Elismerés helyett kálvária

Évi egymilliárd forint megtakarítást jelentene az egészségügy számára, ha elterjedne a Stella-Faragó-féle sebészeti eljárás – vélik szakértő körökben. A hatvanas évek végén kifejlesztett magyar találmányt jelenleg egyedül a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban alkalmazzák.A lelkes kutatómérnök fecskendőtűvel átszúrta jobb felső combját, majd egy fémszálat húzott át rajta. Ezután a két végét behajtotta és leragasztotta. Kísérletképpen kilenc napig hordta, hogy megbizonyosodjon: az emberi szövetre nem ártalmas a molibdénszál.A más területen is sikeres kutatómérnök, Stella István Faragó Péter sebész főorvossal közösen fejlesztette ki a technikát, amelyről 1974-ben egy nemzetközi orvoskonferencián egy neves professzor kijelentette: – Amíg a világ számos helyén kísérleteznek újabb megoldásokkal, itt már a gyakorlatban bevált módszert és eredményét láthattuk.Az előnyök meggyőzőek: teljesen kiküszöböli a fonalgennyesedést, a gyógyulási idő nemcsak lerövidül, de jobb eredménnyel végződik, sérvnél csökkenti a szövődmények kialakulásának esélyét, továbbá évente hozzávetőlegesen egymilliárd forint megtakarítást eredményezne az egészségbiztosítási pénztár számára. A hetvenes évek elején alkalmazott eljárásról a tanácsi irányítású kórházakban végzett felmérésből kiderül: az azóta megszűnt Árpád-kórházban – ahol ezt a technikát akkor egyedül alkalmazták – mindössze egy százalék a szövődménnyel felépült betegek aránya. Más intézetekben ez a szám esetenként elérte a 17 százalékot.Bodnár András osztályvezető, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház sebészeti osztályának vezetője a MAG-nak elmondta: paradox módon az eljárás azért nem terjedt el, mert túl egyszerű. Hangsúlyozta: léteznek olyan eljárások, amelyek a múlt század vége óta nem változtak. Így nem csoda, vélekedett, hogy a Stella- Faragó-technika szinte ismeretlen a sebészek körében.A hasi műtéteknél lényegesen kevesebb szövődmény lép fel, amióta széleskörűen alkalmazzák a modern, felszívódó műtéti fonalakat. Nehéz meghatározni, hogy az esetek hány százalékában fordul elő szövődmény, ez nagyban függ az elvégzett műtét típusától. Az úgynevezett félig fertőzhető beavatkozásoknál – ilyenek például a bél- vagy gyomorműtétek – 20-25 százalékban is előfordulhatnak szövődmények. Más műtéttípusoknál ez a szám lényegesen alacsonyabb, öt százalék alatti.- A Stella-Faragó-féle technika alkalmazásakor azonban csak 1,5-2 százalék körüli a szövődmények kialakulásának esélye – vélekedett Bodnár András.Az eljárás annyiban egyszerűbb, hogy a műtéti vágást hosszában szinte összefűzik, majd egy (súlyosabb műtéteknél két-három) hét elteltével eltávolítják a huzalt.- Ebben az esetben a szervezetben nincs olyan idegen anyag, ami kilökődne, ezért szövődmény is csak ritkán alakul ki. Az osztályunkon minden orvos maga dönti el, milyen módszerrel dolgozik, ám a Bajcsyban a Stella-módszer terjedt el. Az orvosnak minden beteget kötelessége felvilágosítania, hogy milyen eljárást lehet alkalmazni, majd ezt követően a páciens választ – tette hozzá az osztályvezető.Ismertek olyan vélemények, hogy a hatvanas évek vége óta ismert technika elterjedésének az is gátat szabhatott, hogy a kórházakba viszszatérő betegek hálapénze jól jött egyes orvosoknak.Stella István kutatómérnök először nem magán kísérletezett. Módszerét első ízben egy macskán próbálta ki: sérvműtétet végzett rajta, majd maketten modellezte az eljárást. Csak ezt követően döntött amellett, hogy önmagán is alkalmazza. Kérdéses volt, hogy a beavatkozáshoz használhatják-e a molibdénhuzalt.Mivel komplikáció nem lépett fel, a mérnök Faragó Péter sebész főorvossal közösen végzett további állatkísérleteket, amelyek ugyancsak biztató eredménnyel zárultak, majd a technikát kórházi körülmények között is használható módszerré fejlesztették. – Már csak az osztályvezető főorvos engedélyére volt szükség, amit meg is kaptunk – emlékezett vissza Stella István, ám a főorvos akkor leszögezte: maga nem fogja alkalmazni.A kerületi SZTK és a tanácsi irányítású kórházak kicsivel később már jelezték: számukra érthetetlen, hogy az Árpád-kórházban alig fordul elő fonalgennyesedésből adódó szövődmény. Ezt követően a korábban kételkedő osztáyvezető is így műtött – emlékezett vissza a fejlesztő mérnök.Ezekben az években lett a Károlyi Kórház osztályvezető főorvosa, L. J. elvtárs – aki tagja volt a kerületi pártbizottságnak – az összevont kórházak igazgatója. Bár számára is egyértelmű volt, minek tudható be a sebészeti osztály sikere, úgy döntött, feloszlatja a sebészgárdát. Később némileg megváltozott a hatalom álláspontja, mondta Stella István, ugyanis felajánlották: minden anyagi és egészségpolitikai támogatást megkap, de Faragó Péter helyett L. J. elvtárssal folytassa a munkát. Mivel nem egyezett bele, a fejlesztőmérnök kénytelen volt távozni akkori állásából, a Távközlési Kutató Intézetből.A rendszerváltást követően a feltalálók Surján László népjóléti miniszterhez fordultak támogatásért, aki az Országos Sebészeti Intézetnek (OSI) adta ki feladatul: véleményezzék a Stella-Faragó-módszert. Az OSI egyértelmű válasza szerint „a technika jó”. A minisztérium „támogatása jeléül” továbbította a szakértői véleményt az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjéhez. A tárcánál egyedül azt kifogásolták, hogy a feltalálóknak még nincs az Országos Közegészségügyi Intézet (ORKI) által kibocsátott engedélye, ami azt szavatolná, hogy a felhasználandó molibdénhuzal nem káros az emberi szervezetre.- Az ORKI jóváhagyása 1992-ben megérkezett – hangsúlyozta a kutatómérnök. Ám a minisztérium tudatta vele: „Minthogy szakmai kérdésről van szó, szokatlanul hatna, ha a tárca ajánlást bocsátana ki.” Ám hozzáteszik: mivel a közérdek úgy kívánná, szívesen látnák, ha Faragó Péter sebész főorvos a módszert a Erzsébet-kórház sebészeti osztályán továbbképzéseken ismertetné. Konkrét támogatást a Népjóléti Minisztérium ennek ellenére nem nyújtott. Mint állították, az a társadalombiztosítás feladata. Ám az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is elutasító választ adott: az eljárás ismertetése „egészségügyi vállalkozás keretében képzelhető el”, ennek értelmében az OEP nem kívánja „reklámozni” az eljárást – olvasható az újítóknak eljuttatott válaszlevélben. Ezzel a kör bezárult – summázta a történteket Stella István.Változás a mai napig nem történt. Az egészségügyi intézmények és a szakminisztérium támogatása híján ma egyetlen helyen, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház sebészeti osztályán műtenek a Stella-Faragó-eljárással.- Az ÁNTSZ egy korábbi felmérése azt mutatta, hogy az Erzsébet-kórházban, ahol ezt a technikát korábban alkalmaztuk, sokkal kevesebb szövődményre panaszkodtak a betegek, mint a más sebészeti rendelőintézetekben kezelt páciensek – fogalmazott Bodnár András, aki korábban az Erzsébet-kórházban már a Stella-módszert használta.A nyolcvanas években, a fővárosi Köjál által készített vizsgálat is ezt mutatta ki: a fertőzéses szövődménnyel gyógyult betegek aránya az Erzsébet-kórházban mindössze egy százalék volt, pedig más, meg nem nevezett intézményben a Köjál munkatársai 16 százalékot is tapasztaltak. Az Erzsébet-kórházban 116 műtétből 115 zárult szövődmény nélkül – olvasható az Orvosi Szemle egy korábbi számában. Pedig a hatvanas évek vége óta, amikor először hallhattak orvosi körökben a Stella-Faragó eljárásról, több mint tízezer beteget operáltak meg ezzel a technikával.Jelenleg egyedül a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban dolgoznak ezzel a módszerrel, jóllehet szakértők szerint évi egymilliárd forintos megtakarítást jelenthetne az OEP-nek, ha az eljárás elterjedhetne.