Víz alatti csodavilág tenyérnyi színpadon

A bábszínház titkaiba játékosan beavató, a nézői közreműködésre építő előadásra várják a nézőket a Kolibri Fészek művészei: ma délután három órakor mutatják be Békés Pál A spárga-tengeralattjáró című mesedarabját.A talányos cím némi magyarázatra szorul. Novák János igazgató vágyai közt szerepelt a Beatles zenéjére alkotott Sárga tengeralattjáró című rajzfilm bábszínpadi feldolgozása. E terv azonban végleg belegabalyodni látszik a nemzetközi szerzői jog szövevényes hálójába. „A film, valamint Békés Pál író szövege hasonló gondolatokat fogalmaz meg – magyarázza az előadás rendezője, Szívós Károly -, mindkettőben valami bajtól kell megszabadítani a világot.”Az előadás kezdése előtt elbűvölt apróságok várják izgatottan sorukat, hogy Békebéka (Szívós Károly), ha kell, a hátán vigye át őket a kék tüll szimbolizálta tavon. Mi több, lehetőségük nyílik kötélhágcsón átlendülni a puha szivacsok jelezte zsombékosok felett. Még az egyik, gyerekeket kísérő óvó-néni is megpróbálkozik a mutatvánnyal, vállalkozó-kedvét tapssal jutalmazzák a nézők. A szinte tapintható varázslat légkörét, a kicsiny hintán himbálódzó Verébzenész (Nyeső Mária) gitárjátéka teszi teljessé. „A dalok megírásakor szem előtt tartottam, hogy énekelhetőek legyenek – fogalmaz a szerző -, ugyanakkor sok harmóniát játszom a kíséretben, amelynek köszönhetően nem válnak egyformává a betétszámok.”A szereplők puritán jelmezt viselnek (tervező: Török Ágnes). Ki milyen állatot jelenít meg, azt megformáló fejfedőt hord. Ezek a kis ruhadarabok, amennyiben a történet megkívánja, kesztyűs bábbá válnak (bábok: Orosz Klaudia). E hagyományos és animált színjátszás segítségével tehetünk látogatást a víz alatti világban. A földön hullámzó tüll könnyedén a levegőbe emelkedik, s kisvártatva a nézőtér felett remeg a tó tükre. Igen ám, de ha alámerülünk, ott vajon hogyan jutunk oxigénhez? A zsibongó gyermekcsapat tagjai sapkát kapnak, s egyikükből hal, másikukból rák válik. Persze, csak azokból, akik megfelelnek a próbatételen, és bebizonyítják, hogy képesek úgy viselkedni, mint e kis vízi állatok.A mélyben VII. Moszat király az úr, aki hatalmát a tó egészére kívánja kiterjeszteni. „A meleg víz az algák melegágya, és amint egyre melegebb lesz idelent, úgy fogy az oxigén, úgy pusztulnak el mások” – világosítja fel a gyerekeket az Élhal (Török Ágnes). Össze kell fognia mindenkinek, hogy egyesült erővel legyőzhessék az algákat. A rákocskák elrejtőznek, majd kellő időben (persze csak teljesen valósághű kasír) kövekkel dobálják VII. Moszatot, míg a kis halak levegőt fújnak a királyra. Közben kipirult arccal éneklik a néhány perce megtanult harci indulót. Elkél a segítség a szárazföldi világ lakóitól is. Botond, a veréb – aki aranykezű, pontosabban arany szárnyú – ezermester hírében áll, a fészkét bélelő spárgából búvárharangot eszkábál. Így indul harcba a spárga-tengeralattjáró.„Ma egy kicsit sikerült megmentenünk a világot” – jelenti be a győzelem után Békebéka, majd együtt ünnepel néző és színész, akiket, hála a közös játéknak, már nem választ el egymástól a rivalda. „A darab írásakor komoly feladatot jelentett a száraz biológia érthető tolmácsolása” – vallják az alkotók. „Kerestük a megoldást, miként tudjuk a kicsikben meglévő, rossztól való félelmet, illetve a konfliktusokban rejlő agressziót feloldani. Emellett igazi szakmai kihívás is a megvalósítás módja, hiszen ketten jelenítjük meg a darabban szereplő összes figurát, hol bábozva, hol hagyományos módon játszva.”