Akciócsoportot alakított az Európai Unió

Tegnap Tokaj térségébe ért a romániai Borsabányáról származó tiszai nehézfémszennyezés. A vízügyi hatóságok Debrecen ivóvízbázisának védelmében lezárták a Keleti-főcsatornát. A romániai környezetszennyezések felmérésére és a segélyek elosztásának irányítására tegnap bécsi székhellyel héttagú európai uniós vizsgálóbizottság alakult.- Komoly gondot jelenthet a Tisza árterében, a holtágakban a romániai nehézfémszennyezéssel érkező ólom kiülepedése, mert ez hosszú távon veszélyezteti az élővilágot – hangsúlyozta Tardy János, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára tegnap a tárcánál rendezett sajtótájékoztatón. Borbély János, a minisztérium környezetvédelmi helyettes államtitkára arról szólt, hogy bár az oldott ólomtartalom a magyarországi mérések alapján nem sokkal haladja meg az erősen szennyezett vízre vonatkozó határértéket, magas a lebegő anyagokhoz kötődő és így kiülepedő, nem oldódó ólom és cink literenkénti 2,9 milligrammos mennyisége. Az államtitkár-helyettes utalt arra, hogy a szennyezés megérkezése előtt iszap- és vízmintát vettek az összehasonlításhoz.Pepó Pál környezetvédelmi miniszter megjegyezte, hogy kevés információt kaptak Romániától. Pepó háromoldalú, magyar-román-ukrán találkozót kezdeményezett a kérdés megvitatására. Hangsúlyozta, hogy tárcája képes a szennyezésből adódó feladatok elvégzésére, nincs szükségük külön kormányzati segítségre. A Gön-czy János vezette kormánybiztosi intézménynek a miniszter megítélése szerint a probléma egészével kell foglalkoznia, amelynek csak része a környezetvédelmi vonatkozás.Szőke Sándor, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója tegnap felhívta a figyelmet arra, hogy bár a mérési eredmények szerint határérték alatti a nehézfém-szennyeződés a Tisza vizében, ez még nem jelenti azt, hogy minden rendben van, hiszen a vízben található nehézfémek 95-98 százalékban lebegő anyagokhoz kötötten vannak jelen. Erre az állapotra pedig nincs határérték megjelölve. A mostani szennyezés nem okoz olyan hirtelen és drasztikus pusztítást az élővilágban, mint a február eleji, szintén román eredetű ciánszennyeződés esetében történt. Akkor rövid időn belül elpusztultak az úgynevezett tesztélőlények, most viszont 24 órával a fémszennyeződés után is életben vannak.Sajnálatát fejezte ki a Magyarországot ért romániai eredetű ökológiai katasztrófák miatt a román igazságügy-miniszter tegnap egy szegedi sajtótájékoztatón, amelyet magyar kollégájával közösen tartott. Valeriu Stoica elmondta, hogy a cián- és a nehézfémszenynyezésről azonos a román és a magyar kormány álláspontja, miszerint nem a vádaskodás a megoldás, hanem a közös fellépés a környezeti katasztrófák okainak feltárására, a felelősség megállapítására és a károk helyreállítására. A következő időszak fontos feladatának jelölte meg a potenciális veszélyforrások feltérképezését és a környezetszennyezés megelőzését. Dávid Ibolya úgy érvelt: a hazánkat ért környezetszenynyezés nem politikai ügy, hanem szakmai, amelyet szakmai módon kell kezelni.Hamar József, a Tisza Klub nevű szolnoki környezetvédő szervezet vezetője lapunknak elmondta: távolról sem volt kielégítő Románia együttműködése a két tiszai szennyezés alkalmával. Annak tükrében, hogy súlyos gazdasági helyzete miatt Románia képtelen felszámolni a Tisza vízgyűjtő területén a környezetet súlyosan veszélyeztető bányászati technológiákat, minimális elvárás, hogy legalább a tájékoztatási kötelezettségének eleget tegyen – hangoztatta. A román államigazgatási szervek azonban nemcsak Magyarországot, de a saját lakosságukat sem informálják megfelelően. A Tisza Klub most a Kárpát-medencei folyóvizekkel foglalkozó környezetvédő szervezetek szövetségét szeretné létrehozni, azért, hogy a jelenleginél több információt kapjon a lakosság.A romániai folyószennyezések nyomán héttagú EU-szakértői vizsgálóbizottság alakult a kárfelmérésre, a segélyek koordinálására és annak vizsgálatára, hogyan lehetne megelőzni a hasonló környezeti katasztrófákat. A „nagybányai akciócsoport” néven alakult rendkívüli szakértői csoport az EU-bizottság, az ENSZ, a Természetvédelmi Világalap, továbbá Magyarország, Románia és Bulgária képviselőiből áll és székhelye Bécs. Vezetője Tom Garvey, akivel Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter már fel is vette a kapcsolatot – írta tegnap az APA hírügynökség.Időközben egy német szakértői csoport a legutóbbi szenynyezés helyszínét, Borsabányát szeretné megvizsgálni, és ennek érdekében a román szervekkel már kapcsolatba is lépett. A német fél felajánlotta, hogy mozgó laboratóriumot küld a helyszínre.A tiszai károk enyhítésére húszmillió forintot ajánlott fel tegnap Budapesten a Nokia cég képviseletében Stefan Widomski, a cég első alelnöke.- A pénzt a Szamos és a Tisza mentén felállítandó korai jelző- és monitoringrendszer kiépítésére használjuk majd fel – mondta Gönczy János tiszai kormánybiztos. Hozzátette: a rendszerrel a folyóban kialakuló életet, nem pedig egy újabb szennyeződést szeretnének megfigyelni, felfedezni. Eddig a két folyónak csak kémiai figyelőrendszere volt, ám a szennyeződések elkerülése miatt igény van a biológiai és az ülepedék-monitorrendszerre is. A károk folyamatosan jelentkeznek, ám pontos felméréseket csak egy év múlva lehet végezni.A rendezvényen Stumpf István kancelláriaminiszter kiemelte: az ólomszennyeződés nem okoz komoly egészségügyi károsodást, de sokáig hat. Annak érdekében, hogy többé ne forduljon elő hasonló katasztrófa, a környező országoknak közös védelmi rendszert kell kiépíteniük, valamint a szakembereknek fel kell térképezniük a káros anyagokat kibocsátó gyárakat, amelyek a folyó közelében helyezkednek el.Lezárták a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna közös, a Tiszánál lévő beeresztő zsilipkapuját. Ez azt követte, hogy a Tiszán levonuló, Romániából érkezett nehézfémszennyezés elérte a folyó hajdú-bihari szakaszát. A lezárás előtt azonban még teljesen feltöltötték tiszta vízzel a csatornák medrét. Az érintett folyószakaszokon a legsúlyosabb, harmadfokú vízminőség-védelmi készültséget rendelték el.Mint ismeretes, a Keleti- és a Nyugati-főcsatornák közös zsilipkapuja a ciánszennyezés idején nem a legjobban vizsgázott, átfolyt rajta a mérgezett víz. Most a megelőzésért a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei a csatornák befolyásánál – a zsilipkapu előtt – hatalmas acéllemezekből, fóliából és földből öt méter széles gátat építenek.A Tiszántúli Környezetvédelmi Igazgatóság szakemberei Tiszalöknél óránként vesznek vízmintákat. A környéken figyelik a talaj és az iszap nehézfémtartalmát is. Az ólom-, cink- és rézszennyezés várhatóan ma tetőzik Tiszalöknél.