„Politikai antiszemitizmus Magyarországon”

Az alábbi tudósítást Michael J. Jordan – Budapesten állomásozó szabadúszó újságíró ([email protected]) – küldte Budapestről a prágai Szabad Európa/Szabadság Rádiónak, ahonnan számos nyelvre fordítva sugározták, értesültünk az internetről, ahonnan sikerült hozzájutni a tudósítás eredeti, angol szövegéhez is. Michael J. Jordan egy hasonló jellegű cikkét a Christian Science Monitor című amerikai napilap február 24-én közölte, amelyről – az MTI híradása alapján – a Magyar Hírlap másnap beszámolt a cikk szerzője nevének említése nélkül. Az alábbi szöveg a teljes cikk fordítása.Amikor egy vezető magyar politikus beszédét a „kozmopo-litákra” és a „kommunista zsidókra” utaló baljós hivatkozásokkal fűszerezi – ahogyan azt Kövér László helyettes miniszterelnök tette január 29-én -, nem várhatja, hogy könnyedén veszik. Magyarországon fél évszázada hasonló retorika olyan népirtást gerjesztett, amelyben több mint félmillió magyar zsidót öltek meg.Csakhogy a Kövéréhez hasonló beszédek és különféle zsidóellenes provokációk egyre gyakoribbakká váltak Magyar-országon az elmúlt fél évben, és ez Közép-Európa legnagyobb zsidó közösségében rossz közérzetet okoz.Zsidó megfigyelők szerint a „politikai antiszemitizmus” növekvő használata nem csupán gyűlöletkeltő fogás, hanem, mint állítják, Orbán Viktor, Magyarország körmonfont miniszterelnökének és tanácsadóinak cinikus stratégiája. A 36 éves Orbán a „jobboldal emberének” szeretné beállítani magát. Noha senki sem mondaná, hogy antiszemita, egyes szövetségesei ügyesen használják a nacionalista keresztény-konzervatív jelképeket és a holokauszt-revizionizmust.„Mindezek mélyen kódolt üzenetek a szélsőjobbnak, hogy megmutassa, hol ver a szíve”, mondja Haraszti Miklós író, volt ellenzéki és korábban országgyűlési képviselő. „Kelle-nek nekik ezek a szavazók még akkor is, ha a mérsékelteknek bizonyos mértékben elveszítik rokonszenvét, és az újságírók, valamint a liberális véleményformálók megvetését vívják ki maguknak.”Tavaly nyár óta számos, a zsidókkal kapcsolatos téma került a szalagcímekbe annak ellenére, hogy az ország mintegy százezres zsidósága a lakosságnak csupán egy százaléka. Először a kormány azt akarta elérni – de ezt ejtették a zsidó szakértők tiltakozása után -, hogy újraírják annak az auschwitzi zsidó kiállításnak a szövegét, amelyet 1965-ben hoztak létre. Az új változat a magyar holokausztért minden hibát Németországra hárított volna. Németország 1944 márciusában foglalta el az országot, és a szöveg nem említette Magyarország szerepét.Ősszel azután tisztségviselők egy olyan táblát lepleztek le, amely a magyar csendőrségnek állított emléket, miközben elhallgatta azt a tényt, hogy ez a rendőrség volt az, amely 1944 tavaszán hét héten át lelkesen hajtotta végre a nácik utasításait, hogy a magyar vidékről 437 ezer zsidót összefogdosson és deportáljon.Magyar zsidók szerint ezek a lépések részei egy olyan öszszehangolt kampánynak, amely-nek célja Magyarország múltjának tisztára mosása. Schmidt Mária, Orbán egyik kulcsfontosságú tanácsadója, akit gyakorta bírálnak, mert Magyarország egyik vezető revizionistájának tartják, azzal érvel, hogy négy évtizednyi kommunizmus után, amelyben a történelem dokumentumait valóban ideológiai szempontból torzították, szükség van arra, hogy a történelmet új távlatból mondják el.„40 éven át mindenről hazudtak”, jelentette ki Schmidt a Szabad Európa/Szabadság Rádiónak. „Örülök neki, hogy most verseny van a történelem elmondásában, mivel senkinek sem lehet kiváltságos helyzete vagy monopóliuma. Mindannyian ebben az országban élünk; mindannyiunknak meg-van a saját történelme és saját szempontja.”Schmidt elmondta, hogy a Mein Kampf, a Cion Bölcseinek jegyzőkönyve és egyéb, számos budapesti könyvesboltban új, magyar nyelvű kiadásban kapható antiszemita értekezés korlátlan kiadását és terjesztését pártfogolja.Haraszti szerint a zsidókat még jobban aggasztja az, hogy Orbán a jelek szerint szívesen veszi Csurka István és a szélsőjobboldali Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) parlamenti támogatását. Csurkát szélsőséges nézeteiért 1993-ban az első, posztkommunista kormánypártból, a Magyar Demokrata Fórumból kirúgták. 1998 júliusában tért vissza a parlamentbe, amikor a MIÉP éppen csak becsúszott az ötszázalékos küszöb fölött, és 386 országgyűlési helyből 14-et nyert el.Csurka és hű követői arról ismertek, hogy az „idegen elemekkel” és „liberális árulókkal” kapcsolatos összeesküvésekről beszélnek. Azt is megkérdőjelezték, hogy miért van „aránytalanul” sok zsidó a médiában, a vezető szimfonikus zenekarokban és a tavalyi frankfurti könyvvásárra küldött magyar szerzők küldöttségében. Ezenkívül Csurka lényegében az egyetlen közép-európai politikus, aki Jörg Haidernek az osztrák politikában való felemelkedését üdvözölte.Mindeközben Orbán hallgat, és felülről nézi a marakodást. Végül is Magyarország a Nyugat szerves része kíván lenni. Az elemzők azt gyanítják, hogy Orbán keresi azt a vékony mezsgyét, amely elválasztja azt, amennyire a magyar társadalom hajlandó jobbra tolódni attól, amit még Magyarország nyugati partnerei eltűrnek. Egyes szomszédaihoz képest (Jugoszlávia, Horvátország, Románia és Ukrajna) Magyarország jelenleg a gazdasági és politikai stabilitás oázisának tűnik. Így tehát a Nyugat nem zavartatja magát Magyarország belpolitikája miatt. De ugyanakkor a nemzetközi nyomás – mint az a nagyon csípős jelentés, amelyet a Rágalmazásellenes Liga adott ki tavaly decemberben – Orbánt arra kényszerítheti, hogy megváltoztassa az általa járt utakat.Ugyanabban a hónapban, amikor a jelentést kibocsátották, a kormány bejelentette, hogy egy holokausztmúzeumot és dokumentációs központot finanszíroz. Majd január 18-án, a budapesti gettó szovjet felszabadításának emlékünnepségén Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter azt javasolta, hogy Magyarország minden évben egy napon emlékezzen meg a holokausztról.A magyar zsidók azonban ezeket a nézeteket pusztán lagymatag kísérleteknek tartják, melyek célja a kár korlátozása és a kapcsolatok javítása. Sok zsidó volt a több ezer magyar között, aki február 13-án antifasiszta tüntetésen vett részt Budapesten. „Ha rejtőzködsz vagy kerülöd a konfliktust, semmivel sem jársz jobban – nekik akkor is – >büdös zsidó< (először magyarul, majd zárójelben angolul az eredetiben – a ford. megj.) leszel, mondta a 25 éves Molnár Bálint, a tüntetés résztvevője és a jeruzsálemi Héber Egyetem friss diplomása nemzetközi kapcsolatokban. "Nagyapám, aki 84 éves holo-kauszt-túlélő, átkozódik, káromkodik, és olykor a televízió képernyőjére köp.De azt hiszem, az antiszemitizmussal dinamikusabban kell szembeszállni. Szembe kell nézni ezekkel az emberekkel, és több zajt kell csapni."Fordította: Lovas István