Az Európai Unió mezőgazdasági kvótákra vonatkozó ajánlatával mindenki elégedetlen Magyarországon, sőt a csatlakozásra váró országok mindegyike elfogadhatatlannak ítélte az EU Bizottságának tervezetét. A Hét körkérdéséből kiderült: Brüsszelben és Strasbourgban nemigen értik a Magyarországnak címzett bírálatokat.
Brüsszel értésre adta, hogy nem sok mozgásteret ad a változtatásokra. Ezzel szemben az Európai Parlament képviselői másképp értékelik a helyzetet. Szerintük az Európai Bizottság egy javaslatot tett. Ez javaslat, nem parancs, ezt most a tagjelölt országokkal, így a magyar kormánnyal is meg kell vitatni. Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke kijelentette: két lehetőség van. Magyarország egyrészt a csatlakozási tárgyalások során is próbálhatja érdekeit érvényesíteni, másrészt a 2007-től érvénybe lépő költségvetés vitájában, melyben Magyarország a többi országéval azonos szavazati joggal vesz részt.
Horn Gyula az MSZP sajtótájékozatóján kijelentette: az Európai Unió már többször is megfogalmazta elveit a mezőgazdasági kvótákkal kapcsolatban. ’’Ugyanaz történt, ami a kedvezménytörvény esetében’’ – fejtette ki Kovács László, az MSZP elnöke. ’’Ott is elmulasztották a magas szintű találkozókat, az egyeztetést.’’. Kovács úgy véli, elvesztettük versenyelőnyünket, mostmár nem a legfelkészültebb EU-tagjelöltek sorában, hanem a tíz tagjelölt egyikeként emlegetik Budapestet. A kormány tagjai a választási kampányba illesztve, látogatássorozattal próbálják oltani a tüzet. Medgyessy szerint az Orbán-kormány ’’nem jól képviseli a magyar érdekeket’’, nem tudták elérni az egyéni elbánást.
’’Egyéni elbírálást kérünk mi is évek óta, azt viszont nem tudom elképzalni, hogy egyik tagjelölt több, a másik kevesebb támogatást kapjon, hiszenm éppen mi hivatkozunk az egyenlő elbánás alapelvére ’’ – fejtette ki A Hétnek nyilatkozva Martonyi János. Az egységes piac egységes feltételeket jelent, nem mondhatjuk hogy mi azért egyenlőbbek vagyunk, mint az észtek vagy a szlovákok – érvelt Martonyi. Strasbourgi képviselők teljesen irreálisnak vélték az ellenzék érveit.
Az idei Filmszemlén nyoma sincs a múlt évben tapasztalható feszültségeknek: javult a magyar filmek nézettsége, több versenyfilmet már telt házzal játszanak a mozik. Pedig semmi nem változott: törvény azóta sincs, kidolgozásra vár a kidolgozás rendszere is. A magyar filmszakma 50-60 éve bizonyít, de nem vagyunk költségvetési tétel – nyilatkozta Grünwalsky Ferenc. Ferge Zsuzsa szociológus szerint a filmszakma még adós az elmúlt évtized közállapotainak, közérzetének tükrözésével.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!