A magyar értelmiség évszázada következik

Az egyesült Európa tudásalapú társadalmat épít. Az az ország számíthat az unióhoz való csatlakozásra, amely jelentős szürkeállománnyal rendelkezik. Ebből a szempontból Magyarország már most tagja lehetne az EU-nak. A nemzet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapításától és az iskolarendszer kiépítésétől, több mint 150 éve készül a hazai értelmiség megteremtésére. Világhírű magyar tudósok, Nobel-díjasok jelzik a magas színvonalú oktatás eredményét. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke szerint nem a tudományos kutatók képzettségével van baj, hanem az anyagiak hiányoznak. Most már sokat remél a gazdaság biztató növekedésétől és attól, hogy előbb-utóbb a nemzeti jövedelem legalább másfél százalékát fordíthatják kutatásra, fejlesztésre. A nemzetközi hírű agykutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének főigazgatója, a New York-i Albert Einstein Orvosi Egyetem vendégprofesszora, több európai tudományos akadémia tagja. Néhány hónapja újabb elismerést kapott: a Belga Királyi Orvosi Akadémia választotta tagjai sorába. A professzor fontosnak tartja, hogy az értelmiség, a tudóstársadalom ne hagyja el hazáját, itthon kamatoztassa tudását. Munkája során az agy működésének új típusú lehetőségét tárta fel, s a gyógyszeripar előtt eddig nem sejtett utat nyitott.- Nemrég maga Gógl Árpád egészségügyi miniszter jelentette ki az Országgyűlésben, hogy nagyon leromlott a lakosság egészségi állapota. Egyesek katasztrofálisnak tartják a helyzetet. Hogyan jutottunk idáig?- Ez elsősorban az elmúlt ötven év hozadéka, de társul hozzá az a tény is, hogy a világ orvostudománya hihetetlenül gyorsan fejlődött. Ezért a diagnosztikai eszközök, valamint az egyes műtéti eljárások, a gyógyszerek árának növekedése olyan mértékben megdrágították az ellátást, hogy ehhez már kevés a szegény országok nemzeti jövedelmének 7-10 százaléka. Magyarországon az egészségügyben – kivéve a megalázóan alacsony orvosi és középkáderi, ápolói fizetést – minden európai árszínvonalú. Tehát a magyar egészségügyi ellátás súlyos forráshiánnyal küszködik. A másik magyarázat az, hogy a nemzet pszichés állapota is rendkívül rossz, ugyanis negyvenöt év után kellett megtanulni másképpen gondolkodni. Megszűnt a paternalista állam, mindenkinek gondoskodnia kell magáról, ami sokaknál megélhetési problémát, napi konfliktust jelent. Nem véletlen, hogy a konfliktusokkal, stresszel öszszefüggő halálokok száma jelentős mértékben megemelkedett.Magyar tudósokaz első vonalban- Megszűnt az emberek biztonságérzete?- Igen. Azt szoktam mondani, hogy a múlt rendszerben a szegénységet egyenlően osztották szét, amivel a demokrácia hamis képzetét keltették.- A gyógyszerek árának folyamatos emelkedése sem javítja a lakosság fizikai és pszichés állapotát.- A gyógyszerek előállításának ára az egész világon hihetetlen mértékben megnövekedett. Ha csak annyit mondok, hogy egy új gyógyszer kifejlesztéséhez 3-400 millió dollárra van szükség, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy a gyógyszergyárak drágán adják termékeiket. A magyar gyógyszerpiac egyik jellemzője, hogy egyre több hatékony külföldi gyógyszer jön hazánkba. Ezeket nem lehet teljes mértékben fedezni a befizetett társadalombiztosítási járulékból, a költségvetésből, ezért a fennmaradó teher a lakosságra hárul. A rászorulók egyharmada viszont nem tudja megfizetni a drága külföldi gyógyszereket. Az idősekre jutó egészségügyi ellátási költség a hatszorosa annak, amit a fiatalkorúakra költünk. A lakosság elöregedése viszont azt jelenti, hogy egyre több költségvetési pénzre lenne szükség. Ez nagyon nehéz helyzet.- Mi lehet a kiút?- Egyrészt a forrásokat kell szaporítani, ez a nemzeti jövedelem növekedésével várhatóan megoldódik. Másrészt az egészségügyi kormányzatnak világosan meg kellene fogalmaznia, mennyi jut a társadalombiztosításból egészségügyi ellátásra, és milyen szerep várhat a magán-biztosítótársaságokra. Végül is az egészségügyi ellátás állami feladat.- Meddig jutott el a kísérleti orvostudomány? Jobb helyzetben van, mint az egészségügy?- Sokkal jobb helyzetben van. Miközben a nemzetközi összehasonlítások szerint Magyarország gazdaságilag a negyvennyolcadik, addig a tudományban a huszonharmadik helyen áll. Egy philadelphiai számítógépközpontban objektív módszerekkel mérik fel, hogy mennyi tudományos publikáció jelenik meg a nemzetközi lapokban, milyen a súlyuk, visszhangjuk. Amivel én foglalkozom – az agykutatás és a különböző idegrendszeri megbetegedésekre ható gyógyszerek -, Magyarországon tradicionálisan fejlett területe a tudománynak. Apáthy Istvántól kezdve Szentágothai Jánosig sokan teremtettek itt nagy, nemzetközileg is elismert iskolát, műhelyt, amelyek kinevelik a kiváló, nemzetközileg is jegyzett tudósokat.- Ön hol tart az agykutatásban?- Tavaly jelent meg az Egyesült Államokban egy nagy tanulmányom a Hipocampus című, nemzetközileg is elismert tudományos lapban, amely az első oldalon hozta írásomat. Elfogadták az 1980-as években felfedezett s akkor publikált, nagy vihart kavaró elképzelésemet. Ez az agy működésének új típusú lehetőségét tárgyalja. Az eddigi rendszer szerint azt hittük – és ezért több Nobel-díjat is adtak -, hogy az agyban kis csipekben kapcsolódik a harmincmilliárd idegsejt, s ez biztosítja az emberi agy alapműködését. Az én felismerésem az volt, hogy nemcsak ilyen szoros kapcsolási rendszerek vannak, hanem kémiai anyagok szabadulnak fel, és azok, a sejtek között messzire eljutva az agyban, képesek hosszú időtartamra befolyásolni más idegsejtcsoportok működését. Ezt úgy lehet elképzelni, mint egy telefonhálózatot, amely állomásról állomásra kapcsolatot létesít, de csak két személy, esetünkben két idegsejt között. Az én elképzelésem szerint az agy működése olyan, mint a rádióhullám, amely mindenki számára hozzáférhető, de csak az tudja venni az adást, akinek detektora, vagyis az idegsejtekben receptora van. Azaz egy emberi agyon belül az idegsejtek egymással beszélgetni tudnak, és egy idegsejt üzenetet tud küldeni egy vagy százmillió másik idegsejtnek.A depresszióés az agy- Van ennek köze mondjuk a mozgáshoz vagy a depresszió kialakulásához?- Mindenhez van köze. A depreszszió és a mániás állapot kialakulásával is összefügg, mert ezek nem a másodperc ezredrésze alatt zajlanak le, hanem percekig, órákig, napokig, sőt hetekig tartó pszichés állapotot idézhetnek elő.- Tehát az agy idegsejtjeinek gyógyításával lehet orvosolni a lelki betegségeket?- Gyógyszerekkel is lehet gyógyítani, azaz ezeket a jelfogókat új típusú gyógyszerek kifejlesztésével lehet befolyásolni. Erről is most jelent meg egy tanulmányom Amerikában.- Mérhető-e az idegrendszeri megbetegedések száma?- A világ lakosságának több mint 20 százaléka szenved valamilyen idegrendszeri betegségben. Magyarországon különösen a depressziósok száma magas. Nem az öngyilkosokra gondolok – évente 15 ezer lelket veszítünk el, ez javuló tendenciát mutat -, hanem a pszichésen befolyásoltakra, akiknek száma aránytalanul nagy. Ez összefügg a század történelmi változásaival is.- Professzor úr! Ezek szerint a magyar orvostudomány jó színvonalú, annak ellenére, hogy kevés a pénz.- Sőt! A magyar orvosok képzettsége nemzetközi mércével mérve is kiváló. Ausztriában nagyon sok magyar orvos dolgozik, és kitűnően helytállnak, Amerikában a magyar orvosoknak jó nevük van. Orvosképzésünk nyugati színvonalú, még a középkáderek képzettsége is nagyon jó. Az eszközrendszerünk, az infrastruktúránk van elmaradva. A magyar egészségügyi ellátás legfontosabb problémája tulajdonképpen megoldott kérdés, s ez a szürkeállomány, a képzettség, a tudás.A nemzetAkadémiája- Ön a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Különösen a Rákosi-korszakban, de bizonyos tekintetben a kádári időkben is a kommunista pártnak nagy befolyása volt az Akadémiára, általában a tudományokra. A rendszerváltás után megváltozott a helyzet. Megváltozott?- Megváltozott. A múltban valóban kerültek be az Akadémiára olyan emberek, akik nem oda valók voltak, de a többség szakmája kiválósága volt. Ezt bizonyítja az is, hogy az akadémikusok nemzetközi elismertsége, presztízse nagy volt, és jelenleg is az. Nálunk rendezték a legtöbb tudományos világkonferenciát. Példaként említeném, hogy a nemzetközi agykutató-konferenciát ötezer résztvevővel tartottuk meg. Itt találkoztak a szocialista és a nyugati országok tudósai.- Ezzel azt akarja mondani, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának nem voltak Elena Ceausescui? Ő elemi iskolai végzettséggel lett akadémikus Romániában.- Ilyen értelemben nem. Elena Ceausescu egyébként a Royal Societynak, a Királyi Természettudományos Akadémiának is tagja lett, ami ellen 1988-ban többen tiltakoztunk. Mindenütt van politika, de ma senki sem tud bekerülni a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé politikai nyomásra.- Eléggé éles volt a küzdelem az MTA legutóbbi elnökválasztásán. Az úgymond konzervatív erők Vizi E. Szilvesztert támogatták, a baloldal Glatz Ferencet. Őt szerették volna jelölni a szocialisták köztársasági elnöknek is.- Ezt a sajtó színezte ki így. Alaptétel, hogy az Akadémia elnökét, helyettesét vagy főtitkárát csak az akadémikusok jelölhetik. Tehát ha valaki nem kapja meg akadémikustársaitól a jelöltséghez szükséges támogatottságot, akkor nem indulhat. A hatalom nem tud beleszólni ilyen értelemben az Akadémia belső életébe. Az Akadémia köztestület, 1825-től kezdve különleges helyet foglal el, nem tartozik sem az állami, sem a magánszférához. A politika a rendszerváltás óta semmilyen befolyást nem tud gyakorolni a testületre.- A támogatás takarhat politikai állásfoglalást?- Nem, mivel ennek lehetnek egyéb okai is.- Számított arra, hogy megválasztják az MTA elnökének?- Ha nem számítok rá, nem indultam volna. Nagyon sok akadémikustársamtól bizalmat kaptam. Ez kötelezett erkölcsileg, hogy induljak. Ha csak harminccal több akadémikus rám szavaz, akkor más az eredmény, én vagyok az elnök.- Hány akadémikus van ma Magyarországon?- Háromszáztizenhét tagja van az Akadémiának.- Csalódottságot érzett?- Nem. Mosolyogva gratuláltam az újraválasztott elnöknek. Egyébként az Akadémia történetében még nem fordult elő, hogy ne választották volna meg másodszor – az akadémiai törvény szerint – a hivatalban lévő elnököt. Kitöltötte mindenki az idejét. Jó, Rusznyák István huszonöt évig volt az MTA elnöke a Rákosi- és Kádár-rendszerben.- Milyen viszonyban van az elnökkel?- Viszonyunk kiegyensúlyozott.- Ma milyen helyet foglal el az Akadémia a társadalomban?- Az MTA a magyar lakosság szemében különleges helyet foglal el. Ha a Magyar Tudományos Akadémia nevében nyilatkozik valaki, annak nagyon nagy súlya van. Ebben az évben 175 éves az MTA, és ez 175 éve így van. A Magyar Tudományos Akadémia mindig összegyűjtötte a legkiválóbbakat. Ez ma is érvényes, és ezért nagy a felelőssége is. Az ország stratégiai fontosságú kérdéseiben meg kell nyilatkoznunk, függetlenül a politikától, a pártoktól, a hatalomtól, a nemzet hosszú távú érdekeinek megfelelően. Mindig el kell mondanunk, hogy mit gondol a tudomány. Nagyon fontos, hogy az egyesült Európa tudásalapú társadalmat épít. Ez azt jelenti, hogy csak azok az országok léphetnek be egyenrangú félként az unióba, amelyeknek megvan a megfelelő szürkeállományuk. Magyarországnak megvan, ebből a szempontból már most felkészültek vagyunk az Európai Unióba való belépésre. Ez azért jelentős, mert a hozzá szükséges intézményhálózatot a legnehezebb kiépíteni. A nemzet ezt százötven éve tudatosan kiépítette. Ilyen jó iskolarendszerrel még mindig kevés ország rendelkezik, s ez az alapja az egésznek. A Magyar Tudományos Akadémia különösen fontos szerepet fog játszani a következő évszázadban. A múlt században meg a századforduló idején a nyersanyag értéke és a befektetett munka volt a döntő egy termék előállításánál. A század végére a befektetett szellemi tőke vált a legfontosabbá, és csak húsz-harminc százalékot képvisel a nyersanyag értéke.Prioritásaz értelmiségnek- Ez azt jelenti, hogy a lenézett értelmiségnek egyre nagyobb szerepe lesz?- Egyre nagyobb szerepe lesz. Igazából értelmiségi évszázad következik.- Mennyire érzékeny erre a politika?- Sajnos a politika nehezen áll át ezekre a gondolatokra. De reménykeltő az a tény – és ezért vagyok optimista -, hogy most megfogalmazódott az új tudománypolitikai koncepció. Öt szempont élvez prioritást. Ebből a legfontosabb az első, az életminőség, az emberek egészségi állapota, a táplálkozás, az ember életminőségével összefüggő események tanulmányozása. Azt se felejtsük el, hogy az informatika évszázadába lépünk. Tudás plusz információ egyenlő hatalom. Ez a huszonegyedik század legnagyobb kihívása.- Úgyszólván mindent elért a szakmájában. Legutóbb beválasztották a Belga Királyi Tudományos Akadémia tagjai közé.- Ez a magyar agykutatásnak, idegtudományoknak, orvostudománynak szóló elismerés. Ezért mondom, hogy jól tettem, amikor többszöri hívás ellenére – hívtak az Egyesült Államokba, Németországba, Angliába – hazajöttem.- S miért jött haza?- Lehet, hogy az Üllői úti fák miatt? Valójában mindig úgy éreztem, hogy nekem itt kell dolgoznom, itt kell tanítanom a tehetségeket, mert itt érzem magamat boldognak. Az extraprofit ott keletkezik, ahol van szellemi tőke, és társul hozzá az anyagi tőke. Ha a szellemi tőke külföldön van, akkor az anyagi tőke odamegy, és ott keletkezik az extraprofit. Nekünk, tudósoknak, szellemi embereknek itthon kell maradnunk, itt és most kell az extraprofitot megtermelnünk, itt, Magyarországon.