Exportközpontú húzóágazat

Mayer György
2000. 03. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt néhány évben a magyar ipar gyors fejlődést ért el, amelynek elsősorban a gépipar termelési és exportbővülése teremtette meg az alapját. A gép-ipari szakágazatok messze kiemelkednek az ipar többi ágazatának termeléséből, de még inkább exportjának teljesítményéből, és meghatározó szerepet játszanak az ipar, de az egész nemzetgazdaság exporteredményeiben is. A gépipar a foglalkoztatotti létszám számottevő növekedésével is megelőzi a többi ágazatot. A három fő gép-ipari szakágazat termelésének összesített adatait, a KSH jelentése alapján, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége bocsátotta rendelkezésünkre.A gépipar bruttó termelési értéke 3 574 847 millió forintot tett ki. Ezen belül a gép- és berendezésgyártás 375 735 millió forint (6,7 százalékos növekedés); villamosgép-, műszergyártás 1 858 212 millió forint (55,1 százalékos növekedés); járműgyártás 1 340 900 millió forint (20,3 százalékos növekedés). Az adatok az öt főnél több dolgozót foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. A három főbb gépipari szakágazat termelése több mint egyhamradával – 34,1 százalék – haladta meg az előző év termelését, ez háromszorosa a teljes ipari termelés bővülésének, és közel azonos mértékkel múlja felül a feldolgozóipar termelésnövekedését is (az ágazati átlag számított adat). A teljes ipar 11,3 százakkal, a feldolgozóipar pedig 13,1 százalékkal növelte termelését a múlt évben. A gépipari szakágazatok adták a feldolgozóipar termelésének 45,3 százalékát, valamint a teljes ipari termelés 40,3 százalékát. Tovább tart a villamosgép- és műszergyártás rendkívül gyors fejlődése, 1858 milliárd forintos termelésével a legnagyobb értéket állította elő a múlt évben. Belső termékösszetéte-lében megemlítendő a számítástechnika, amely megkettőzte termelését, valamint 58,5 százalékkal bővült a híradástechnika kibocsátása is.A gépipar húzóerejét változatlanul az exportértékesítés jelenti. A gépipari export múlt évi bővülése még a termelés növekedésének dinamikáját is felülmúlta, 39,9 százalékos növekedéssel (számított adat). A három gép-ipari szakágazat exportteljesítménye összességében 2 987 642 millió forintot tett ki, ezen belül a gép- és berendezésgyártás 209 100 millió forint (15,9 százalékos növekedés); villamosgép-, műszergyártás 1 567 587 millió forint (60,5 százalékos növekedés); járműgyártás 1 210 955 millió forint (23,8 százalékos növekedés). A gépipar összes értékesítésén belül túlnyomó hányadot képvisel az export 84,4 százalékkal. A gépipari kivitel a teljes ipari export kétharmadát (66,4 százalékát) adja, és jelentősen hozzájárult az ipari kivitel 22,9 százalékos emelkedéséhez. A gépipari export gyors növekedése annál jelentősebb, mert a többi ipari ágazat kivitele csökkent az elmúlt évben. Az exporteredmények más részről azt is jelentik, hogy a belföldi piac aránytalanul kisebb értékkel részesül az öszszes gépipari értékesítésből, bár a villamosgép- és műszeripar ezen a területen is növelte, 24,3 százalékkal, eladásait, míg a gépgyártásé 2,1 százalékkal, a járműgyártásé pedig 2,7 százalékkal csökkent 1999-ben.A múlt év végén regisztrált rendelésállomány a villamosgép- és műszergyártás területén a legnagyobb, 36 százalékkal magasabb az előző évinél. A villamosgépszektor mellett a másik két ágazat is növelte rendelésállományát. A teljes 1999-es évet számolva a gépiparban foglalkoztatottak száma 7,5 százalékkal emelkedett, havi átlagban 216,8 ezer fő dolgozott az ágazatban (173 ezer a fizikai – 7,9 százalékos emelkedés -, 43,8 ezer a szellemi dolgozó – 6 százalékos emelkedés). Az ipari ágazatok közül a legtöbb dolgozónak így a gépipar ad munkát.A gépipari ágazatban 17,4 százalékkal emelkedtek a keresetek, ez havi átlagban bruttó 84 497 forintot jelent (fizikai: 69 645 forint – 17,2 százalékos emelkedés -, szellemi dolgozó: 142 895 forint – 18,3 százalékos növekedés). A gépipari keresetek meghaladták az ipari átlagot (79 252 forint – 15,5 százalékos emelkedés). Az ezekhez a keresetekhez tartozó nettó összegek havi átlaga 54 248 forint (a fizikai dolgozóknál 44 494 forint, a szellemi dolgozóknál 84 735 forint).

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.