Türelem zónát terem?

A maffiatörvény értelmében a Fővárosi Közgyűlésnek a türelmi zónák helyszínéről ma kellene döntenie. Erre azonban már biztos nem kerül sor, már csak azért sem, mert az egyes kerületekben sorra születtek a határozatok: a prostitúció nem tömeges, ezért zóna kijelölésére nincs szükség. A VIII. kerület pedig – ahogy a polgármestere fogalmazott – „egyedül nem vállalhatja fel egy egész város szemetét”A szervezett bűnözés elleni törvénycsomag hatálybalépése után hat nappal Danielisz Béla, a közgyűlés városrendészeti bizottságának elnöke a Napi Magyarországnak még úgy nyilatkozott: valószínűleg egy hónap múlva már érdemi kérdésekről beszélhetünk a türelmi zónákkal kapcsolatban. Azóta eltelt egy fél év, ám semmivel sem kerültünk közelebb a végleges megoldáshoz. Pedig a kezdetekben sokat ígérő lépéseket tettek a problémával leginkább küszködő kerület vezetői: Józsefváros jegyzője a rendőrség kezdeményezésére szeptember 13-án bezáratta a kerület hírhedt mulatóját, a Pigalle bárt. A hatálybalépéstől számított két hét alatt, szeptember közepéig a VIII. kerületi rendőrkapitányság jóformán megszüntette a kocsisort, s ezt az állapotot azóta is képes fenntartani. Huzamosabb ideig csak a műszakváltások időszakában látható prostituált az utcákon. Akit a rendőrök mégis elkapnak, számíthat a szabálysértési bírságra. A józsefvárosi kapitányság szeptember óta összesen 3300 szabálysértési eljárást indított, s több tízmillió forintos bírságot rótt ki a prostituáltakra. Van olyan örömlány, aki eddig összesen kétmillió forintnyi pénzbüntetést kapott, eddig azonban nem fizetett. A kerületi kapitányság az ügyek egy részét a Pesti Központi Kerületi Bíróságra (PKKB) továbbította, ahol az esetek kétharmadában elzárásra változatták a meg nem fizetett bírságokat – erre ugyanis már a jelenlegi szabálysértési kódex is lehetőséget biztosít. Az ügyek egyharmadában azonban a PKKB úgy döntött: a bírság összegét a prostituált fizetéséből kell letiltani.Eközben megindult a huzavona a kerületekben és a fővárosban. Az már az első pillanattól egyértelmű volt, hogy például az I. kerületben, a világörökség részében nem lesz türelmi zóna. A Józsefváros az első pillanatokban leadta javaslatát, amelyben saját területén helyszínt ajánlott fel a zóna létesítéséhez, a többi kerületben azonban a testületek egymás után fogadták el a határozatokat: a városrészben a prostitúció nem tömeges, ezért zóna létesítésére nincs szükség. Erre a VIII. kerület válaszként úgy döntött: csak akkor adnak területet, ha nem az lesz az egyetlen zóna Budapesten. Csécsei Béla polgármester ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Józsefváros egyedül nem vállalhatja fel egy egész város szemetét.”A sorozatos rendőri intézkedések és a világos elképzelések hiánya az örömlányokat is tettekre buzdította: szeptember végén petíciót készítettek, amelyet Csécsei Bélának adtak át. Ebben sürgették a zóna kijelölését, és javaslatot is tettek a lehetséges helyszínre. Ágnes, az örömlányok képviselője – vagy ahogy magát nevezte: a kocsisor szóvivője – utólag elmondta: ha nem vették volna át tőlük a petíciót, nem ültek volna le velük tárgyalni, több száz éjszakai pillangót mozgósítottak volna pillanatok alatt, s tüntettek volna a VIII. kerületi önkormányzat épülete előtt. A hivatal munkája egyébként ezen a délutánon bombariadó miatt szünetelt, és ez csak az egyik, a legenyhébb fenyegetés volt az akkor már egy hónapja tartó sorozatban. Addigra ugyanis – többek között a Pigalle bezáratása miatt – több önkormányzati dolgozót is megfenyegettek; volt, akinek kitekert nyakú galambot tettek a lakásajtaja elé, a fenyegető levelek és telefonok viszont mindennaposak voltak.A fővárosi önkormányzat november végére koncepciót alkotott a türelmi zónákról. Ebben megfogalmazták: lesz egy zóna a város belsejében, és lesz egy másik – valamelyik peremkerületben – a kamionosok kiszolgálására. Eldöntötték azt is: a zónának alkalmasnak kell lennie az aktus lebonyolítására is, hogy onnan ne a régi szobáztatóhelyekre járjanak vissza a lányok és a kuncsaftok. A határozatban a közgyűlés kötelezte önmagát a maffiatörvény által előírt március elsejei határidő betartására is. Ekkorra azonban elszabadultak a józsefvárosi indulatok, amelynek az lehetett az oka, hogy a bezárt Pigalle melegkonyhás része újra kinyithatott, de a rendőrség is csak egyre nagyobb erőfeszítések árán tudta a kerületben addig elért eredményeket megtartani. A türelmi zónákról szóló koncepció közgyűlési vitájában – és azóta többször is – Juharos Róbert, a VIII. kerület fideszes országgyűlési képviselője többször figyelmeztette Demszky Gábor főpolgármestert, hogy a késlekedéssel csak a szervezett bűnözésnek kedvez, s többször felszólította, hogy ne egyezkedjen az alvilággal.Január végén sokan hitték: közel a megoldás, hiszen már a városrendészeti bizottság tárgyalta a türelmi zónákról szóló előterjesztést. Világossá vált azonban, hogy a tervezet nem szól semmiről, a zónák helyszínét ugyanis függőben hagyták. Kiderült az is: főpolgármesteri hivatal munkatársai még nem készültek el azzal a térképpel, amelyen az intézményektől, főutaktól való távolságot bejelölik. Aztán két nappal később a kerületi egyeztetésekért felelős bizottság bejelentette: tizenegy alkalmas helyszínt találtak Budapesten. Ezek mindegyike peremkerületben található, Józsefváros viszont kimaradt a felsorolásból.A javaslatok soha nem hallott felzúdulást keltettek. Tarlós István, Óbuda polgármestere az önkormányzatok történetében eddig nem tapasztalt méretű botrányt emlegetett, így tiltakozva egy általános iskola és a Magyar Televízió épülő székházának közelébe tervezett helyszín ellen. Soroksár bejelentette: útlezárással akadályozzák meg a prostituáltak és futtatóik költözését, a kerület kulturális és történelmi hagyományai ugyanis ezzel szöges ellentétben állnak. A XVI. kerületi képviselők határozatba foglalták: képviselői esküjükkel ellentétes lenne, ha engednék végrehajtani a rendeletet, ezért akár polgári engedetlenségi mozgalom szervezésére is képesek, de a Naplás-tavat és környékét, a tájvédelmi körzetet nem engedik a szexipar művelőivel benépesíttetni. Derce Tamás, Újpest első embere a Városháza munkamódszereit kritizálta. A kerületben a bizottság ugyanis két helyszínt is alkalmasnak talált, ám Derce elmondta: az egyik egy laktanya közvetlen közelében van, és a Fővárosi Vízművek tulajdona, a másik pedig ártéri erdő. A polgármester ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A zajló Duna közepén elnevezésű figura a Káma-Szútrában sem található”. Balás-Piri László, a XI. kerület alpolgármestere szerint a területet alkalmasnak találó „szakember” legalább arra vehette volna a fáradságot, hogy a helyszínen is megnézi, amit a térképen bekarikázott. Ha mégis megtette, az sokkal rosszabb, mert a vasúti sín és az úttest közti hat méter széles sáv semmiképpen nem lehet alkalmas türelmi zónának, különösen, hogy a vasúti töltés miatt háromméteres szintkülönbség is van a területen – tette hozzá. Józsefváros vezetése amiatt értetlenkedett, hogy a legnagyobb tapasztalatokkal rendelkező kerületet mindössze egy héttel a döntés előtt kereste meg a főváros.Várható azonban, hogy ennek ellenére Budapesten nem lesznek türelmi zónák március elsejétől. A város vezetése hétfői ülésén ugyanis úgy döntött: mivel nincs megegyezés, ezért a konkrét döntést elhalasztják. A következő napokban várhatóan csak a rendelet vázát fogadja el, és egy nagyon rövid határidőt – valószínűleg hatvan napot – ad magának az egyeztetések befejezésére, a zónák kijelölésére és a hatálybalépés időpontjának eldöntésére. A Fővárosi Közgyűlés ezzel a lépéssel minden bizonnyal mulasztásos törvénysértést követ el: a maffiatörvény ugyanis egyértelműen fogalmaz: az önkormányzatok a jogszabály hatálybalépéstől – szeptember elsejétől – hat hónapot kaptak saját rendeletük megalkotására.