December 18.: Parlamenti összefoglaló(2)

Megszavazták a Gripenek megvételét – Felfüggesztették Hegedűs Lóránt mentelmi jogát – Elfogadták a Nemzetőrségről szóló határozatot – Elfogadták a kórháztörvényt.

Személyeskedésektől és bekiabálásoktól sem mentes közjáték alakult ki Áder János házelnök és a szabad demokrata frakció több tagja között az első azonnali kérdés elhangzását követően kedden a parlamentben. Keller László (MSZP) azonnali kérdése, illetve az arra adott válasz után Szent-Iványi István következett volna. Az SZDSZ-es képviselő a miniszterelnökhöz kívánt kérdést feltenni, aki azonban halaszthatatlan közfeladataira tekintettel mást jelölt ki a válaszadásra. Mivel Szent-Iványi István nem igennel vagy nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét, Áder János megvonta tőle a szót. Így járt a szabad demokrata képviselők közül Kovács Kálmán, Bauer Tamás, Béki Gabriella, Fodor Gábor, Dornbach Alajos, Mécs Imre, T. Asztalos Ildikó és Eörsi Mátyás is.

A karácsony jegyében szólaltak fel a Fidesz és az MSZP képviselői napirend előtt az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén. Mátrai Márta, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az ünnep hangulatát felidézve, aggodalmát fejezte ki a választási kampány hangneme miatt. Nagy Sándor szocialista frakcióvezető – karácsonyi üzenetét közvetítve – megismételte javaslatukat, miszerint a családok és a nyugdíjasok kapjanak egyszeri alkalommal karácsonyi támogatást. Martonyi János a laekeni EU-csúcs kapcsán leszögezte: míg Nizzában még csak reményről, Göteborgban pedig feltételes célkitűzésről beszéltek, most már a bővítést, a csatlakozási tárgyalások lezárását illető elhatározásról van szó.

A Fidesz-frakció álláspontja szerint az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjelöltjei mindenben megfelelnek a követelményeknek. Répássy Róbert, a kormánypárti képviselőcsoport jogi kabinetjének vezetője kedden az MTI-nek a jelöltekkel szemben az MSZP és az SZDSZ által megfogalmazott érvekre úgy reagált, hogy azok szakmai köntösbe bújtatott politikai ellenvetések. Véleménye szerint a jelöltek politikailag függetlenek és szakmailag rátermettek. Mint mondta, a szabályok szerint az OVB tagjai nem lehetnek politikai pártok tagjai, szakmai feltételeket azonban nem tartalmaz a törvény.

Az Állami Számvevőszék alelnökeit jelölő parlamenti bizottság keddi ülésén úgy döntött, hogy nem tesz javaslatot a ősszel megüresedett két poszt betöltésére.

Az Országgyűlés elfogadta a harcászati repülő erők fejlesztéséről szóló határozati javaslatot kedden. A határozat értelmében a parlament egyetért azzal, hogy a Magyar Honvédség részére 14 darab nyugati típusú, a NATO követelményeit is kielégítő, többcélú harcászati repülőgép kerüljön bérlésre, az azok üzemeltetéséhez, alkalmazásához és fenntartásához szükséges fegyverzet, eszköz, anyag és szolgáltatás beszerzésével, illetve bérlésével együtt. A tervek szerint csütörtökön Budapesten aláírják a 14 svéd Gripen vadászrepülőgép bérléséről szóló megállapodást, valamint a hozzá kapcsolódó ellentételezési egyezményt.

Az Országgyűlés kedden elfogadta az új tőkepiaci törvény egyszerű többséget igénylő részét, amely az európai uniós elvárásoknak megfelelő, egységes és átfogó előírásokat tartalmaz a tőkepiaci intézmények biztonságos működése, a befektetők védelme és a hatékony felügyeleti munka érdekében. A Ház elutasította ugyanakkor a pénzügyi felügyeleti rendelkezésre vonatkozó, kétharmados többséget igénylő paragrafust. Az új jogszabály az értékpapírtörvényt, az árutőzsdetörvényt és a befektetési alapokról szóló törvényt váltja fel.

Az Országgyűlés elfogadta az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatot, amelynek legfontosabb célja a fogyasztók jogainak védelme. A jogszabály ennek szellemében részletesen szabályozza a szerződéskötés minden lépését, és előírja, hogy a szerződő feleknek folyamatosan közölniük kell egymással az ehhez szükséges információkat. A törvény kimondja: a szolgáltatás igénybevevőjének tisztában kell lennie a másik fél személyével, illetve szükség esetén tudnia kell érvényesíteni a jogait vele szemben. Éppen ezért kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy az azonosításukhoz szükséges adatokat folyamatosan tegyék közvetlenül elérhetővé. Szabályozza a törvény az internetes, úgynevezett kéretlen kereskedelmi megkereséseket, és kitér a fogyasztóvédelem speciális kérdéseire. Így például csak annak a felhasználónak küldhetnek elektronikus úton, levelezés során reklámot, aki ezt előre, írásban kéri.

Az interpellációk során kedden a Parlamentben a szocialista Podolák György újra feltette az azonnali kérdések órájában egyszer már elhangzott kérdést: miért alkalmaztak hazugságvizsgálót a Magyar Posta egyes alkalmazottaival szemben. Az MSZP-s honatya emlékeztetett: az eljárásra azért került sor a postánál, mert a cég vezetősége ki akarta deríteni, ki juttatta el a Defend Kft.-vel kötött, nem titkosított szerződéseket a sajtónak és az ellenzéknek. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter hangsúlyozta, az eset az érintettek megkérdezésével történt, de a részvétel megtagadásának nem volt munkajogi következménye. Horn Gábor (SZDSZ) a pedagógusbérekkel kapcsolatban kifogásolta, hogy a kormány a választási ígéreteit nem tartotta be. Az ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy a reálbér-növekedésre tett ígéretet egyetlen évben sem váltották be. Pálinkás József oktatási miniszter válaszában elmondta: e kormány működése alatt összességében kétszeresére nőttek a bérek, ami 34 százalékos reálbér-növekedés.

A korrupció elleni hatékony törvényi fellépés igényével, továbbá az európai uniós jogharmonizációval, illetve a nemzetközi egyezményekhez való igazodással indokolta a kormány a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés. A törvény értelmében megváltozik a bűnszervezet fogalma, és jelentősen szigorodik a bűnszervezetben való részvétel büntetési tétele. A jogszabály a pénzhamisítás büntethetősége körében fokozott védelmet biztosít az új európai pénznemnek, az eurónak. Új rendelkezések lépnek életbe a vallási tisztelet tárgyaira elkövetett lopás, sírrongálás esetében. A törvény emeli a közélet tisztasága elleni bűncselekmények büntetési tételeit, ezzel egyidejűleg meghosszabbítva e bűncselekmények elévülési idejét. A korrupció elleni hatékonyabb fellépést célozza az a rendelkezés is, amely a felderíthetőség és a bizonyíthatóság érdekében olyan büntethetőségi akadályt illeszt a törvénybe, amellyel megtörhető lenne a vesztegetés aktív és passzív oldali elkövetői közötti érdekviszony. A jogszabály szankcionálja azokat a hivatalos személyeket, akik tudomást szereznek még le nem leplezett vesztegetésről, de speciális feljelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget. A módosítás folytán az elkövetett bűncselekmény büntetési tétele kétszeresére emelkedik azon személyek esetében, akik bűntetteiket bűnszervezetbe tömörülve követik el. Az így megállapított büntetési tétel felső határa azonban nem haladhatja meg a húsz évet.

Az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását kedden.
A változtatás nyomán egyfokú marad a rendes jogorvoslati rendszer, ugyanakkor lehetővé válik a zártláncú távközlő hálózat segítségével történő tanúkihallgatás és bevezetik a pótmagánvád jogintézményét. Az 1998 márciusában elfogadott, de hatályba nem lépett büntetőeljárási törvény módosítása kiindulópontként kezeli, hogy a jelenlegi előírásoknak megfelelően a jogszabályt az ítélőtábla felállításával egy időben, 2003. január elsején kell hatályba léptetni.

Indulhat a villamos energia piac liberalizációja, miután az Országgyűlés 211 igen szavazattal, 109 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett kedden elfogadta a villamos energiáról szóló törvényjavaslatot. Az új törvény abból indul ki, hogy az 1993-ban készített energiaipari koncepció fő elvei ma is érvényesek. Ilyen egyebek között az ellátás biztonságának prioritása, a hálózati kapcsolatok kiépítése, a legkisebb költség elve, az energiatakarékosság szerepe. A törvény alapelve, hogy garantálja az ellátás biztonságát, és fokozatosan bevezeti a versenyt 2003. január 1-jétől 2010-ig. A fokozatosság értelmében a piacnyitást első lépcsőben 33-35 százalékban határozza meg.

Az Országgyűlés kedden elfogadta a földtörvénycsomagot, azaz a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslatot, valamint a termőföldről, továbbá a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvények módosítására vonatkozó előterjesztéseket.A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítását célzó előterjesztést 214-en szavazták meg, 130-an ellenezték és 4-en tartózkodtak.

Az Országgyűlés elfogadta az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló, kórháztörvényként ismertté vált előterjesztést. A törvény a részben vagy egészben az államháztartás terhére finanszírozott körbe sorolja az egészségügyi közszolgáltatásokat, amelyekről az állam a helyi önkormányzatok, az egészségügyi tárca, az egészségügyi közintézményt fenntartó minisztériumok, az orvostudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) útján gondoskodik.

Az Országgyűlés kedden délután nagy többséggel döntött számos nemzetközi egyezmény megerősítéséről. Nem támogatta viszont a parlament kétharmados többséggel a tőkepiacról szóló törvény azon paragrafusát, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke számára pénzügyi felügyeleti rendelkezés kiadásának jogát biztosította volna. A képviselők tapssal köszöntötték Varga László fideszes honatyát 91. születésnapján, akit ebből az alkalomból Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke üdvözölt, megjegyezve: Varga László a parlament legidősebb tagja.

Az Országgyűlés kedden megválasztotta az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjait, illetve póttagjait. Az OVB tagja lett Ficzere Lajos egyetemi tanár, Horváth Sándor, a Független Jogász Fórum elnöke, Maczonkai Mihály és Molnár Miklós egyetemi oktató, valamint Sándorfi György ügyvéd; póttagnak Beregi Zoltán ügyvédet és Kovács László egyetemi oktatót választotta a parlament.

Az Országgyűlés kedden elutasította a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény jogharmonizációs célú, kétharmados többséget igénylő módosítását. A Ház 207 igen, 138 nem szavazattal és 5 tartózkodással hozta meg döntését.

Három területet – a közúti, a vasúti, illetve a légi közlekedést – érint az Országgyűlés által kedden elfogadott, a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés. A légi közlekedésről szóló törvény módosítása 2003. július 1-jén lép hatályba, míg a másik két törvénymódosítás 2002. január 1-jén. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása érinti a közúti járművezetők utánképzése, valamint a közúti áru- és személyszállítók továbbképzése során a vizsgázó, a járművezető, valamint a vizsgáztató szakember adatainak nyilvántartására vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát. A vasútról szóló törvénymódosítás szerint a pályavasúti társaság köteles a vasúti pálya és tartozékai igénybevételét lehetővé tenni más belföldi, illetve külföldi vasúttársaság számára. A légi közlekedésről szóló törvény módosításának lényege a biztonsági szabályok szigorítása és a munkavállalók adatainak és előéletének alaposabb vizsgálata.

Az Országgyűlés kedden 276 igen, 8 nem szavazattal és 12 tartózkodással felfüggesztette Hegedűs Loránt (MIÉP) mentelmi jogát. Hegedűs Loránt mentelmi jogának felfüggesztését közösség elleni izgatás bűntette alapos gyanúja miatt kérte a legfőbb ügyész. A Ház nem függesztette fel Kosztolányi Dénes (Fidesz), Kuncze Gábor (SZDSZ) és Sági József (Fidesz) mentelmi jogát. Első alkalommal voksolt összeférhetetlenségi ügyben az Országgyűlés. Rigler Zoltán (Fidesz) esetében – 82 igen, 196 nem és 9 tartózkodás mellett – úgy döntött a plénum, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.

Az Országgyűlés a Nemzetőrség létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 205 igen, 122 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el. A NATO irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletekhez történő magyar hozzájárulásról is döntött az Országgyűlés, és az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot fogadta el.

Az Országgyűlés kedden elfogadta a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek egyik legfontosabb célja a jó minőségű, az ember egészségét nem veszélyeztető állati eredetű termékek előállítása. Az élelmiszerbiztonság megteremtésére irányuló új szabályozás a takarmányokkal kapcsolatos fogalmakat határozza meg, valamint szabályozza a takarmányok tárolásával, forgalomba helyezésével és jelölésével kapcsolatos kérdéseket.

Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter a 21. század lehetőségének nevezte a 2012-es olimpia budapesti megrendezését az erről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában kedden az Országgyűlésben. Deutsch Tamás kitért arra is, hogy Magyarország az összesített olimpiai éremtáblázaton a kilencedik helyen áll, s az első tíz ország közül egyetlenként nem rendezett még ötkarikás játékokat, ugyanígy a közép-európai térségben sem volt még olimpia.

Minden érdemi történés és eredmény, ami Magyarországot a csatlakozásra váró országok élvonalába sorolja, az elmúlt négy évben történt – nyilatkozta az MTI-nek kedden este Szabó István, a parlament integrációs bizottságának fideszes tagja Medgyessy Péter kijelentéseire reagálva. Véleménye szerint csak az fogalmaz úgy, mint ahogy a szocialisták miniszterelnök-jelöltje egy keddi integrációs fórumon tette, aki négyéves Európán kívüli külföldi útról tér vissza Magyarországra, és még nem tájékozódott a csatlakozás ügyében. A képviselő véleménye szerint kiépültek a politikai és szociális partnerekkel való párbeszéd fórumai. Medgyessy Péter kedden az Európai Unió fejlődéséről és a bővítési folyamatról rendezett konferencián az elmúlt négy évet Magyarország elvesztegetett négy évének értékelte, az ország zavartalan EU-integrációjához szükséges reformok szempontjából.

Az MSZP-frakció átiratot juttatott el a köztársasági elnökhöz kedden, amelyben azt kérte: Mádl Ferenc éljen alkotmányos jogaival, és megfontolásra küldje vissza a földtörvénycsomagot az Országgyűléshez, vagy forduljon az Alkotmánybírósághoz (AB) normakontrollért. Erről Orosz Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: Nagy Sándor frakcióvezetővel és Németh Imrével közösen fordultak a köztársasági elnökhöz, és bíznak abban, hogy Mádl Ferenc több időt szán a jogszabály megismerésére, mint tavaly a szövetkezeti üzletrészekről szóló törvény áttekintésére, amelyet később alkotmánysértőnek talált az AB.

A gyermekek és az ifjúság helyzetéről szóló kormányzati intézkedések részl