Ukrajna uniós csatlakozása végzetes csapást mérne a magyar mezőgazdaságra

Kiszivárgott az ukrán jóléti tervezet, melyből felháborító részletekre derült fény. A dokumentum szerint Brüsszel euró százmillárdokban méri Ukrajna támogatását és a háborúban álló ország uniós csatlakozását is jelentősen felgyorsítaná, aminek beláthatatlan következményei lennének, különösen a magyar gazdákra nézve. A Balliberális-Néppárti koalíció által megszavazott Mercosur-megállapodás már így is hatalmas népharagot váltott ki, hisz az olcsó, alacsony minőségű dél-amerikai termékek európai piacra való beengedése tönkreteheti az európai mezőgazdászokat.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij Forrás: AFP

Ahogy már korábban beszámoltunk róla, a brüsszeli tervek szerint mintegy 800 milliárd dollárnyi állami és piaci forrást vonnának be Ukrajna újjáépítésébe. A tizennyolc oldalas dokumentum egy tízéves időtávra szóló helyreállítási koncepciót vázol fel, amely egyszerre célozza az ország gazdasági és társadalmi megerősítését, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető eljárás felgyorsítását.

Ukrajna hatalmas összegeket zsebel be, aminek a gazdák isszák a levét Fotó: AFP

Brüsszel több száz milliárd dollárnyi, hosszú távra tervezett forrás előkészítésén dolgozik, miközben Ukrajnát egyszerre jövőbeni uniós tagként és potenciális befektetési célpontként mutatja be. A finanszírozási elképzelés 2040-ig szól, és egy azonnal elindítható, 100 napos operatív program is részét képezi.

Ukrajna uniós csatlakozása tönkretenné a magyar gazdákat

Ukrajna európai uniós csatlakozása alapjaiban alakítaná át az unió mezőgazdaságát: a művelt területek nagysága 41 millió hektárral nőne, így a jelenlegi 157 millió hektáros összterület jelentősen kibővülne. 

Ebben a helyzetben Ukrajna válna a közös agrárpolitika (KAP) legnagyobb haszonélvezőjévé, mivel a támogatási keret közel egyharmadát kapná meg, ami hátrányosan érintené azokat a termelőket– köztük a magyar gazdákat is –, akik jelenleg maradéktalanul megfelelnek a szigorú uniós szabályoknak.

Mivel az agrártámogatások elosztása nagyrészt területalapon történik, az Ukrajnának jutó források drasztikusan csökkentenék a többi tagállam számára elérhető összegeket, így a magyar gazdálkodók az eddiginél lényegesen kevesebb uniós támogatáshoz jutnának.

A Magyar Külügyi Intézet számításai alapján Ukrajna belépése következtében a hazai agrárium évente mintegy 672 milliárd forintos, azaz 1,68 milliárd eurós veszteséget szenvedne el a kieső KAP-források miatt. Egy ekkora bevételkiesés – a versenyhátrányokkal együtt – súlyosan megrendítené az egész ágazatot, és különösen a kis- és közepes családi gazdaságokat sodorhatná csődbe.

Ukrajna a világ élvonalába tartozik a gabonatermelés és -export terén, hatalmas termőfölddel és kedvező adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor az országban az uniós normáknál jóval enyhébb szabályozás érvényes, és a munkaerő is lényegesen olcsóbb, ami alacsonyabb termelési költségeket eredményez. Ha belépnének az uniós piacra, az európai gazdák komoly versenyhátrányba kerülnének.

Csatlakozás esetén Ukrajna adná az európai búzatermelés 15 százalékát, a kukoricatermés 49 százalékát, valamint a teljes gabonatermelés egyötödét, ami árletörő hatással járna, és a magyar termelők nehezen tudnák felvenni a versenyt az olcsóbb, gyakran gyengébb minőségű ukrán árukkal.

A Mercosur-megállapodás már így is népharagot váltott ki

Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás az elmúlt hetekben az egyik legnagyobb politikai vitává nőtte ki magát. A tervezet komoly kockázatokat hordoz az európai – így a magyar – mezőgazdaság számára. Kedden több ezer gazda mintegy ezer traktorral vonult Strasbourgban az Európai Parlament épülete elé. December végén a belga fővárosban szabadult el a gazdák haragja, a gazdatüntetések pedig január 20-án Franciaországban is folytatódtak.

Gazdatüntetés Strasbourgban Fotó: AFP

A strasbourgi tiltakozás középpontjában az Európai Unió és a Mercosur-országok (Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay) közötti kereskedelmi megállapodás állt.

A Mercosur-megállapodás komoly élelmiszer-biztonsági és versenyképességi kockázatokat hordoz Európa fogyasztói és gazdái számára. Éppen ezért továbbra is szükség van arra, hogy összefogjunk, és közösen, határozottan lépjünk fel a fenntartható, biztonságos és versenyképes európai mezőgazdaság érdekében

– idézte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát a lap. 
A kamara hangsúlyozta: a decemberi tüntetések ellenére az Európai Bizottság teljesen figyelmen kívül hagyta a gazdák fő követeléseit:

• a KAP önállóságát és annak költségvetését, 
• a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos aggályokat, 
• az egyszerűsítésre/jobb szabályozásra vonatkozó kéréseket. 

Több ágazati érdekképviselet úgy látja, hogy a megállapodás következtében olcsó mezőgazdasági áruk fogják ellepni az európai piacot, ami súlyosan gyengíteni fogja a helyi termelést és veszélyezteti a gazdálkodók megélhetését.

A demonstrálók szerint nemcsak a gabonafélék, hanem a hús és más agrártermékek tömeges megjelenésére is számítani lehet, miközben az európai gazdák szigorú környezetvédelmi és munkavédelmi szabályoknak kénytelenek megfelelni, ellentétben dél-amerikai versenytársaikkal.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)