November 14.: Magyar politikai élet (2.)

Az MSZP levele a közszolgálati tévékhez, a Fidesz közleménye az MSZP-ről, Szanyi Tibor (MSZP) reagálása Orbán Viktor rádiónyilatkozatára, Szili Katalin (MSZP) lakossági fóruma, Medgyessy Péter (MSZP) a Civil Fórumon, Kövér László (Fidesz) sajtótájékoztatója, a Magyar Helsinki Bizottság levele Orbán Viktorhoz.

MSZP-levél a közszolgálati televíziók vezetőinek

Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke a Magyar Televízió, a Hungária Televízió közalapítványi kuratóriumi elnökségeinek, valamint a Magyar Televízió és a Duna Televízió elnökének írt az ATV Sajtóklub pénteken című műsorával kapcsolatban levelet.

Az MSZP-s politikus arról tájékoztatja a közszolgálati televíziók vezetőit, hogy a szocialista párt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottságához fordult a Sajtóklub pénteken című műsor legutóbbi adása miatt.

A Duna Televízió vezetőinek írt levelében a szocialista politikus hangsúlyozza: a Duna TV nem tartozik felelősséggel más tévé-csatornák műsoraiért, de kell, hogy vezetőinek véleménye legyen arról: elfogadhatónak tartják-e, hogy egyik vezető társuk „a gyűlöletbeszéd ilyen mélységeit járja be, amelyre nem jelenthet magyarázatot semmilyen betegség vagy gyógyszer állítólagos hatása”.

”A közszolgálati Magyar Televízióból ismert, illetve a televízióban képzési feladatot vállaló újságírók nemcsak szó nélkül hagyták a műsorban elhangzó legdurvább minősítéseket, de maguk is egyetértően, olykor ugyanezeket a szavakat használva vettek részt a beszélgetésben” – áll Lendvai Ildikónak az MTV vezetőihez írt levelében. Az MSZP alelnöke szakmai és erkölcsi állásfoglalást vár az érintett intézmények vezetőitől.

---

A Fidesz közleménye az MSZP elnökéről

A Fidesz országos elnöksége megbotránkozva fogadta Kovács László szocialista pártelnöknek a zárszámadásról szóló törvény szavazása kapcsán kifejtett álláspontját, miszerint egy ellenzéki képviselőnek morális kötelessége a kormány javaslata ellen voksolni. Ez az állásfoglalás új megvilágításba helyezi a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökének demokrácia-felfogását.

Az országgyűlési képviselők számára egyetlen – az alkotmányból és a képviselői esküből fakadó – morális kötelezettség létezik: „... munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el”. A legnagyobb kormányzópárt vezető testülete elfogadhatatlannak tartja olyan erkölcsi mérce megfogalmazását, amely az önző pártérdeket előtérbe helyezve utasítja el a nemzet érdekét szolgáló, a polgárok boldogulását elősegítő javaslatokat.

„Ennek fényében most már tisztán látható, hogy az MSZP miért nem támogatott olyan döntéseket – a családtámogatási rendszer kiépítése, a minimálbér emelése, az otthonteremtési program, a diákhitel bevezetése -, amelyeket a polgárok túlnyomó többsége üdvözölt” – áll a közleményben.

A Fidesz elnöksége szerint nyilvánvalóvá vált, hogy milyen politikai nyomás nehezedett azokra a szocialista képviselőkre, akik a szűk pártérdeket félretéve a polgárok oldalára álltak, és szavazatukkal támogatták a nyugdíjak emelését, az ápolónők, mentősök bérének növelését, a köztisztviselői fizetések fejlesztését, az otthonteremtési program kibővítését.

A testület nagyra értékeli azoknak az ellenzéki képviselőknek a morális tartását, akik a választói akaratot tiszteletben tartva, a rájuk nehezedő nyomás ellenére támogatták az ország előrehaladását, a polgárok gyarapodását elősegítő javaslatokat.

---

Szanyi Tibor (MSZP) reagálása Orbán Viktor ma reggeli rádiónyilatkozatára

Az MSZP higgadt önmérsékletre és szorgos munkára kéri a kormányfőt és más kormánypárti politikusokat, amikor a minapi EU országjelentést értékelik.

A tényekhez ugyanis szorosan hozzátartozik, hogy az EU országjelentés elsősorban a kormánytól kapott tájékoztatáson alapul, s ezt veti össze az EU Bizottság más nemzetközi szervezetek véleményével, vagyis a kormánynak halmozott lehetőségei vannak az országkép csiszolására. Ha mindezek ellenére az EU kritikai megfigyeléseket tesz, akkor azt célszerű nagyon komolyan venni, de főleg az abból adódó feladatoknak nekilátni.

Jelen esetben az EU mintegy 40 fontosabb ponton húzott realista ecsetvonásokat a kormány önarcképén, amelyeket szerencsétlen dolog lenne kiretusálni.

Szembe kell nézni azzal, hogy a Jelentés szerint:
- az EU-nak kára keletkezett a tavalyi magyar kukorica export tilalom kapcsán;
- a kormány nem hozta létre a SAPARD irodát, amely 40 millió euróval javíthatta volna a magyar mezőgazdaság helyzetét;
- gyenge az élelmiszerbiztonság, és általában a fogyasztóvédelem;
- továbbra is nagy az ügyhátralék a Legfelsőbb Bíróságon;
- nincs adatvédelmi biztos;
- megoldatlan a kisebbségek parlamenti képviselete;
- a korrupció továbbra is probléma, amelynek tartós megléte aláássa az emberek demokratikus intézményekbe vetett hitét;
- túlzsúfoltak a börtönök;
- reálértékben csökkentek az igazságügyi ráfordítások
- nincs egységes, a hátrányos megkülönböztetést tiltó törvényünk;
- hazánk az emberkereskedelem átmenő és egyben célországa is;
- megkérdőjeleződött a közmédia közszolgálatisága;
- a közmédia kuratóriumi elnökségeiben csak a kormány kapott képviseletet;
- nincs korszerű médiatörvényünk;
- a közmédiára politikai nyomás leselkedik;
- a 14-18 év közötti korosztályoknál továbbra is büntetik az azonos neműekkel való szexuális kapcsolatot;
- nehéz helyzetben vannak a nők a munkaerőpiacon;
- nyilvánvalóan hiányzik a bizalom a kormány a munkaadók és a munkavállalók között;
- a romák szegények, hátrányba taszítottak;
- a cigánygyerekek gyakran elkülönített iskolai osztályokba kerülnek;
- gyakoriak a rendőri túlkapások, különösen a külföldiekkel szemben;
- alacsony a foglalkoztatottság színvonala;
- nagyok a munkanélküliség regionális különbségei;
- a kétéves költségvetés folytán a kormány parlamenti ellenőrzés nélkül költekezik;
- nem áttekinthetők a kormányzati kiadások;
- az önkormányzatok nem kapnak pénzt a többletfeladataikra;
- megakadt a nyugdíjreform;
- késlekedik az egészségügyi reform;
- az árak egyötödét nem a piac, hanem a kormány határozza meg;
- homályos az állami támogatások rendszere;
- a fiskális politika túlköltekezővé vált;
- gyorsítani kell az állat-, és növényegészségügy EU harmonizációját;
- nem sok minden történt a környezetvédelem terén;
- a teljes közlekedési infrastruktúra megerősítésre vár;
- nem helyes a közbeszerzési eljárás nélküli autópálya-építés;
- gyengék a diákjogok;
- hogy a pénzmosási veszélyek miatt az idén nyáron kerültünk feketelistára;
- az EU támogatási pénzalapoknak nincsenek meg a hazai fogadóállomásai;
- nincs fejlemény a régiók földrajzi kialakításában;
- nincs működő, határon túli magyarságtámogatás az érintett országok beleegyezése nélkül.

Az MSZP nem derülátó a tekintetben, hogy a kormány megszívlelné a kapott intelmeket, hiszen a mostaniak egy kivételével (kedvezménytörvény) azonosak a korábbi években megfogalmazottakkal. Az MSZP ugyanezeket a gondokat jelezte és tett megoldási javaslatokat ebben a parlamenti ciklusban. A kormányoldalról jövő elutasítás dacára az MSZP úgy tekint a mostani országjelentésre, mint a kormányprogramja egyik fontos feladatlistájára.

---

Szili Katalin lakossági fóruma

A mai magyar társadalomban egyre inkább egyfajta „Ki a leggyengébb láncszem?” elnevezésű, a televízióból megismert játék folyik, és aki gyenge, elesett, azt a játék valóságosan kitaszítja, és esélye sincs az odavaló visszakerülésre – mondta Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese Jászalsószentgyörgyön tartott lakossági fórumán.

Hozzátette: e játék kárvallottjai – és erről a most Jászságban is megbizonyosodott – elsősorban a vidéken élő, nehéz sorsú emberek. A szocialista politikus szerint az Orbán-kormány sok mindent megígért, többi között nyugdíjemelést, vállalkozói adókedvezményeket, ingyenes felsőoktatást és család kedvezményeket, de mindez megmaradt ígéretnek. Mi több, a nyugdíjasoktól 1999-ban elvettek 52 milliárd forintot azzal, hogy nem hajtották végre az 1997-ben hozott nyugdíjtörvényt – állította.

”A vállalkozókat érintő adók nem csökkentek, és mindannyian tudjuk, a felsőoktatás sem ingyenes, a családok támogatásáról pedig annyit, hogy pótlékok reálértéke az elmúlt két évben a felére csökkent” – közölte Szili Katalin. A szocialisták által a napon rendezett edelényi ország(rész)gyűlésen szembesült azzal a megdöbbentő adattal, miszerint az országban 1,5-2 millió közöttire tehetők a létminimum alatt élők száma. „A helyzet ismeretében az MSZP kormányra kerülése esetén éppen ezen a rétegen kíván hathatósan segíteni” – húzta alá a párt elnökhelyettese.

A családok terheit könnyítve például ingyenessé tennék az óvodások napi étkeztetését, és az általános iskolások tankönyvekhez való hozzájutását – említette. „Ehhez a programhoz lényeges elemként éppúgy hozzátartozik a rendteremtés az egészségügyben, mint a munkahelyteremtő beruházások reményében a kistérségek infrastruktúrájának javítása, avagy a munkavállalók rugalmas nyugdíjba vonulásának kidolgozása” – emelte ki az MSZP jövőbeni elképzelési közül a legfontosabbakat Szili Katalin.

---

Medgyessy Péter a Civil Fórumon

Medgyessy Péter szerint ma nem a jobb- és baloldal között van szakadék, hanem a becsület és a tisztesség küzd a jogaiért; az MSZP miniszterelnök-jelöltje erről A civilek országképe című tanácskozáson beszélt. A szocialista politikus szerint kétféle Magyarország létezik: az egyik Orbán Viktor kormányfő álmaiban, a másik a valóságban. A hatalomgyakorlás mai módja nem folytatható tovább – jelentette ki Medgyessy Péter. Szerinte a politikusok iránti bizalom megcsappant, a társadalmi párbeszédet felszámolták.

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje úgy vélte: a civilek követelése jogos, és az ország bajai orvosolhatóak. Az ellenzéki politikus szerint a kétkamarás parlamenttel megoldható lenne, hogy a civilek is beleszóljanak a politikába. Medgyessy Péter hangsúlyozta: az egészségügy az összeomlás szélén áll, a vidéket cserbenhagyták, a társadalom 30 százaléka esélytelen, s ma a nemzeti jövedelem kisebb százalékát költik szociális célokra, mint 1998-ban.

Az ország problémáira adandó szociáldemokrata választ a szocialista politikus úgy összegezte, hogy 70-80 milliárd forinttal többet adnának az oktatás világszínvonalra emelésére, a fiataloknak esélyt biztosítanának az olcsó, színvonalas tanulás és a lakáshoz jutás lehetőségére.

Medgyessy Péter azt mondta: az MSZP választási győzelme esetén négy év alatt 150 ezer új lakást építenének, ezekből 25 ezer bérlakás lenne, 400 ezer új munkahelyet hoznának létre, a középkorúaknak jólétet, biztonságot, az újrakezdéshez való esélyt teremtenének, a nyugdíjasoknak békés, biztonságos idős kort. Kifejtette: igazságosabb családtámogatási rendszerre van szükség, javítani kell a közbiztonságot, az állami szektorban tisztes béreket kell fizetni.

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje aláhúzta: fel kell lépni a kirekesztés ellen; az emberek békére, biztonságra vágynak. „A roma integráció nemzeti sorskérdés” – jelentette ki Medgyessy. Hangsúlyozta: diszkriminációmentességgel, új munkahelyek teremtésével, a cigányság parlamenti képviseletének kialakításával lehetőséget kell adni a romáknak a felemelkedésre. „Nagy többségünk tisztességes és becsületes” – mondta, majd úgy folytatta: nem azzal akar foglalkozni, hogy a társadalomban árkokat ásson, hanem azzal, hogy ezeket betemesse. A szocialista politikus leszögezte: a békés és biztonságos ország megteremtése érdekében számít a civilekre, akikkel szövetséget akar kötni.

---

Kövér László sajtótájékoztatója Szikszón

A Fidesz a Magyar Demokrata Fórummal állított közös listával szeretné a 2002-es választásokat úgy megnyerni, hogy abszolút többséget szerezzenek az Országgyűlésben – mondta Kövér László Szikszón.

A Fidesz ügyvezető alelnöke a kisvárosban rendezett esti lakossági fórumhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az abszolút többség elérése számukra azt jelentené, hogy nem kényszerülnek olyan koalíciós kompromisszumokra, amelyek mindig együtt járnak a kormányzat hatékonyságának gyöngülésével is. Adott esetben ezek a kompromisszumok a felelősséget is elmoshatják.

A polgári kormánykoalíció teljesítményét értékelve az eredmények között az első helyen a sikeres családpolitikát említette. A családtámogatásnak köszönhető, hogy Magyarország drámai népességfogyási tendenciái mellett 1980 óta először 2000-ben, majd az idén is több gyermek született, mint az azt megelőző évben. Az Európai Unióban 7,4 százalék az átlagos munkanélküliségi ráta, Magyarországon pedig már csak 5,6 százalék. Ez több mint kétszázezer új munkahely létrehozása nyomán alakult így, és ez a tendencia a gazdasági növekedés, a külföldi befektetők révén, valamint a hazai kis- és középvállalkozások megerősödésév a bűncselekmények visszaszorításában elért eredményeket is.

Magyarországon az ismertté vált bűncselekmények száma 1998-ban érte el a 600 ezres negatív rekordot, ami rövid két év alatt, 2000 végére 450 ezer körüli értékre módosult – mondta a Fidesz ügyvezető alelnöke.

---

A Magyar Helsinki Bizottság levele
Tisztelt Miniszterelnök úr!

1988. június 16-án, a Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének harmincadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen Önt az intézkedő rendőrök durván megbilincselték, és a demokratikus ellenzék számos tagjával együtt előállították. A megbilincseléséről készült fényképfelvétel hamarosan közismertté vált, s számos kiadványban megjelent. Ma az egykori megemlékezés többi bántalmazott, megbilincselt résztvevője, Mécs Imre, Kis János, Demszky Gábor más politikai nézeteket vall, mint Ön. Ez azonban nem teszi semmissé a tényt, hogy Magyarország mai miniszterelnöke azok közé tartozik, aki fizikailag is megtapasztalták a pártállam szolgálatában álló rendőrség kíméletlen gyakorlatát.

Az első szabad választás után sokan úgy véltük, a demokratikus jogállamban semmiféle rendőri brutalitásnak nem lehet tere. Tévedtünk. Az azóta eltelt több, mint tíz év során száz meg száz alkalommal tapasztalhattuk, hogy a rendőrség indokolatlanul vagy a szükségesnél nagyobb mértékben alkalmaz erőszakot, méghozzá anélkül, hogy felelősségrevonástól, érdemi következményektől kellene tartania. A rendőrállami módszerek túlélték a pártállamot.

Mégis az, ami november 13-án történt, ijesztően új és ijesztően régi. 1990 óta valószínűleg először fordult elő, hogy a rendőrség erőszakot alkalmazott jogvédő szervezetek tagjaival, köztiszteletben álló értelmiségiekkel szemben, noha azok semmiféle fizikai ellenállást nem tanúsítottak, csupán jelenlétükkel tiltakoztak egy kétgyermekes roma család kétes indokoltságú kilakoltatása ellen. Ez elég volt ahhoz, hogy mintegy húsz embert, köztük nőket, volt országgyűlési képviselőket, elismert kutatókat hátrabilincselt kézzel kísérjenek be a kerületi rendőrkapitányságra, és ott órákon át hallgassák ki őket.

A Magyar Helsinki Bizottság mint olyan társadalmi szervezet, amely kiemelkedően fontos feladatának tekinti, hogy segítséget nyújtson azoknak, akiknek jogait, emberi méltóságát éppen a rendvédelmi szervek sértették meg, elítéli a rendőrség újabb erőfitogtatását, elvárja, hogy az illetékes hatóságok vizsgálják ki a történteket, és egyúttal szolidaritását fejezi ki az erőszak elszenvedőivel.

Miniszterelnök úr!

Ön még emlékezhet a bilincs szorítására. Ne tűrje el, hogy az erőszak, amelynek 1988. június 16-án Ön is áldozata volt, ismét büntetlenül garázdálkodhasson. Tegyen meg mindent, hogy köztársaságunk törvényei ne csak az önkényuralom jelképeit, de a módszereit is tilalmazzák.

Tisztelettel a Magyar Helsinki Bizottság nevében:
Kőszeg Ferenc elnök és Komoróczy Géza tiszteletbeli elnök