A Balaton-régió tízéves gazdaságfejlesztési programjához szervesen kapcsolódik a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) 2006-ig szóló stratégiai programja, amelyet 2001. december 7-én fogadott el a testület. Az első, tíz év alatt több mint hatszázmilliárd, a második, pedig öt év alatt 390 milliárd forint felhasználást irányozza elő a Balaton térségében. A magyar tengernél korábban ilyen átfogó, és a feladatokhoz forrást is rendelő anyag még soha nem készült.
„A Balaton-régió a környezet, az idegenforgalom és az információs társadalom európai szintű modellrégiójává kíván válni”.
E jövőképből közvetlenül, illetve indirekt módon levezethető stratégiai célok az alábbiak:
- kedvező környezeti állapot kialakítása
- a gazdasági erőforrások aktivizálása
- az infrastruktúra javítása
- a humán erőforrások fejlesztése
- a régió szereplői közötti együttműködés kialakítása.
A stratégia, a fejlesztési koncepcióval összhangban, öt célcsoportot tartalmaz, amelyek 18 alprogramra bomlanak, összesen 106 intézkedést tartalmazva.
Szakértői számítások szerint, az intézkedések 2002 és 2006 közötti megvalósításához szükséges forrás mintegy 390 milliárd forint, amely BFT-forrásokból, a központi költségvetésből, regionális forrásokból, nemzetközi forrásokból (EU előcsatlakozási alapok, EU strukturális alapok, egyéb) és a bevonandó vállalkozói tőkéből tevődik össze.
A stratégiai fejlesztési program legfontosabb következtetése: a mind költségvetésében, mind várható hatásában nagyléptékű, komplex fejlesztési program megvalósításának feltétele az, hogy a BFT évi mintegy hatmilliárd forint saját forrással rendelkezzék.
A Miniszterelnöki Hivatal és a Balatoni Fejlesztési Tanács együttműködési megállapodásának köszönhetően tavaly a Balaton-régióban, csak a tanács forrásából 440 millió forintot használtak fel a térség turizmusának fejlesztésére. A tanács nagy hangsúlyt fektet az önkormányzati tulajdonú gyűjtőutak fejlesztésére, a tó vízvédelmével kapcsolatos fejlesztések, beruházások támogatására, valamint a közbiztonságra és a turisták hasznos időtöltését szolgáló rendezvények támogatására.
A társadalomtudományi kutatások elvégzésére a BFT egy hiánypótló, önálló kutató csoportot hozott létre a Balatoni Integrációs Kht.-n belül. Többek között szociológiai vizsgálatot végeznek a térség állandó népességének körében, gazdaságszociológiai szempontból elemzik a balatoni kiemelt üdülőkörzet kis- és középvállalkozásait, valamint a jövőben több területen hasznosítható digitális térképeket készítenek.
Az idei évre szóló, 2002. január 25-én aláírt együttműködési megállapodást a költségvetési törvényben a Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatására 991,7 millió forintot biztosít. A megállapodás célja többek között a tó vízminőségének, higiénés és ökológiai állapotának javítása, a vízi turizmus felvirágoztatása, valamint a kormány és a térség önkormányzatai, szervezetei közötti kapcsolat továbbfejlesztése.
A csaknem egymilliárdos keretösszegből a BFT 830 millió forintot használ fel többek között műemlékvédelmi beruházások támogatására, egészségturisztikai és strandépítési fejlesztésekre, víziturizmus fejlesztéshez kapcsolódó beruházásokra, horgászturisztikai infrastruktúrára, csónakkikötők létesítésére, tóparti sétányok, parkok és kulturált környezetük fejlesztésére.
Fentieken kívül a BFT, szintén a tízéves gazdaságfejlesztési programmal összhangban, a PHARE-tükörrégiós támogatások felhasználásának részeként három fő területet segít. Ezek a turizmus-, a humán erőforrás-, és a gazdasági infrastruktúrafejlesztés.
Évek óta komoly gondot jelent a Balaton környékén az idény rövidsége, illetve az elő- és utószezoni programkínálat hiánya. Éppen ezért a tanács kiemelt jelentőséget tulajdonít a borutak támogatásának, a konferencia- és a gyógyturizmus fellendítésének. A vitorlás-, a lovas- és a golfturizmus lehetőségeinek jobb kihasználáshoz elengedhetetlen a minőségi szálláshelykínálat és a szolgáltatások színvonalának emelése.

Soros-szervezet készíti fel a párbeszédes Zöld Frontot
A National Democratic Institute tartott képzést a Zöld Front ifjúsági szervezetnek.