Idén is sikeres évünk lehet

A magyar gazdaság igen sikeres, jó évet zárt 2001-ben – jelentette be a minap Matolcsy György gazdasági miniszter. Az eredmény azért is figyelemre méltó, mert közben a világgazdaságban kedvezőtlen folyamatok alakultak ki. Az Egyesült Államokban stagnált, csökkent a termelés. Németország gazdasága csupán egyszázalékos növekedést mutatott. A hazai gazdaság növekedése is lassult, de még így is négy százalék körüli lesz a GDP, azaz a bruttó nemzeti össztermék gyarapodása, ami jelentősen felülmúlja az uniós országok átlagos fejlődését.
A növekedés egyik motorja az export, mintegy tizenhárom százalékkal több volt a kivitel értéke. Jelentősen fejlődött az építőipar, a szolgáltató szektor, a turizmus, és az előzetes adatok szerint a mezőgazdasági termelés is mintegy hatszázalékos növekményt mutatott. A folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbinak a harmada, és csökkent a külső államadósság is.
A kormány tavaly hirdette meg a Széchenyi tervet, amelynek hatása máris érezhető. Olyan beruházások valósultak meg, amelyekre az állami támogatás nélkül nem vagy csak később került volna sor. Tovább folytatódott a külföldi működő tőke beáramlása, ami azt jelzi, hogy a befektetők a romló világgazdasági viszonyok közepette is bíznak a magyarországi befektetések megtérülésében.
Az év első tíz hónapjában a bruttó bérek 17,5 százalékkal, a nettó bérek pedig 15,8 százalékkal növekedtek, ami a reálkeresetek 5,7 százalékos emelkedését eredményezte. Hogy a bérszínvonal az unió átlagához közelítsen, és az alacsonyabb képzettségűek is vonzónak találják a munkavállalást, az év elején tovább emelték a minimálbért. A munkanélküliek száma az ősszel 230 ezer volt, harmincezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Nálunk mostanában 5,6 százalékos a munkanélküliségi ráta, miközben az Európai Unió országaiban 7,5 százalék.
Az előző két évben tíz százalék körül „beragadni” látszó infláció 2001 nyarától látványos csökkenésnek indult – állapította meg Varga Mihály pénzügyminiszter az elmúlt évet értékelő sajtótájékoztatón. Ennek oka egyrészt a kőolaj áresése, másrészt a forint erősödése, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) antiinflációs politikája. Végleges adatok még nincsenek, de hét százalék körüli lehet a tavalyi infláció mértéke, s idén 4,5 százalékra csökkenhet – mondta Járai Zsigmond, az MNB elnöke.
Kedvezőek az idei gazdasági kilátások, hiszen a nemzetközi szervezetek előrejelzései szerint a világgazdaság újra fejlődésnek indul. Az előjelzések alapján idén nyolc-tíz százalékkal növekszik az export. Az új beruházások hét-nyolc százalékkal gyarapodnak, ami egyrészt a Széchenyi terv növekvő támogatásának is köszönhető. A tervek szerint négyszázalékos lakossági fogyasztásnövekedéssel és öt-hat százalékos reálbér-emelkedéssel lehet számolni, amiben szerepet játszik a személyi jövedelemadó kedvező módosulása is.