A kormányprogram – Gazdaságpolitika (4)

VII. fejezet

Gazdaságpolitika

1. A gazdaság állapota

A magyar gazdaság a 90-es évek közepén – óriási társadalmi erőfeszítéssel – túljutott a piacgazdasági átmenet válságán, gyorsuló ütemben növekedni és igazodni kezdett az egyre keményebb verseny követelményeihez. Létrejöttek a sikeres gazdasági felzárkózás alapvető feltételei.

A most záruló kormányzati periódusban – bár a növekedés fennmaradt és az infláció mérséklődött – a gazdaság teljesítménye
lényegesen elmaradt attól, amit a külső és belső feltételek lehetővé tettek és kedvezőtlen jelenségek mutatkoznak. Így különösen

- a gazdasági növekedés üteme immár két esztendeje csökken,

- az ipari termelés növekedése lelassult, lényegében stagnál,

- a beruházások nem növekednek, a felhalmozási ráta alacsony,

- az export növekedési üteme drámaian visszaesett,

- a foglalkoztatottság növekedése megállt, sőt némileg ismét csökkent,

- A magyar gazdaság tőkevonzó képessége lényegesen mérséklődött,

- az államháztartás hiánya, korrekt számbavétel mellett, lényegesen meghaladja a korábban jelezett, illetve a 2002-re
tervezett mértéket,

- az idei évre vonatkozó költségvetés (a kétéves költségvetés részeként) a reál és pénzügyi folyamatokban végbement változások és az áttekinthetetlen kormányzati döntések miatt már nem ad eligazítást sem az állam, sem pedig a gazdaság szereplői számára,

- az államadósság GDP-hez viszonyított aránya ismét növekedni kezdett.

A világgazdasági feltételek 2001-es romlása természetesen közrehatott e jelenségek kialakulásában, de a kedvezőtlen tendenciák már korábban megkezdődtek és a külső körülmények által indokoltnál erőteljesebben mutatkoztak.

2. A sikeres Magyarország gazdasági programja

2.1. A kormány alapvető gazdaságpolitikai célja, hogy az ország fejlődését – a kedvezőtlen jelenségek ellenére – tartósan gyors ütemű, az export és beruházások által vezérelt, kiegyensúlyozott növekedési pályára terelje és ezzel megteremtse a jóléti rendszerváltás megvalósításának feltételeit. Így

- szűkíthető a fejlettségi rés Magyarország és Európa fejlett országai között;

- lehetővé válik, hogy a gazdasági teljesítményekkel összhangban érzékelhetően emelkedjen az emberek életszínvonala, erősödjön a létbiztonság és javuljanak a lakosság életkörülményei;

- elérhető, hogy csökkenjen a szegénység, és az átalakulás eddigi veszteseinek életlehetőségei is számottevően javuljanak;

- megvalósulhat a vidék, a hátrányos helyzetű térségek fokozott fejlesztése.

2.2. A kormány a gazdaságpolitikát vezérlő kiemelkedően fontos célnak tekinti az Európai Unióhoz való csatlakozást (a tervek szerint 2004-ben), majd pedig a monetáris uniós tagságra való felkészülést. Az ezt megvalósító program hatékonyan támogathatja az ország teljesítőképességének (növekedési potenciáljának) erősítését és felemelkedését.

A kormány az Európai Unióhoz való csatlakozási stratégia legfontosabb elemeinek tekinti:

- a csatlakozási tárgyalások lezárását még az idén;

- a Nemzeti Fejlesztési Program véglegesítését és a szükséges intézmények kialakítását;

- a monetáris unióhoz való csatlakozás (maastrichti) kritériumainak teljesítésére vonatkozó stratégia kialakítását (az
euró bevezetése és a monetáris unióba való belépés ütemezése az Európai Unióhoz való csatlakozás függvényében alakul, várhatóan);

- az uniós pénzügyi források legszélesebb körű felhasználását lehetővé tevő pénzügyi és intézményi feltételek megteremtését.

2.3. A kormány gazdaságpolitikája kialakításakor a következő alapelveket tartja szem előtt.

2.3.1. Az átláthatóság növelése a döntéshozatal minden területén a gazdaságpolitika iránti bizalom megteremtésének a kulcsa. A kormány ennek érdekében áttekinthetővé és ellenőrizhetővé teszi a közpénzekről való döntéseket, s általában a kormányzati munkát.

2.3.2. A kormány a gazdaság teljesítményének növelését a stabilitás megőrzésével és a kiszámíthatóság növelésével kívánja
ösztönözni. A stabilitás fenntartása alacsony inflációs környezetet és összhangban lévő belső és külső egyensúlyt igényel. Ennek
érdekében a kormány együttműködik a gazdasági szereplők különböző csoportjainak érdekeit képviselő szervezetekkel a gazdaság-politikai programok kialakításában és a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében.

2.3.3. A kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel elősegítse az ország
versenyképességének javítását:

- az oktatás, szakképzés, továbbképzés fejlesztésével célja a tudásalapú társadalom kialakítása és a munkaerő-források bővítése és minőségének javítása;

- a beruházás- és befektető-barát politika megvalósításával célja, hogy a modernizáció és innováció a gazdaság minél szélesebb körére kiterjedjen, megteremtve a magas termelékenységnövekedés alapjait;

- az adórendszer átalakításakor kiemelten kezeli a versenyképesség javításának szempontját;

- védi a tulajdonosok és befektetők érdekeit;

- a belföldi megtakarításokat ösztönző és a külföldi forrásokat vonzó feltételekkel biztosítja a magas növekedési pálya
finanszírozási háttérét.

2.3.4. A kormány fontosnak tartja, hogy a piaci verseny tiszteletben tartásával építse tekintélyét. Ennek érdekében az
állami tevékenységek során is teret enged a versenynek, pártolja az állam hatékony működését szolgáló érdekeltségi és finanszírozási konstrukciók kialakítását, az állammal való partnerségre épülő feladatellátást.

2.4. A kormány hatékony, esélyegyenlőséget növelő állami szerepvállalást valósít meg. Ezért:

- arra törekszik, hogy gazdaságpolitikájával stabil, kiszámítható környezetet teremtsen a magyar gazdaság minden
szereplője – gazdálkodók, munkavállalók, megtakarítók, fogyasztók és befektetők – számára;

– csökkenti az állami újraelosztás mértékét és nagyobb szerepet kíván adni az állampolgári döntéseknek, így a választási
lehetőségeket kínáló biztosítási rendszereknek;

- fontosnak tartja, hogy a kormányzati beavatkozások köre a minimálisra csökkenjen, a döntések egyre inkább helyi és regionális szintre kerüljenek és ezzel együtt a pénzügyi források decentralizálása megvalósuljon;

- az esélyegyenlőséget növelő intézkedésekkel, programokkal fellép a társadalmi egyenlőtlenségek további éleződése és újratermelődése ellen.

2.5. A kormány egyik legfontosabb célja az esélyteremtő állam megteremtése. Ennek eszközei:

– magas szintű foglalkoztatottság a kiszámítható és hiteles gazdaságpolitika révén;

- a leszakadó régiók felzárkóztatása fejlesztések és az innováció feltételeinek javítása útján;

- az infrastruktúra fejlesztése az állam fogyasztási célú kiadásainak rovására;

- a humántőke bővítése és olyan programok bevezetése, amelyek növelik az alacsonyabb jövedelmű rétegekből származók továbbtanulási esélyeit;

- a szegénység elleni fellépés munkalehetőséget teremtő, illetve képzést-átképzést segítő programokkal és jövedelempolitikai
eszközökkel;

- a biztosítási elv érvényességi körének kiterjesztése;

- a szociálpolitikai és gazdasági indítékú lépések egyértelmű szétválasztása.

2.6. A gazdaságpolitika érvényesülését segítő lépések fő irányai:

- a közterhek csökkentése és ezzel a gazdaság jövedelemtermelő képességének erősítése,

- az infrastruktúra gyorsított fejlesztése érdekében a közlekedés, a környezetvédelem beruházásainak növelése, az
EU-programok beindítása,

- a közszolgáltatások színvonalának növelése, így különösen az oktatás és az egészségügy fejlesztése, és az ügyfélbarát eljárások bevezetése,

- olyan jövedelempolitika kidolgozása és a gazdaság szereplőivel egyeztetett végrehajtása, amely megalapozza a jólét gyarapodását,

- a jóléti rendszerek megújítása az aktív eszközök, az átképzést és foglalkoztatást eredményező formák előtérbe kerülésével, a foglalkoztatás jelentős bővítésével,

- a válságterületeken (mezőgazdaság, egészségügy) a változások elindítása,

- az államháztartás fenti gazdaságpolitikai célokhoz igazodó alakítása, a gazdasági növekedésből származó többletbevételek ennek megfelelő elosztása.

3. A vállalkozások feltételeinek javítása

3.1. A kormány a vállalkozások feltételeinek javítását elsődleges fontosságúnak tartja a gazdasági növekedés, a beruházások és az export ütemének növeléséhez. Ezt szolgálja a gazdasági stabilitás, a kiszámítható és az átlátható gazdaságpolitika.

3.2. A kormány a kis- és középvállalkozások fejlődését támogatva és a vállalkozók biztonságérzetének növelésére átfogó programot hirdet meg. Ennek fő elemei a közterhek csökkentése, az adókedvezmények kiterjesztése, az adminisztrációs terhek mérséklése, a különböző pályázatok normatívvá tétele, illetve a nagyobb beruházási pályázatoknál a beszállítói hányad előírása, a
fejlesztéseket ösztönző intézmények erősítése.

3.2.1. 2003-tól a Széchenyi-tervben teljes körűen szerepeltetjük a közösségi forrásokból várhatóan támogatásra kerülő célokat. Felülvizsgáljuk az eddigi programot, és a tervet összehangoljuk az EU támogatáspolitikai irányelveivel.

3.2.2. A kormány célja a kockázati tőke bekapcsolása a kis- és középvállalkozások és az innováció finanszírozásába.

3.3. A kormány célja a vállalkozások modernizációját és környezetének fejlődését szolgáló fejlesztési politika (út, vasút,
környezetvédelmi beruházások, informatika, kutatás és fejlesztés) megvalósítása.

3.4. A kormány ösztönzi a működő tőke beáramlását. Ennek érdekében a gazdaságdiplomáciai lépések mellett a fő vonzerőt a
versenyképesség megőrzésével biztosított jó jövedelmezőségi viszonyok jelenthetik, továbbá a jó vállalkozási feltételek és a
szabályozás átláthatósága, valamint az állam szerepének világos és hiteles tisztázása.

3.5. A tőzsde fejlesztésére intézkedés-csomag összeállítása:

- az árfolyamnyereség-adó eltörlése;

- tőkepiaci módszerek alkalmazása a privatizációban;

- a vállalatok tőzsdére vitelének ösztönzése a Széchenyi-tervben.

3.6. A kormány folytatja a privatizációt annak érdekében, hogy az ÁPV Rt.-ben átlátható, tiszta profilú – nemzeti szempontból
stratégiai fontosságú vállalatokra korlátozott – állami vagyonkezelés váljon lehetővé.

3.7. A kormány célja az állami bürokrácia csökkentése az adórendszer átalakításával, a számviteli és adatszolgáltatási
kötelezettségek egyszerűsítésével.

4. A költségvetés-politika átláthatóságának és hatékonyságának a növelése

4.1. A kormány módszertani, költségvetés- és adópolitikai, valamint intézményi fejlesztéseket vezet be. Ezzel megteremti az
európai monetáris uniós tagság fiskális kritériumainak teljesítését. Ennek elemei:

4.1.1. Az európai uniós államháztartási számbavételi rendszer – ESA95 – szerinti tervezés, nyilvántartás és elszámolásra való átállás bevezetése 2003-tól. A 2002-től fokozatosan a költségvetés részeként kezeljük az ÁPV Rt. (illetve jogutódjai) gazdálkodását, az autópálya-építés teljes finanszírozását, illetve az MFB államot helyettesítő valamennyi korábbi döntésű kiadását.

4.1.2. 2003-tól helyreállítjuk az éves költségvetések gyakorlatát. A középtávú fiskális politikát – a kormányprogramot
konkretizáló, négy évre szóló – középtávú költségvetési kerettörvény-javaslatban kívánjuk megszabni. Ebben a bevételek – és ehhez igazodóan az adócsökkentések – meghatározása alapján, a fő kiadási területekre vonatkozóan a parlament előzetesen rögzítené a keretelőirányzatokat. A részletes és végleges előirányzatok eldöntése – ennek során az esetleges elmozdulások figyelembevétele, a kerettörvényben szereplő számok korrigálása – az éves költségvetési törvényekben történik meg.

4.1.3. 2003-ban elkészítjük a következő középtávú gazdasági tervünket, igazodva az EU következő tervezési ciklusához. Ennek keretében megvizsgáljuk az olimpiai pályázat ügyét, figyelembe véve a közeljövőben elkészülő megvalósíthatósági tanulmány megállapításait. A kormány fontosnak tartja az olimpia eszméjét és a gazdasági lehetőségek függvényében mindent megtesz az olimpia
megrendezése jogának megszerzéséért.

4.2. A kormány célja az állami újraelosztás mértékének évi átlagos 1 százalékpontos csökkentése, valamint az államadósság
GDP-hez mért arányának további mérséklése.

4.3. A kormány célja az államháztartás hiányának csökkentése, 2006-ra a GDP 2,5 százalékra. Ezt puritán, takarékos költségvetési kiadáspolitikával valósítja meg, amely kiemelt prioritásként kezeli a magas növekedési pálya költségvetési megalapozását, s ezen belül különösen a vállalkozások gazdálkodási feltételeit, valamint a társadalmi szolidaritás szempontjait.

4.4. Elérjük az EU-felvételünk után megnyíló közösségi források maradéktalan igénybevételét, s felkészülünk a pénzeszközök fogadására, az államháztartáson belül a hazai társfinanszírozás forrásainak biztosítására a felhalmozási kiadások prioritást kapnak.

4.5. A 2003-2006-os államháztartási kiadásnövekedésen belül:

– Döntően hazai forrásokból finanszírozzuk az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás és a rendvédelem megerősítését, ezen belül a bérek felzárkóztatását;

- Hazai és EU-forrásokból fedezve emeljük az államháztartás beruházási kiadásait, s ennek során koncentrált beruházásokra kerül sor a közlekedésben, a környezetvédelemben, az informatikában.

- EU-s és hazai forrásokból megakadályozzuk a vidék, illetve falufejlesztés, az agrárium válságának mélyülését és segítjük a pozitív szerkezeti átalakítását.

4.6. Átalakítjuk az adópolitikát a versenyképesség és a foglalkoztatottság növelése és a gazdasági aktivitás kibővítése
érdekében.

– A 2003-2004-re szóló, 2002. őszén elfogadásra kerülő adótörvény módosítások keretében módosítjuk a személyi
jövedelemadózás és a társadalombiztosítási járulékok rendszerét. A személyi jövedelemadó terhelés csökken és a minimálbért kereső alkalmazottak adómentességet kapnak.

– Fokozatosan megszűnik a munkáltatókat terhelő fix összegű egészségügyi hozzájárulás.

– Felülvizsgáljuk és csökkentjük az adónemek számát, az adózók befizetései szempontjából összevonjuk az azonos adóalap utáni terheket.

- Bevezetjük az Egyszerűsített Vállalkozói Adót (EVA).

- Az EU jogharmonizációra tekintettel mé