Idén Krakkó Európa kulturális fővárosa, ami igen jó alkalmat kínál Magyarország szellemi életének bemutatkozására. Egész éves rendezvénysorozattal jelentkezünk a magyar-lengyel történelmi kapcsolatok ősi fellegvárából. A város már csak azért is közel áll a szívünkhöz – tájékoztatta a sajtót tegnap Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere -, mert bővelkedik magyar emlékekben. Gyakran jelenik meg például Jókai, Mikszáth, Krúdy műveiben, és igen szorosan fűződik neve a magyar művelődéstörténethez. Itt nevelkedett például Szent László királyunk, és itt uralkodott Nagy Lajos leánya, Szent Hedvig királynő. Az általa megújított egyetemen a XV. században mintegy 1200 magyar diák tanult.A Krakkó – 2000 magyar programjának miniszteri biztosa, Kovács István – aki egyúttal krakkói magyar főkonzul is – másfél esztendeje kezdte előkészíteni az impozáns rendezvénysorozatot. Tájékoztatása szerint Pászt Patríciával, a programiroda vezetőjével átfogó képet szándékoztak nyújtani a lengyeleknek magyar kultúráról. A fesztiválon valamennyi művészeti ágat képviseltetik az év folyamán. Szász János Woyzeck-jével ma indul a magyar filmhét, amelyen tíz jeles alkotást vetítenek, háború utáni filmművészetünk kimagasló műveiből.A Krakkó – 2000 fesztivált e hó 17-én nyitja meg Rocken-bauer Zoltán kultuszminiszter, aki a Visegrádi Négyek találkozójára érkezik a lengyel városba. A Te rongyos élet című filmhét vendége Szász János, akivel Pörös Géza esztéta beszélget a megnyitón. Helyet kap a magyar animáció története is a nemzetközi rövidfilmfesztivál keretében (május 28-június 1. között), vendége Jankovics Marcell. A nemzetközi Etiuda fesztiválon pedig a Magyar Filmművészeti Egyetem növendékei és tanárai vesznek részt.A képzőművészeti kiállításokon Somogyi Győző A nagy huszárkönyvének képanyaga szerepel vándorkiállításként. A Krakkói Egyházi Múzeumban állítják ki a közös szentjeinket megörökítő képeket, relikviákat (június 16-július 31.). A fotóművészetet Olasz Ferenc képei (Székelykapuk, Mindörökké...) és a XX. század magyar fotósait bemutató Aki elment, aki maradt... című kiállítás képviseli, továbbá Erdély Miklós fotói és Csete Örs 1956: arcok és sorsok című fotóalbumának képanyaga. Kiemelkedő eseménynek ígérkezik a magyar impresszionistákat reprezentáló anyag (a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből). Kiállítások sora mutatja be a lengyel-magyar történelmi múlt fontos helyszínét, Erdélyt (Erdélyi templomok, Csíksomlyói búcsúk, Kós Károly építészete stb.). A soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia programsorozat keretében pedig roma fotókiállításokra kerül sor, zeneegyüttesek lépnek fel. A Magyar Millennium augusztus 20-i ünnepségéhez Krakkó főterén különféle rendezvények kapcsolódnak. A nemzetközi zenei fesztiválon magyar együttesek szerepelnek, és a Közép-európa Táncszínház képviseli hazánkat.A rendezvényekhez kötődő kiadványokat, albumokat a krakkói magyar főkonzulátus és a Krakkó – 2000 közösen adja közre, lengyel kiadásban pedig szépirodalmi művek jelennek meg (Márai: Egy polgár vallomásai, Pilinszky válogatott versei, Szilágyi Istvántól a Kő hull apadó kútba, Madáchtól Az ember tragédiája, Krúdy Vörös postakocsija).A kultusztárca sajtótájékoztatóján Baán László közigazgatási államtitkár arról tájékoztatott, hogy az országkép külhoni erősítése végett és a magyar intézetek munkájának jobb koordinálása céljából kormányrendelettel létrehozták a Kulturális Intézetek Igazgatóságát, amelynek főigazgatójául Entz Gézát nevezték ki. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal vezetői posztjára pedig – a posztot eddig Entz Géza töltötte be – ezután Cselovszki Zoltán, a főváros várostervezési és városképvédelmi bizottságának elnöke kerül.
Brutálisan megverték a bírót Erdélyben, a polgármester feloszlatná a csapatot
