November 27.: Magyar politikai élet (2.)

Harrach Péter fóruma a nyugdíjról, Medgyessy-Demszky-találkozó, Bába Iván a stabilitási értekezletről, az MSZP a közszolgálati reformról, a KDNP nyilatkozata a Centrum Pártról.

Harrach Péter a Nyugdíjasok Országos Képviseleténél
A polgári kormánynak sikerült minden évben olyan mértékű nyugdíjemelést megvalósítania, amely az ellátások reálértékének emelkedését eredményezte – hangoztatta Harrach Péter szociális és családügyi a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) által rendezett fórumon. A miniszter emlékeztetett: az Antall-kormány idején 8, a Horn-kabinet négy éve alatt pedig csaknem 12 százalékot veszítettek vásárlóerejükből a nyugdíjak. A mostani kormánynak 5-6 év veszteségét már sikerült pótolnia.

A kormány már határozott a jövő évi nyugdíjemelés 6,7 százalékos mértékéről, amelyet 5 százalékos infláció és 8,4 százalékos nettó átlagkereset-növekedés alapján határoztak meg. Emellett plusz három százalékkal emelik az ellátásokat, és ismét lehetőség lesz utólagos novemberi korrekcióra, ha az infláció vagy a nettó keresetnövekedés meghaladja a tervezett
szintet.

A nyugdíjreformmal kapcsolatban Harrach Péter elmondta, hogy annak egyik legfontosabb eleme az egyéni számla lesz, amelynek segítségével nemcsak a későbbi nyugdíj alapját képező jövedelem, hanem a munkáltatók járulékbefizetései is nyomon követhetők lesznek. A nyugdíjak biztosítási elven történő megállapítása mellett szükség lesz – a mostani közös kasszától elkülönítve – egy szociális alapra is, amelyből a nagyon alacsony összegű ellátásokat emelhetnék. A miniszter meggyőződése szerint a szociális kasszát a költségvetésnek kellene tartalmaznia a jövőben.

A fórum résztvevői közül többen is elégedetlenségüket fejezték ki az összességében 9,7 százalékos jövő évi nyugdíjemelésről. Mihalovits Ervin, a NYOK vezetője elmondta, hogy – saját számításaik alapján – 12 százalékos emelést vártak a nyugdíjasok. A híradásokból már értesültek arról, hogy januártól az áremelkedések mértéke több esetben is meghaladja a tíz százalékot.

---

Medgyessy-Demszky találkozó
Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt és Demszky Gábor főpolgármester keddi megbeszélésén egyetértett abban, hogy a tömegközlekedést normatív alapon kell finanszírozni,
önkormányzatbarát adórendszert kell kialakítani és az önkormányzatokat csak olyan feladatok ellátására szabad kötelezni, amelyekhez a forrás is biztosított.

A találkozót követő sajtótájékoztatón a főpolgármester elmondta: a megbeszélésen elhangzottakat úgy értelmezi, hogy az MSZP hatalomra kerülése esetén ezek az ígéretek megvalósulnak. Medgyessy Péter megfogalmazása szerint a jelenlegi kormánynak a számos bűne közül az egyik az, hogy bünteti az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat. Kijelentette: az MSZP, kormányra kerülése esetén, a személyi jövedelemadó 35-40 százalékát fokozatosan a helyhatóságoknál hagyná, ami kiszámíthatóvá és tervezhetővé tenné a finanszírozási rendszert.

A szocialista miniszterelnök-jelölt álláspontja szerint át kell alakítani a jelenlegi céltámogatási rendszert, mert az bizonytalanságot okoz az önkormányzatoknál. „Vállalom ezeknek a változtatásoknak a megvalósítását” – mondta. Szükségesnek tartja a Petőfi Csarnok és az Állatkert felújítását, valamint a Bajcsy-Zsilinszky és a Szent János Kórház fejlesztését. Fontosnak ítélte a 4-es metró megépítését is.

Demszky Gábor hangsúlyozta: 2002-ben változásokra van szükség, többek közt azért, mert a kormány leállított számos beruházást: a 4-es metrót és a Nemzeti Színház Erzsébeti téri megépítését. „Ehhez a változásokhoz keresünk partnereket a jobboldalról, a baloldalról, a centrumból, akik a főváros javát és boldogulását akarják” – hangoztatta a főpolgármester. Úgy fogalmazott: minden politikai erővel hajlandó tárgyalni, amelyik meg akarja valósítani a pozitív változásokat.

Kiemelte: 1998 óta összesen egy alkalommal kapott Budapest céltámogatást, egy szociális otthon felújításra, holott az összes adóbevétel 60 százaléka a fővárosban keletkezik. Demszky Gábor felhívta a figyelmet arra: a kormány azt akarja elérni, hogy úgy tűnjön, Budapesten rosszul mennek a dolgok, ezért konzervatív fordulatra van szükség. Véleménye szerint Medgyessy Péterrel hasonlóak az elképzeléseik a városfejlesztési koncepciót illetően.

Kérdésre válaszolva Medgyessy Péter közölte: az MSZP-nek még nincs főpolgármester-jelöltje, de a szocialista párt nem engedheti meg magának, hogy ne állítson erre a posztra önálló jelöltet. „Fő szándékunk, hogy ez a többség megmaradjon” – fűzte hozzá.

Demszky Gábor ezzel kapcsolatban közölte: „bárki állapodik meg bárkivel, bármiről”, mindenképpen elindul 2002-ben is a főpolgármesteri székért. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy tárgyaltak-e a két párt esetleges 2002-es önkormányzati választási együttműködéséről.

---

Stabilitási értekezlet – Bába Iván nyilatkozata
Délkelet-Európa stabilitása stratégiai érdekünk, mind politikai, mind gazdasági, mind biztonságpolitikai szempontból, s Magyarország kezdettől fogva ezért vállalt aktív szerepet a délkelet-európai stabilitási egyezményben – mondta a tanácskozás szünetében Bába Iván.

A Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára elmondta: Magyarország a biztonságpolitikai munkaasztal társelnökeként kíván hozzájárulni ahhoz, hogy e munkaasztal témáiban, tehát a rendőri erők együttműködésében, a bíróságok közötti együttműködésben, valamint a vámőrségek közötti kooperáció területén, továbbá az illegális migráció, a szervezett bűnözés elleni küzdelemben a lehető legtöbb eredményt érjék el a térségben.

Délkelet-Európa stabilitása ugyanis közvetve befolyásolja Magyarország stabilitását is: minél jobban működnek az államigazgatásnak ezek a pillérei a régió országaiban, annál kisebb nyomás nehezedik Magyarországra és határaira az említett területeken. Ezért közvetlen politikai érdekünk, hogy a térség minél stabilabb legyen. Minél stabilabb a délkelet-európai térség,
annál több esély van arra, hogy a régió egésze működőképes piacgazdasággá váljon, ez pedig Magyarország közvetlen gazdasági érdeke is.

Bába Iván utalt arra, hogy az Egyesült Államokban szeptember 11-én történt terrorcselekmények nyomán a figyelem a térségben is jobban összpontosul a szervezett bűnözésre és az ezzel összefüggő terrorizmusra. Ezért ezen a téren szorosabb együttműködés várható a térség országai, illetve az egyes országok bűnüldöző szervei között. Ennek kapcsán megerősítette azokat az értesüléseket, hogy a mostani tanácskozáson várható egy olyan nyilatkozat elfogadása, amely hangsúlyozni fogja a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni összefogás szükségességét.

---

MSZP: a közszolgálat reformja
Az MSZP választási és kormányprogramjában egységes közszolgálati törvény megalkotását vállalta, ami azt jelenti, hogy a mintegy 730 ezer közszolgálati dolgozóra egy kerettörvény lenne érvényes – közölte Vadász János egy szegedi sajtótájékoztatón. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnökét mint szakértőt kérte fel a szocialista párt arra, hogy vegyen részt a választási és – kormányra jutásuk esetén – kormányprogramja előkészítésében.

A szakpolitikus kifejtette, hogy az új közszolgálati törvénynek a foglalkoztatási stabilitást kell megteremtenie a közszolgálat számára. „Az elmúlt évtizedben az ágazat dolgozói vesztesek voltak, folyamatos létszámcsökkentéssel 'sanyargatták' őket, a bérek reálértékben az 1989-es szint alá süllyedtek, valamint a korábban meglévő törvény adta jogaikkal, szociális vívmányaikkal nem élhettek” – szögezte le. A stabilitás elemei közül Vadász János kiemelte, hogy az új törvény „békén fogja hagyni a közszolgálatban dolgozókat”.

„Kormányváltás esetén a köztisztviselői karból csak és kizárólag a politikai szinten tevékenykedőket gondoljuk eltávolítani, az alatta lévő, szakmai szinteken dolgozókat nem” – fogalmazott. Kijelentette, hogy az ágazatban nem lesz fűnyíróelvű létszámcsökkentés.

Az MSZP olyan bérrendszert kíván bevezetni, amelynek egységes közszolgálati bértábla lesz az alapja, s a kiinduló legkisebb összeg egyenlő lesz a mindenkori minimálbérrel, mégpedig adómentesen, a mennyiségi és minőségi pluszmunkát, a kiemelkedő teljesítményeket és eredményeket többletjuttatásokkal ismerik el.

Az MSZP választási programjában szerepel szociális ellátási rendszer kiépítése is, hiszen szeretnék az ágazatnak megnyerni és megtartani a kvalifikált dolgozókat is. Vonzóvá kívánják tenni a pályát a többi között évi 14 havi bérrel, saját ingyenes, magas színvonalú egészségügyi szolgáltatással, valamint olyan nyugdíjrendszerrel, amely legalább 30 évi közszolgálat után az utolsó bér 100 százalékát biztosítja nyugdíjként.

Vadász János szerint az MSZP programjában szereplő közszolgálati törvény érvényre juttatása két ciklust igényel. Az MSZP kormányra jutása esetén a következő ciklusban a törvény feladatainak megvalósítására 350-400 milliárd forintot kíván fordítani. A forrást a GDP mintegy 4 százalékos növekményében jelölte meg Vadász János.

---

KDNP-nyilatkozat – Szakolczai György
Az erről megjelent sajtótájékoztatások szerint dr. Bartók Tivadar és dr. Füzessy Tibor a Kereszténydemokrata Néppárt nevében csatlakozott a dr. Kupa Mihály vezetésével az MDNP egyes tagjai, valamint a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület, a Zöld Demokraták és a Zöld Szalag Mozgalom részvételével megalakult Centrum Párthoz.

A KDNP tagjai túlnyomó többségének nevében kijelentjük, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt valójában nem csatlakozott a Centrum Párthoz. A Kereszténydemokrata Néppárt tagjainak nagy többsége határozottan a jelenlegi kormánykoalíciót és a Fidesz-MDF-MKDSZ választási többséget támogatja, és mindent megtesz azért, hogy ez a választási szövetség megnyerje a következő választásokat.

Bartók és Füzessy csak saját maguk, vagy legföljebb egy jelentéktelen töredék nevében nyilatkozhatnak. Kizártak vagy más úton eltávolították a párt tagjainak nagy többségét, a 20 megyei elnök közül 19-et és az eredetileg 40 tagú Országos Elnökség mind a 40 tagját. Ezzel az úgynevezett csatlakozással beismerték, hogy képtelenek bármilyen önálló politikai szerepre. Feladták nemcsak a párt önállóságát, hanem elveit is, mert ez a vegyes összetételű, arc, elvek és program nélküli és csak vezetőinek politikai továbbélését szolgáló szervezet bárminek nevezhető, csak kereszténydemokratának nem.

A Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy a Bartók és Füzessy vezette töredék működése törvénysértő, és a törvényes működés helyreállítása érdekében kérte, hogy a bíróság hívja össze a törvényes összetételű legfelsőbb szervet, az Országos Választmányt.

Az ügy most kerül a Legfelsőbb Bíróság elé. Reméljük, hogyagok akaratának megfelelően
helyreállítja a KDNP törvényes működését.

dr. Szakolczai György, a dr. Varga László elnökletével működő Kereszténydemokrata Néppárt ügyvezető titkára