Rendezetlen az egri fiúk ügye

Két év után sem rendeződött annak a két egri kisfiúnak a sorsa, akiket állami gondozásból amerikai családok örökbe fogadtak, de később visszahoztak Magyarországra, mondván: lopnak és nevelhetetlenek. Ha az amerikai hatóságok – a magyar gyámhivatalhoz hasonlóan – úgy ítélnék meg, hogy a családok gondatlanul jártak el, amikor visszaküldték a két fiút Egerbe, akár vér szerinti gyermekeiket is elvehetik.A két amerikai család ügyvédje, Shirley Page valószínűleg pert indít az ellen az ügyvéd ellen, aki az Egyesült Államokból felvette az egri gyámhivatallal a kapcsolatot, s végül is az örökbefogadást intézte. A családok ugyanis azt állítják, hogy az ügyvéd asszony rábeszélte őket az akkor nyolc- és kilencéves fiúk, Jeremy (korábban Károly) és Gábor örökbefogadására, s több dolgot is eltitkolt: nem említette például azt, hogy Gábor vér szerinti édesanyja rendszeres kapcsolatot tartott a fiával Magyarországon, ezért fordulhatott elő, hogy Gábor Amerikából haza akart menni.Shirley Page lapunknak elmondta, hogy azért hozták viszsza a gyerekeket, mert „fegyelmezhetetlenek és enyveske-zűek” voltak. Állítása szerint az egyik fiú szexuálisan molesztálta a család vér szerinti fiát, a 30 ezer dollárért felfogadott angol tanárnő pedig a „megpróbáltatások” miatt kórházba került. A másik fiú azt állította az iskolában, hogy verik otthon, s emiatt a család ellen nyomozást indított a rendőrség. Ez különösen kellemetlen volt, mert az örökbe fogadó apa az Egyesült Államok egyik legnagyobb hirdetési vállalatának első embere. – A verés természetesen nem volt igaz – tette hozzá Sherley Page.Az örökbe fogadó családok véleménye szerint a gyerekeknek mérhető agykárosodásuk is volt, amelyről őket nem tájékoztatták. Utólag arra is panaszkodtak, hogy a magyar törvények szerint csak azokat a gyerekeket fogadhatják örökbe külföldiek, akiknek hazájukban nem sikerült családot találni. Így – hasonlóan az ő esetükhöz – más külföldieknek is csak a problémás, idősebb gyerekek jutottak.Shirley Page szerint Magyar-országról – a többi kelet-európai állammal összehasonlítva – viszonylag kevés gyermeket adnak örökbe Amerikába, többségükkel nincs is gond. A Romániából, Oroszországból, Ukrajnából és más szovjet utódállamból származó gyerekeknél azonban gyakran előfordul, hogy képtelenek családban, konszolidált körülmények között élni. Ráadásul számos esetben nem tájékoztatják az új családot a gyerekek egészségi állapotáról és előéletéről.Shirley Page jelenleg több száz olyan családról tud, amely a Kelet-Európából örökbe fogadott gyerekét most vissza akarja küldeni.Mint mondja, ez nemcsak a gyerekeknek borzasztó, de a családoknak is, amelyeket a lelki megpróbáltatáson kívül akár anyagilag is tönkretehet egy rosszul sikerült örökbefogadás. Az adoptáció költségei (ügyvéd, utazás stb.) elérhetik a30-40 ezer dollárt, és a visszautaztatás is legalább ennyi pénzt emészt fel.Connecticut államban nagyon szigorúak a gyermekneveléssel és -elhelyezéssel kapcsolatos szabályok. Ha egy családról kiderül, hogy nem tud együtt élni az örökbe fogadott gyermekkel, akár még a vér szerinti gyermeküket is elvehetik. Az egri fiúk esete kapcsán egyesek úgy vélik, hogy a családok ezért nem intézték hivatalosan az ügyet.Seress Gábor, az egri gyámhivatal vezetője lapunknak elmondta: a gyerekek jelenleg lakásotthonban élnek, jól vannak. Márciusban lesz két éve, hogy másfél éves kinntartóz-kodás után visszahozták őket Magyarországra. Azóta az amerikai család nem érdeklődött utánuk. Az örökbefogadást nem bontották fel, a fiúk hivatalos irataiban továbbra is az amerikai család szerepel vér szerinti szülőként.Ugyan az amerikai szülők kérték az örökbefogadás felbontását, a gyermekek mellé ez ügyben kirendelt eseti gondnok nem találta ezt a gyermekek érdekében állónak. A gyámhivatal vezetője szégyenteljesnek tartja az amerikai család eljárását. Mint mondta: ez olyan, mintha egy ruhát a garanciális időn belül visszaváltanának a boltban.Hozzátette: a gyerekeket jogellenesen hozták vissza, az amerikai hatóságokat nem is értesítették. A jogszerű megoldás az lett volna, ha az Egyesült Államokból kérik az örökbefogadás felbontását, nem az, hogy minden előzetes értesítés nélkül beállítanak az intézetbe, és „leteszik” a fiúkat.Seress Gábor hangsúlyozta: ki van zárva, hogy a gyerekek szellemi fogyatékosok lennének. Az erről szóló pedagógiai és pszichológiai szakvéleményeket az örökbefogadás előtt a két család alá is írta. Arról nem is beszélve, hogy a családok egy-egy hónapot töltöttek Magyarországon a fiúkkal, ez idő alatt észrevehették volna, ha szellemileg visszamaradottak lennének.Fekete István László ügyvéd – aki az örökbefogadás felbontását intézi Magyarországon a két amerikai család megbízásából – lapunknak elmondta: azok a tengeren túli családok, akik Kelet-Közép-Európából fogadnak örökbe intézeti gyermekeket, úgy érzik, talán ők jobb körülményeket, emberhez méltóbb életet biztosíthatnak nekik. Nem volt ez másként ebben az esetben sem. A családok megpróbálták, de nem sikerült együtt élniük a két magyar fiúval. Fekete István László hozzátette: az amerikai család semmilyen kapcsolatot nem tart a gyerekekkel, amióta visszahozta őket Magyarországra, ezért – véleménye szerint – az örökbefogadást fel kell bontani. Ez a feladat a bíróságra vár.Az örökbefogadás felbontásának a gyermekek további sorsa szempontjából nagy a jelentősége. Csak egy példa: amennyiben azt nem bontják fel, a gyerekek az amerikai szüleik után örökölhetnek, viszont ebben az esetben nem adhatók ismét örökbe, igaz, erre a koruk miatt már nem sok az esély. Érdekes jogi problémát vet fel az is, hogy akkor mi történik a gyerekek amerikai állampolgárságával, hiszen az általános joggyakorlat szerint a megszerzett állampolgárságot elvenni nem lehet. Az amerikai csa-ládok Kelet-Közép-Európából örökbe fogadott gyermekeinek többsége jól érzi magát, és nagyon kötődik családjához – áll egy nemrég készült amerikai tanulmányban, amelyet a Cradle of Hope Adoption Center, egy nonprofit, örökbefogadással foglalkozó szervezet állított össze. A tanulmány szerzői állítják: alaptalanok azok a feltételezések, amelyek szerint az egyszer intézetbe került gyermekek gyógyíthatatlan lelki sebet szereznek. Megjegyzik azonban: minél idősebb korban fogadják örökbe a gyermeket, a családok annál kisebb hányada nyilatkozott úgy, hogy kapcsolatuk felhőtlen. Becslések szerint 1990 óta körülbelül 30-50 ezer gyermek került Amerikába Kelet-Közép-Európa – főként Románia, Bulgária, Ukrajna és más szovjet utódállamok – árvaházaiból. Átlagéletkoruk öt év.