Napi sajtószemle

Pozsony, 2001. október 30.

Nem magyarok írták, hogy Talpra Magyar és Felvidék

Összefirkált Matica-ház

„Talpra Magyar” és „Felvidék” feliratokat firkáltak szombatról vasárnapra virradó éjjel a Matica slovenská lévai székházára. Vincent Mozdík székházigazgató szerint az épületet már többször rongálták meg vandálok és provokatőrök. Mozdík visszautasította, hogy a szervezet gyűlöletet szítana. Ellenkezőleg, szerinte a Matica slovenská tiszteletben tartja a nemzetek és kisebbségek jogait, és elítéli a nemzetgyalázást. Az eset azért is „kellemetlen”, mert a szlovákoknak a felvidékről a történelmi Magyarország jut eszükbe, és a szervezet alkalmazottai emiatt állítólag azonnal jelentették a helyi rendőrségen az esetet, és szerintük ismeretlen elkövető után folyik nyomozás. A lévai rendőrőrsön csodálkozva reagált kérdésünkre az ügyeletes rendőr: „Nem hallottunk semmiről. A hétvégén csak lopásokról érkezett bejelentés, falfirkálásról nem. Ezért nyomozás sem folyhat az ügyben.”

Kvarda József Csemadok-elnök nem tartja valószínűnek, hogy a magyar szervezet tagjai vagy szimpatizánsai firkálták össze az épületet. „Történhetett provokáció, de ezt a szlovákok is végezhették. Szerintem a megyei és önkormányzati választásokkal függ össze a dolog, talán így próbálták valakik ügyesen a magyarokra terelni a figyelmet” – nyilatkozta lapunknak Kvarda, aki nem zárta ki: esetleg magyar szélsőséges fiatalok keze van a dologban, hiszen radikális nézetűek mindkét oldalon lehetnek. „Szerintem azonban nem magyarok tették. Furcsállom, hogy éppen a Matica slovenská épületét rongálták meg” – tette hozzá a Csemadok elnöke, aki valószínűbbnek tartja, hogy választások előtti magyarellenes hangulatkeltésről van szó. (t, sza)

POZSONY/LÉVA



Újvidék, 2001. október 30.

A béremelés láncreakciót váltana ki

A polgármester szerint a megbeszéléseket követõen indokolatlan a Szabadkai Rádió figyelmeztetõ sztrájkja -- Legfeljebb 20 százalékos béremelés lehetséges

Ispánovics István polgármester szokásos hét eleji sajtótájékoztatóján sajnálatának adott hangot, hogy a Szabadkai Rádióban, több megbeszélést követõen, tegnap figyelmeztetõ sztrájkot tartottak. Mint mondta, saját nevében tud csak a munkabeszüntetésrõl beszélni, ugyanis a községi végrehajtó tanács ezzel kapcsolatban még nem foglalt állást. A polgármester elmondta, véleménye szerint indokolatlan a szakszervezet által megszervezett figyelmeztetõ sztrájk. Kiemelte, egyetért azzal, hogy a Rádióban a bérek túl alacsonyak, ám az önkormányzat, mint alapító, a Rádió bevételeinek a 70 százalékát biztosítja, a korábbi évek ötven százalékához képest, és ezen kívül nincs keret fizetésemelésre. A béremelés pedig láncreakciót váltana ki, mert az önkormányzat egyetemi végzettségû dolgozói máris hasonlítgatni kezdik béreiket az újságírókéhoz, azután az iskoláskor elõtti intézmények alkalmazottai is követelik majd, hogy emeljék fizetéseiket, s mivel többezer dolgozóról van szó, erre pénz nincs. A polgármester szerint nem a kommunális vállalatokkal kell összehasonlítani a Rádióban dolgozók fizetését, hanem az önkormányzati adminisztrációéval. A szûkös költségvetésbõl az év végéig legfeljebb 20 százalékos béremelést tud az önkormányzat biztosítani. A Rádió szakszervezetének arra az érvelésére, hogy a közvállalatok közül a Rádió igazgatójának a fizetése a legalacsonyabb, a polgármester azt válaszolta, hogy ezen a munkahelyen a legnagyobb minden közvállalalat közül a koefficiens, de tudni kell, hogy Biacsi Antal, a Szabadkai Rádió igazgatója nincs állandó munkaviszonyban a Rádióban, hanem fizetését a szerb parlamentben kapja, s hogy milyen alapon és mennyi pénzt kap a Rádióban, arról a polgármesternek nincs tudomása. A szakszervezetnek arra a követelésére, hogy az alapító kérje a köztársasági kormánytól az önkormányzati alapítású tájékoztatási eszközök kivételezését a bérbefagyasztás alól, azt válaszolta, semmi akadálya, hogy ezt az önkormányzat megtegye, ám nem sok esélyt lát ennek pozitív elbírálására, mert több száz ilyen kérelem van már a kormány asztalán. Ispánovics István egyetért a Rádió szakszervezetének azon követelésével, hogy rendezzék az alapító és a Rádió viszonyát. Mint mondta, csodálja, hogy évek óta ezt nem tették meg, s bizonyára a szakszervezet által szabott kéthónapos határidõn belül erre sort is kerítenek majd.
A polgármester külön kiemelte, hogy ha a neki eljuttatott követeléseken kívül még bármilyen más oka van a munkabeszüntetésnek, akkor szívesen leül a Rádió képviselõivel annak megvitatása céljából. A Rádió a község egyik legfontosabb tájékoztatási eszköze. A közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy a szabadkai lakosság zöme hallgatja, szereti a Szabadkai Rádiót.

K-k

Kolozsvár, 2001. október 30.

Ioan Rus az RMDSZ-t és a magyar kormányt bírálja

Kónya-Hamar Sándor tiltakozásképpen kivonult az ülésrôl

Ioan Rus belügyminisztert választotta meg elnökévé a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezete szombaton tartott tisztújító közgyûlésén. A párt tiszteletbeli elnöke a megyei szervezet volt elnöke, Grigore Zanc, alelnöke pedig Vasile Soporan prefektus lett. A testület ugyanakkor helyi szinten is elfogadta a Romániai Szociáldemokrata Párt (RSZDP) és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) Kolozs megyei szervezetének fúziójáról szóló határozatot.

Magyarország egy olyan „belsô anyaországot” akar létrehozni a romániai Hargita, Kovászna és Maros megyékben, amely fôszerephez jutna Erdély többi részének fejlesztésében is és ezzel gazdasági ellenôrzés alá próbálja vonni a térséget — jelentette ki Ioan Rus belügyminiszter, „Erdély szociáldemokrata programja” címû dokumentumot ismertetve.

A dokumentum kettôs célt fogalmazott meg: egyrészt adaptálni kívánja a román szociáldemokráciát Erdélyben, másrészt szembe akar szállni azzal a magyar szemlélettel, amely az erdélyi és az ország többi részén élô románok közti ellentéteket ösztönzi. A program szerint szembe kell szállni az RMDSZ és Magyarország azon politikájával is, amely Erdély gazdasági ellenôrzését igyekszik megteremteni.

A belügyminiszter szerint el kell jutni odáig, hogy ne legyen tilos arról beszélni: Erdély évszázadokon keresztül európai térség volt, jelenlegi küldetése pedig az, hogy az egész román térség európai integrációjának motorja legyen. Erdély az a kapu, amelyen az európai gazdaság belép Romániába.

— Ennek elismerése azonban csak azzal együtt történhet meg, hogy elismerjük: a román állam érdeke minden regionális érdek felett áll — hangsúlyozta Ioan Rus.

A miniszter szerint szükség van bizonyos közigazgatási és fiskális decentralizációra, mivel a helyi közösség adja a demokrácia lényegét. Ugyanakkor, Romániában a nacionalista beszéd még mindig vonzó mind a magyarok, mind a románok számára.

— A különbség csak az, hogy a román nacionalizmust az európaiság jelszavával és az európai államok családjába való bebocsátás érdekében nem támogatják, a magyar nacionalizmus abban a formában jelenik meg, hogy szükség van a romániai magyar közösség önazonosságának megôrzésére és a magyar nemzethez való tartozás megerôsítésére — fogalmazott.

A belügyminiszter szerint miközben a román állam az etnikai toleranciát szorgalmazza és áttekinthetôen alkalmazza a nemzeti kisebbségek védelmének európai normáit, azoknak a románoknak az esetében, akik kisebbségi helyzetben élnek saját hazájukban, el kell viselniük a magyar szervezetek és a helyi közigazgatás szegregációs, kirekesztô politikáját.

— Hargitában és Kovásznában a románok diszkrimináció áldozatai etnikai hovatartozásuk miatt. Igyekeznek megakadályozni, hogy bármilyen román állampolgár letelepedjen ebben a térségben. Sôt, ebben a térségben a román állam jelentôs mértékben elveszítette a fennhatóságát — szögezte le a belügyminiszter.

Ioan Rus szerint a „magyar monokultúra betáplálása folyik a hamis módon Székelyföldnek nevezett” térségben. Az önkormányzat, a kollektív jogok követelésével enklávék kialakításának kísérlete folyik az iskolákban, a kulturális intézményekben, a tömegtájékoztatásban olyan elvek alapján, mint a szubszidiaritás, a decentralizáció és a helyi autonómia.

A belügyminiszter úgy látja, hogy „lemondtak a román állam nemzetállam jellege elleni leplezetlen támadásokról, ehelyett lépésrôl-lépésre akarnak megszerezni az RMDSZ és Magyarország politikájának érdekeit szolgáló jogokat”.

— Forgalomba hozták a Hargita, Kovászna és Maros megye területén kialakítandó belsô anyaország koncepcióját. Ez Magyarországgal együtt fôszerepet játszana Erdély többi részének fejlesztésében és megszerezné a térség feletti gazdasági ellenôrzést. A magyar állam által kidolgozott programot kormányzati és nem kormány szervezetek, gazdasági vállalkozások, állami, illetve magántôkével mûködô kereskedelmi bankok bevonásával akarják megvalósítani — jelentette ki a belügyminiszter.

Hozzátette: a többségében magyarok lakta enklávé kialakítása és az Erdély feletti gazdasági ellenôrzés megszerzése mellett a magyar taktika részét képezi a román nemzeti mítoszok lerombolása, kiforgatása is.

Ioan Rus szerint a magyar propaganda egyik alapelemét jelenti az, hogy ösztönzik az erdélyi és az ország többi részén élô románok közti ellentéteket. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy lábra kapjon az erdélyi nacionalizmus, amit majd szeparatizmussal lehet helyettesíteni. Ezt a célt szolgálja annak a nézetnek a terjesztése, hogy Erdély föderalizálása, illetve közigazgatási autonómiájának megteremtése gazdasági szempontból sokkal hasznosabb lenne az erdélyiek számára, mint az, hogy egy túlcentralizált, a megyék fejlesztésében nem érdekelt hatalomnak vannak alávetve.

- A magyarok tudják, hogy a szeparatizmus eszméje még kisebbségben van a nemzeti egység mítoszával szemben, de — a gazdasági nehézségekre számítva és egyenesen néhány román értelmiségit, újságírót használva szóvivôként — biztosak abban, hogy meggyôzôek lehetnek — mondta. A belügyminiszter úgy vélte, hogy a státustörvény éppen „az elmagyarosítást” szolgálja, mivel a nemzetiségi önmeghatározást alapvetôen gazdasági motivációkkal ösztönzi.

— Egy dolognak azonban teljesen világosnak kell lennie: nem fogadunk el Erdély felett megosztott szuverenitást, amelyet oly gyakran propagálnak Budapesten — szögezte le.

Az ülésen szintén jelenlévô Kónya-Hamar Sándor képviselô, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tiltakozásképpen elhagyta a termet. Kérdésünkre elmondta: míg a beszéd elsô részében a belügyminiszter azt próbálta a jelenlévôkkel elfogadtatni, hogy a múlt koloncaitól meg kell szabadulni és a jelenben gondolkozva a közös jövôért kell küzdeni, addig hozzászólásának második felében meglehetôsen intoleráns és agresszív kijelentéseket tett, amelyek mind a magyar választók önérzetét, mind pedig az RMDSZ-t mélységesen sértették. A képviselô értetlenségét fejezte ki Ion Rus váratlanul kemény fellépése miatt.

„A döbbenetes számomra leginkább az, hogy tíz év után is a magyar veszély felemlegetése történik meg. Amikor 1992-ben Ion Iliescut új elnökként bekitattuk tisztségébe, ugyanezeket a szavakat hallhattuk. Mindenki felállva tapsolt a parlamentben, csak az RMDSZ-frakció maradt ülve. Ezek a megfogalmazások tíz év után is érvényesek lennének?” — tette fel a kérdést a képviselô. Arra a kérdésre, hogy az eset milyen mértékben fogja befolyásolni helyi szinten az SZDP és az RMDSZ viszonyát, Kónya-Hamar elmondta: „Történt egy grimbusz, amit nyilván meg kell beszélni és tisztázni kell. Következményei nyilván tôlünk is függnek. Meg kell beszélni a helyzetet, mielôtt bármirôl is döntenénk” — összegezett a politikus.