Nem egy fillér, de két tallér...

Országos aláírásgyűjtő akcióba fogott az SZDSZ a sorkatonai szolgálat megszüntetéséért. Az akció nem kevés pénzébe kerülhet a pártnak, mivel Szegeden például a kampány aláírásonként tíz forintot visz el a szabad demokraták kasszájából. Arról jóval kevesebbet beszélnek, hogy a tízforintos aláírásokkal kényszerített haderő-átalakítás mennyibe kerülne Magyarországnak.Az SZDSZ megmozdulása Szegeden tíz forintjába kerül aláírásonként a pártnak, s naponta öt-hatszáz név és cím gyűlik össze a „napfény” városában. A szervezet aktivistái ugyanis nem ingyen végzik a munkát, az SZDSZ megbízási szerződést köt mindegyikükkel.Az aláírásgyűjtés Kaposvárról indult országos körútjára, onnan, ahol az ötlet megfogalmazódott – nyilatkozta korábban Mécs Imre szabad demokrata politikus, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának tagja. Céljuk az, hogy kellő számú aláírás esetén a parlament tárgyaljon a sorkatonai szolgálat – SZDSZ által javasolt – eltörléséről.Az országos kampányból egy dologra mindenképpen lehet következtetni: az SZDSZ-nek gyökeresen más az elképzelése a haderőreformról, mint a kormánypártoknak. A csökkenő társadalmi bázisú szabad demokraták egy huszárvágással most „népi kezdeményezés” útján kívánják végrehajtani az átalakítást – mindez terveik szerint 2002-re be is fejeződne -, s mint állítják, mindez kizárólag politikai döntés kérdése. Egyúttal emlékeztetnek: a Munkásőrség felszámolása ellen is számos érvet sorakoztattak fel az ország akkori vezetői, ám – mint olvasható az SZDSZ közleményében – a „közvélemény nyomására, gyors politikai döntés után konfliktus nélkül szüntettük meg”. A merész párhuzamot felállító – egykor élesen kommunistaellenes – párt úgy véli: a sorkatonai szolgálat eltörlésének tervével „egy újabb tabu dőlt meg”.- A magyar hadsereg nemzeti intézmény, a Munkásőrség pedig az MSZMP párthadserege volt. Ennél fogva a szabad demokraták párhuzama aligha állja meg a helyét – fogalmazott a MAG-nak a „tabudöntögetésre” berendezkedett SZDSZ munkásőrhasonlatáról Simicskó István, a parlament honvédelmi bizottságának alelnöke.Lapunk megkeresésére az SZDSZ sajtófőnöke csak annyit üzent, hogy a hivatásos hadsereg felállításáért kezdeményezett kampány kérdése „jelenleg nem aktuális”. Ugyanakkor a párt szegedi irodájának telefonszámát tárcsázva egy automata első mondata így hangzik: „aki csatlakozni kíván az aláírásgyűjtéshez, hagyja meg nevét és telefonszámát, visszahívjuk”. Ugyanígy kudarcra ítéltetett többi próbálkozásunk is: hiába kínáltuk fel a lehetőséget az SZDSZ politikusainak, hogy Szeged utcái mellett lapunk hasábjain is kifejthessék a kérdésben véleményüket, azt a választ kaptuk, hogy a témában kompetens politikusok mind „roadshow”-n vannak.- A hivatásos hadsereg felállításának két oldala van. Az egyik a közvélemény, amely vagy támogatja a zsoldoshadsereg felállítását, vagy nem, a másik – amelyről az SZDSZ-kampány már keveset beszél – az átalakulás pénzügyi vonzata – fogalmazott a MAG-nak Póda Jenő kormány-főtanácsos, katonai szakértő. Kifejtette: a Honvédelmi Minisztérium (HM) számításai szerint a hivatásos hadseregre való áttérés ma 72 milliárd forintnyi egyszeri kiadást (ez az összeg a honvédelem éves költségvetésének csaknem fele), továbbá 80-90 milliárd forint többletköltséget jelentene minden esztendőben, az évi honvédelmi kiadásokon felül. Egyszerűsítve: a megsürgetett haderőreform minden magyar háztartásnak 40-50 ezer plusz forintjába kerülne évente, amelyet adók formájában kellene befizetnie a költségvetésnek – hangsúlyozta Póda Jenő.A kialakult vita azt sugallja, mintha ma Magyarországon tisztán sorozott hadsereg volna, ám az átalakulás több esztendeje elkezdődött: a szerződéses katonák számát fokozatosan növelték. Jelenleg hétezer szerződéses státus betöltésére van lehetőség, ennek ellenére ebből mintegy 3100 helyre – a jelenlegi átlagosan bruttó ötvenezer forintos fizetések mellett – nincs jelentkező.A HM megbízásából a Gallup által végzett közvélemény-kutatás tanúsága szerint a megkérdezettek nem zárkóznának el a katonai pályától, ám a mai átlagbérek helyett 108 ezer forintért vállalnák a katonáskodást. Ezt a több mint százszázalékos bérfejlesztést – a korábban már említett – 88 milliárd forintból lehetne megoldani. Ez az összeg Szeged város – amely csak az egyik helyszíne a szabad demokrata aláírásgyűjtésnek – éves költségvetésének csaknem háromszorosa – számolt be minderről Póda Jenő, majd hozzátette: már csak ennek okán sem fogja az átállást éles határvonal jelezni.A kormány-főtanácsos elmondta azt is, hogy eddig nem született döntés arról, hogy végérvényesen eltöröljék-e a sorkatonai szolgálatot. Egyes elképzelések szerint ugyanis megfontolandó, hogy – a hivatásos haderő felállítását követően – a „katonaképes” férfi lakosságnak érdemes-e átesnie egy harmincnapos alapkiképzésen. Ezt a tervezetet azzal lehetne alátámasztani, hogy ez az egy hónap katonáskodás erősítené a közösségi érzést, illetve felkészítené a lakosságot arra, ha az országot valamilyen természeti vagy civil katasztrófa érné – véli Póda Jenő -, „ember kell a gátra”.A pénzügyi kiadások kapcsán Simicskó István hangsúlyozta: a szakértői vélemények szerint: a hivatásos hadsereg további feltétele, hogy új tiszti lakások épüljenek, ez pedig – a becslések szerint – hetvenmilliárd forintba kerülne. Ez az összeg a bérfejlesztésekkel 2001-re 160 milliárdos többlettámogatást követelne a rendes honvédségi kiadásokon felül. – Az MSZP-SZDSZ kormányzat 72 százalékos parlamenti többségétől függetlenül ciklusa alatt nem szavazta meg a hivatásos hadsereg felállítását, annak ellenére, hogy mandátumainak birtokában a kétharmados többséget igénylő alkotmánymódosítást is véghez vihette volna – fogalmazott.Simicskó István hozzátette: az SZDSZ kampánya során az utóbbi időben a laktanyákban történt tizenegy agyhártyagyulladásos megbetegedésre emlékeztet, miközben a laktanyák rossz állapotára hívja fel a közvélemény figyelmét. Nem feledhető azonban, hogy az 1997-es költségvetés által megszavazott és előirányzott 1,6 milliárd forintos összeget sem költötték teljes egészében a rekonstrukciókra, ezzel szemben a jelenlegi kormányzat a 2000. évre ennek az összegnek az ötszörösét, vagyis nyolcmilliárd forintot szándékozik a laktanyák felújítására fordítani.Nem mellékes, hogy az SZDSZ által „szállított”, az aláírásért cserébe kapott szóróanyagon egy egyelőre ismeretlen forrásból merített, a Simicskó István által említett összegnél nagyságrendileg kisebb szám áll: „a kormány 250 millió forintot különített el” mindössze a laktanyák felújítására.Az SZDSZ egy év haladékot adna Magyarországnak Nyugat-Európához képest, ugyanis amíg Franciaország, Spanyolország és Olaszország már 2001-re képes lenne teljesíteni az átállást (ezen országok GDP-je közel négyszerese hazánkénak), addig Magyarország számára a „reális” dátum 2002 – vélik. A párt közleményt bocsátott ki arról is, hogy csupán két NATO-tagállam tartja fenn a kényszersorozás intézményét: az egymással szinte hadban álló Görögország és Törökország. Ám a dokumentum összeállítói tévednek: Németországban és Norvégiában szintén van sorkatonai szolgálat. Igaz, ezekben az államokban az eltörlés kérdése fel sem merült, csakúgy, mint a többi nem NATO-tag északi ország esetében, ahol a lakosság nem valószínű, hogy áldását adná a „demokrata” újításokra. Magyarországon egyébként egy évtizede megszűnt az SZDSZ által emlegetett kényszersorozás, ugyanis szabadon választható: fegyveres vagy polgári szolgálatot vállal a behívott.