Jövőutazás a Sajó mentéről PHARE-pénzen

Kesznyéten tíz kilométerre sincs Tiszaújvárostól, ha kompon kelünk át. Kiscsécs, Girincs, Köröm, Berzék, Sajóhídvég, Sajólád és Ónod felé autózva viszont mintha száz évet mennénk vissza az idôben. A Sajó menti „nyolcakat” a szegénység elleni harcban évek óta különbözô munkaprogramok kötik össze.

A mezôgazdaságon kívül ipari üzemek tartották el az ingázókat annak idején ezen a dél-borsodi vidéken, ahol az üzemek megszűntével a megyében ma szinte a legnagyobb a munkanélküliség. A nyolc falu kisvárosnyi, közel tizenötezer lakosának harmada cigány származású és iskolázatlan, de a kétszáz lelkes Kiscsécsen, vagy az ezerötszáz lakosú Körömben ennél jóval magasabb az etnikai kisebbség aránya. Szociális helyzetük azonban falvanként eltérô: a takaros kiscsécsi családi házakban, vagy az „összközműves telepen” élô sajóládi romákhoz képest a körömiek, kesznyéteniek és girincsiek életkörülményei rendkívül sanyarúak. A körömi telep áldatlan egészségügyi viszonyaira tavaly egy vérhasjárvány miatti tisztiorvosi vizsgálat hívta fel a figyelmet, s az illemhely nélküli házak mellé akkor „kormányzati vécéket” helyeztek ki. A hátrányos helyzet felszámolása érdekében nagyszabású közmunka, illetve szociális földprogramokat indítottak az évek során, most pedig különösen ígéretesnek számít egy PHARE-pályázat, amelynek egyik hazai nyertese az ismét közösen pályázó nyolc település lett.
A „nyolcak” országosan is legjobbnak ítélt munkájukkal, egyedüliként a megyében, 175 milliós támogatást nyertek, ami az „önerôvel” együtt 285 millió forint felhasználását teszi lehetôvé számukra jövô tavasztól 2003 végéig. A beruházások gazdája Kesznyéten lett, mivel az eddigi pályázati programok megvalósításában a község mindig példát mutatott.
Kecsô Imre kesznyéteni polgármester szerint közös érdekük, hogy elôsegítsék a népcsoport beilleszkedését. Abba sem törôdhetnek bele, hogy mostanig ez nem igazán sikerült. A hátrányos helyzetű óvodás gyerekektôl kezdve egészen a félanalfabéta, szociális segélyekbôl tengôdô, s a környék megélhetési bűnözésében élenjáró felnôttekig legalább tíz-húsz év kell ahhoz, hogy az értük indított rövidebb és hosszabb távú programoknak mérhetô eredményei legyenek. Alapelvük is megegyezik: azokat tartják érdemesnek „külsô kényszer” nélkül támogatni, akikben megvan az együttműködési készség. Ebben kezdeményezô fél és a települések kiváló partnere a budapesti székhelyű Roma Misszió Közhasznú Társaság. A közhasznú társaság ebben az évben a falvak polgármestereivel, kisebbségi vezetôivel, a MÁV-val, az állami közútkezelôvel és a vízügyi igazgatósággal közösen ôszig több mint négyszáz embernek biztosított néhány hónapra bruttó negyvenezer forintos munkát. A töltések mentén lévô árok- és vízelvezetô rendszert tisztították, a MÁV még a szállításukról is gondoskodott.
Más kérdés, hogy a körömi közhasznú munkavállalók ügye botrányba fulladt, mert guberáláson kaptak néhányat közülük. Az elbocsátásokat a csapat annyira sérelmesnek tartotta, hogy másnap nem mentek dolgozni, harmadnap viszont az egész társaságnak felmondtak, a Roma Misszió ugyanis szigorúan munkajogi kérdésként kezelte a történteket. Szemben a körömi polgármesterrel, aki megpróbálta az embereket munkára agitálni, hiszen a tizenkétezer forintos segély nem ugyanaz, mint a negyvenezer forintos munkabér.
Kecsô Imre azonban úgy véli, szemlélet kérdése, hogy egy programból, amiben több százan vettek részt sikeresen, harmincvalahány ember kudarcát emeljék ki. Sajnos hasonló elôítéletekkel kell megbirkózni a Szociális és Családügyi Minisztérium földprogramjának is, melynek résztvevôi többségükben tisztességesen megművelik konyhakertjüket, mégis a vetômagot és tenyészállatokat elfogyasztók hírét verik nagydobra, és nem azokét, akik éltek a lehetôséggel.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal által meghirdetett mostani PHARE-program elsôsorban infrastrukturális beruházásokkal segíti majd a vidék cigány lakosságát. Óvodák épülnek és bôvülnek ebbôl a pénzbôl, amit a növekvô születésszám miatt túlzsúfolt gyermekintézmények tesznek indokolttá. Utak, járdák, közkutak és egészségházak ott, ahol erre égetô szükség van. A beruházásokhoz foglalkoztatási programok, az általános iskola befejezésének szorgalmazása mellett betanító-szakmásító tanfolyamok is kapcsolódnak. Még személy- és vagyonôri tanfolyamot is szerveznek, s a program része az intézményes közösségfejlesztés is; a kulturális és sporttevékenység támogatása, egy kistérségi újság megjelentetése.
– Van, akinek sok, másoknak legfeljebb aprópénz a 175 millió – állítja a polgármester. – Nekünk komoly kiindulási alap, mert a fejlesztésre fordítható összeghez mérve a saját erônkbôl négy év alatt sem léphetnék annyit, mint ezzel a PHARE-támogatással.