December 12.: Parlamenti összefoglaló (1)

A millenniumi megemlékezések, a Széchenyi terv, a családtámogatási rendszer, a minimálbér-emelés és a mezőgazdaság helyzete is szóba került az Országimázs (Központ) című politikai vitanapon szerdán a parlamentben.

Az MSZP kezdeményezésére rendezett vitanapon a kormánypártok méltatták, a szocialisták és a szabad demokraták viszont bírálták az Országimázs Központ tevékenységét. A MIÉP – korábbi jelzésének megfelelően – nem vett részt a politikai vitanapon.

Az országimázs nem a kormány, hanem a nemzet ügye, az ellenzék éppúgy érdekelt a sikeres országkép-építésben és -alakításban, mint a mindenkori kormányzat – hangoztatta Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszter, aki a kormány nyilatkozatát ismertette. Kitért arra, hogy a jelenlegi kormány hozta létre az Országimázs Központot és a költségvetésben 4,3 milliárd forintot irányzott elő az országkép-építésre és a kommunikációs feladatokra, amivel – a számvevőszék szerint is – első ízben teremtett olyan helyzetet, hogy átlátható módon jelent meg az e célra fordítható költségvetési támogatások összege.

A miniszter hangsúlyozta: az országot a külföldiek is, saját polgárai is a teljesítménye alapján ítélik meg. Szólnunk kell tehát az elmúlt három és fél esztendő nemzetteljesítményéről, mert súlyos hibát követnénk el, ha kihagynánk gondolkodásunkból mindazt, amit az elmúlt esztendőkben elértünk, hiszen ez mindnyájunk közös munkájának eredménye – fogalmazott Stumpf István. Hozzátette: a legutóbbi sikerek éppúgy részét képezik a belföldi és külföldi országkép-építésnek, mint ezer esztendő magyar históriája, vagy az elmúlt kétszáz esztendő magyar tudomány- és kultúrtörténete.

Sasvári Szilárd (Fidesz) szerint a baloldali ellenzék a millenniumot ünneplő közösségeket támadja, amikor bírálja a kormány országimázst építő politikáját. Hangsúlyozta, hogy a Széchenyi tervnek köszönhetően két és fél év alatt 200 ezer új munkahely létesült. A közelmúltban vitát kiváltott hirdetések közzétételét azzal indokolta, hogy az ország lakosságának joga van megismerkedni a diákhitel lehetőségével és azzal, hogy hol épülnek bérlakások. A képviselő szólt a családtámogatásokról, arról a kormányzati célkitűzésről, hogy minél több pénz maradjon a családoknál.

Katona Béla (MSZP) az Országimázs Központ felállítását eleve elhibázott döntésnek nevezte. Mint fogalmazott, a pénzért festett hamis képek rövid ideig fedik el a valóságot. Hangsúlyozta, hogy az országkép akkor javul, ha az emberek jól érzik magukat az országban és bíznak a jövőben. Kijelentette: egy olyan országban érzik jól magukat az emberek, ahol szabad a véleménynyilvánítás, ahol azért tisztelik a jogot, mert mindenkire egyformán vonatkozik, és ahol a polgároknak van beleszólásuk saját ügyeik intézésébe. A Széchenyi tervet alapvetően jó ötletnek minősítette, megjegyezve, hogy „nem baráti alapon kellene a támogatásokat szétosztogatni”.

Turi-Kovács Béla (FKGP), a környezetvédelmi tárca vezetője szerint óriási szükség van országimázsra, hogy Magyarország valós színben jelenjen meg a világ előtt. Úgy vélte, a magyar lakosság is egyre inkább úgy érzi, hogy javul az ország helyzete. A környezetvédelemmel kapcsolatosan rámutatott arra, hogy a kormány e területen sikeresen működik együtt a szomszédos országokkal.

Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint az Országimázs Központ nem más, mint a kormány sikerpropagandájának eszköze, amely az adófizetők pénzéből működik ellenőrizhetetlenül. Úgy vélekedett: a központ működtetésének célja a Fidesz választási kampányának előkészítése és finanszírozása, valamint hamis képet festeni Magyarországról és a kormány munkájáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánynak ehelyett többet kellene a közélet tisztaságával foglalkoznia, és a közpénzekkel való gazdálkodást átláthatóvá és ellenőrizhetővé tennie.

Lezsák Sándor (MDF) hangsúlyozta, hogy nem lehet sikeres külpolitikát folytatni országimázs nélkül. Úgy vélte, hogy a befelé forduló magyar közélet miatt nem tudta Magyarország képviselni érdekeit a trianoni döntésnél. Ezért – mint mondta – alapvető létérdek, védekező eszköz a jó országkép terjesztése. A képviselő szerint manipulált hírek jelennek meg Magyarországról belföldön és külföldön egyaránt, ami ellen az Országimázs Központnak kell védekeznie.
BP0088 4 130 MTIb2005

---

Az Európai Bizottság budapesti nagykövete szerint a bizottság továbbra is fenntartja a tagjelölt országok teljesítmény és érdem szerinti egyéni elbírálását, és nincs szó újabb politikai feltételekről sem a csatlakozás esetében. Jürgen Köppen, a brüsszeli bizottság magyarországi delegációjának vezetője erről a Parlamenti Európa Klub szerdai budapesti rendezvényén beszélt. Mint elmondta, változatlanul megvalósítható cél a legfelkészültebb tagjelölt országok teljes jogú részvétele a 2004-es európai parlamenti választásokon.

Valószínű, hogy a csatlakozók körének világossá tétele érdekében az Európai Bizottság 2002-ben már októberben nyilvánosságra hozza országjelentését – közölte Jürgen Köppen. Szájer József (Fidesz), az Országgyűlés európai integrációs bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy bár az euró bevezetésének folyamata, az agrárreform ügye, valamint a következő kormányközi konferencia esetleges előrehozása veszélyeztetheti a 2004-es csatlakozást, mégis minden lehetőség adott a kedvező forgatókönyv megvalósulására.

---

Az MSZP a közalkalmazotti illetménytábla változtatását indítványozza a kétéves költségvetés módosításával. Erről Szekeres Imre és Kiss Péter szocialista parlamenti képviselő szerdán Budapesten sajtótájékoztatón beszélt.

Szekeres Imre közölte: a minimálbér emelése következtében a közalkalmazottak jelentős részének nincs lehetősége arra, hogy a szakmai tapasztalat, a végzettség és az életkor alapján differenciált bért kapjon. Az MSZP ezért azt javasolja, hogy az illetménytábla A1 kategóriája 25 ezer forint helyett 50 ezer forinttal kezdődjön, így lenne mód arra, hogy az egyes kategóriákban magasabb béreket állapítsanak meg

---

Hosszas vita után a Dunaferr működését vizsgáló parlamenti albizottság szerdai ülésén nem támogatta, hogy a testület módosítsa korábbi döntését, miszerint újabb meghallgatásokra már nem kerül sor. Csiha Judit (MSZP) ugyanis ismételten felvetette Zarándok Jánosnak, a Mészkő és Dolomit Kft. tulajdonosának és Orbán Győzőnek, a Dolomit Kőbányászati Kft. többségi tulajdonosának meghallgatását, mivel véleménye szerint a korrekt és tisztességes eljárás megkövetelné az ő beszámolójukat is.

Suchman Tamás (MSZP) úgy fogalmazott: politikai prüdéria azt kerülgetni, hogy a miniszterelnök édesapját, Orbán Győzőt meghallgassák-e. Szalay Gábor (SZDSZ) emlékeztetett: Zarándok János korábban azt mondta, hogy pályázat útján jutott a beszállítói szerződéshez, amelyet később nem piaci szempontok szerint alakítottak át, és így vált lehetővé Orbán Győző cégének megjelenése a Dunaferr beszállítói körében.

Márton Attila, az albizottság fideszes elnöke rámutatott: a Portolan Kft. képviselői a mai napig nem adtak írásban választ az albizottság kérdéseire. Az elnök felhívta a tagok figyelmét arra, hogy amennyiben tudnak olyan dokumentumról, amely újabb részleteket tár fel, akkor azzal még februárban, a gazdasági bizottság ülésén is ki lehet egészíteni az összefoglaló jelentést. Ha pedig bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, a tagok feljelentést tehetnek, sőt ez az országgyűlési képviselők kötelessége – fűzte hozzá.