Több hallgató a felsőoktatásban

Az idén szeptemberben háromezerötszázzal több államilag finanszírozott képzésű hallgatót lehet felvenni a felsőoktatási intézményekbe, mint az elmúlt esztendőben - jelentette be Pálinkás József az évet nyitó Országos rektori konferencián, hétfőn Lillafüreden.

Az oktatási miniszter a tárca által rendezet két napos konferencián szólt arról, hogy az államilag finanszírozott hallgatói létszámot 55 ezerről 58 ezer 500-ra növelték. Hozzátette, hogy a térítéses felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók létszáma is várhatóan növekedni fog.

Az idén mérhető majd reálisan az igazi hatása a tavaly bevezetett diákhitelnek is, ami a 2001-es év sikertörténete, ugyanis 65 ezer hallgató élt ezzel a lehetőséggel; az diákhitelt igénybe vevők száma szeptemberben minden bizonnyal tovább fog gyarapodni – mondta el.

Pálinkás József kifejtette, hogy az évkezdő rektori konferenciának mindig nagy tétje van, hiszen a tanév szeptemberben kezdődik, a költségvetési év azonban január 1-jén, az intézményeknek ilyenkor kell jó költségvetéssel megalapozniuk a következő felsőoktatási év sikerét.

Ugyancsak ilyenkor kell megvitatni a tervezett változtatásokat, amelyek vagy a költségvetési törvényből, vagy pedig az oktatás szervezeti, finanszírozási rendjének módosításából erednek.

Hangsúlyozta, hogy ma két ilyen kérdés van: az egyik a felsőoktatás úgynevezett akadémiai reformja, az a magyar felsőoktatásnak az európai felsőoktatással való harmonizációja, a másik pedig a felsőoktatás finanszírozásának megváltoztatása.

Ebben az évben jelentős változás a képzési, fenntartási normatíva három részre tagolása – jelezte. Ez egyrészt arányos az adott intézmény hallgatói létszámával, másrészt a kutatás-fejlesztési kapacitással, harmadrészt pedig a fenntartási tennivalókkal, azért, hogy az intézmény az oktatás, kutatás, fejlesztés infrastruktúráját zökkenőmentesen működtetni tudja.

Az Európai Unió képzési rendszeréhez való igazodásról a miniszter az MTI-nek elmondta: a felsőoktatási akadémiai reform kidolgozása várhatóan az idén befejeződik. Dönteni kell, hogy mely szakoknál valósítsák meg az a kétciklusú képzést, amelyik a főiskolán és egyetemen folyó oktatást általában azonos alapokon folytatja a jövőben.

Ki kell választani, hogy mely szakok esetében kell megkülönböztetni az egyetemen és a főiskolán folyó alapképzést; ez azt jelenti, hogy a hagyományos értelemben vett speciális, szakosító egyetemi képzés a jövőben a negyedik évfolyamtól kezdődik – mutatott rá.

A miniszter kitért rá, hogy kutatásra-fejlesztésre az idén 101 milliárd forint, a tavalyinál 34 milliárddal több pénz jut, az egyetemi intézmények fenntartására fordítható összeg pedig 10 milliárd forinttal növekszik.

A professzorok garantált bére 235 ezer forintról 245 ezer forintra nőtt január 1-jétől, s arányosan magasabbak lettek a docensi, adjunktusi és tanársegédi bérek is – közölte Pálinkás József.