Ítélethirdetés a Tasnádi perben?

Várhatóan ítéletet hirdet elsőfokon Tasnádi Péter és társai ügyében a Pest Megyei Bíróság csütörtök délelőtt. Az ügyész letöltendő szabadságvesztést kért Tasnádira, a védők felmentést kértek a bíróságtól. Tasnádi Péter a vádak alapján halmazati büntetésként akár 20 éves szabadságvesztéssel is sújtható.

A bűnszervezet létrehozásával, irányításával és más súlyos erőszakos, illetve gazdasági bűncselekményekkel vádolt Tasnádi Péter és tíz társa ügyében csütörtökre tűzte ki az elsőfokú ítélet kihirdetését a Pest Megyei Bíróság (PMB). Tasnádi az ügyészség szerint felbujtóként önbíráskodást, súlyos testi sértést, adócsalást, tettesként pedig zsarolást, lőfegyverrel visszaélést, adócsalást, sikkasztást és bűnszervezet létrehozásának, illetve irányításának bűntettét követte el. Tasnádi Péter a vádak alapján halmazati büntetésként akár 20 éves szabadságvesztéssel is sújtható.

A tavaly áprilisban példátlan biztonsági intézkedések kíséretében megkezdődött büntetőperben mintegy 40 tárgyaláson vizsgálta a PMB öttagú tanácsa a megyei főügyészség 16 pontból álló vádiratát. Az elsőfokú ítélet kihirdetésekor dönteni kell a 32 hónapja fogva tartott Tasnádi és két társa előzetes letartóztatásáról is. Tasnádit 1999. szeptember 6-án vették őrizetbe a Ferihegyi repülőtéren.

Tasnádi korábban kétszer volt büntetve garázdaság, könnyű testi sértés és önbíráskodás miatt. Mindkétszer felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Korábban Tasnádi két fia ellen is büntetőeljárás indult zsarolás, illetve sikkasztás miatt. Egyikük a vádirat szerint külföldön van, ellene elfogatóparancsot adtak ki.

A vád szerint Tasnádi négy társa az erőszakos bűncselekmények tettese volt – közülük hárman a bűnszervezetnek is tagjai -, öten a gazdasági bűncselekményekben tettestársak, Tasnádi Judit, a feleség pedig bűnpártolás miatt áll bíróság előtt. Az egész eljárás során minden vádlott tagadta bűnösségét, ügyvédeik pedig – csak Tasnádit nyolcan védik – kivétel nélkül bűncselekmény hiányában kértek felmentést. A vádirat szerint Tasnádi vezetésével egy szigorúan hierarchikus rendbe szerveződött csoport alakult ki. Tasnádi elégtételt vett minden őt, illetve családtagjait ért vélt, vagy valós sérelemért, emberei nem csak az adóst, de annak családtagjait, illetve az erőszakos bűncselekmények szemtanúit is megfenyegették. A vádirat szerint Tasnádi a „tartozásokat” több év távlatából is számon tartotta, és különösen sérelmesnek tekintette, ha áldozatai a hatóságokhoz fordultak, az ilyet évek múltán is igyekezett megtorolni.

Az egyik vádpont szerint Tasnádi egy adósát megverette és a szerencsétlen áldozat bele is halt a bántalmazásba. Ebben az ügyben egy másik bíróság előtt jogerős felmentő ítélet született, ám jelen eljárásban perújítás folytán ismét elbírálja a történteket a PMB. A vádirat szerint három testépítéssel, küzdősportokkal foglalkozó erős testalkatú vádlott hajtotta végre a Tasnádi által kiadott megbízatásokat.

Az ügyészség szerint Tasnádi a vagyon elleni, illetve a gazdasági bűncselekmények során arra használta vállalkozásait – így például egy a Józsefvárosi piac őrzésével foglakozó céget és annak számos alvállalkozóját -, hogy a részben illegálisan szerzett jövedelmeket – 1995 és 1998 között több mint félmilliárd forintot – eltitkolja, majd legalizálja. A vádiratban szereplő adócsalások összege több száz millió forintra rúg.

A Tasnádi-ügy kapcsán több eljárás indult pénzmosás gyanújával és van amelyik már bíróság elé került. Időközben a devizabűntettel kapcsolatos vádpontot jogszabályváltozások nyomán ejtette az ügyészség, Mucsi István tizedrendű vádlott eltűnt a hatóságok elől, ezért ellene távollétében folyik az eljárás, Márai Péter hatodrendű vádlott ügyét pedig elkülönítették, mert a német hatóságok az év eleje óta fogva tartják Kölnben.

Az ügyész április 23-ai vádbeszédében Tasnádi, illetve hat társa esetében letöltendő szabadságvesztést, másoknál felfüggesztettet, illetve Tasnádi Judit esetében próbára bocsátást indítványozott. Tasnádi Péter vonatkozásában mellékbüntetésként a vagyonelkobzást is javasolta az ügyész. A vádbeszéd egyik része a vádirat megismétlése volt, másik része pedig sok esetben a sértettek, tanúk rendőrség előtt tett vallomására hivatkozott, mivel ezek a személyek a bírósági eljárásban vagy nem kerültek elő, vagy visszavonták, megváltoztatták korábbi terhelő vallomásukat. Az ügyész vádbeszédében a terhelő nyomozati vallomásokat kérte elfogadni, mert álláspontja szerint azok bíróságon történt megváltoztatására semmiféle elfogadható magyarázatot nem adtak az érintettek.

Ugyanakkor az egyik ügyvéd perbeszédében a nyomozati eljárás törvénysértéseire hivatkozva éppen azt kérte a bíróságtól, hogy teljes egészében rekessze ki a bizonyítékok köréből a rendőrségi eljárás adatait és kizárólag a bíróság előtt megvizsgált bizonyítékokra alapítsa ítéletét.

Az ügyész a perbeszédében reagált Tasnádinak, illetve az ügyvédeknek az ügyben eljáró bűnüldöző hatóságok pártatlanságát, az eljárás törvényességét vitató beadványaira, nyilatkozataira. Az ügyész leszögezte: a bűnüldöző hatóságok törvényes eljárásban vizsgálták az ügyet, és korántsem volt céljuk a vádlott gazdasági ellehetetlenítése, erre a feltételezésre egyébként sincs más adat, mint magának Tasnádi Péternek az előadása. Az ügyész megjegyezte: az eljárásban tetten érhető ugyan néhány hiányosság a bűnüldöző hatóságok részéről, ezek azonban nem befolyásolták érdemben az eljárást, és betudhatók annak, hogy a nyomozás rendkívül széles körű és több szálon futó volt.

Tavaly szeptemberben Tasnádi egy olyan dossziét adott át a bíróságnak amelyben szerinte a büntetőeljárás manipuláltságára, koncepciós jellegére utaló adatok vannak. Tasnádi azt állította, hogy a dosszié több olyan közjegyző által hitelesített nyilatkozatot is tartalmaz, amely szerint őt Pintér Sándor belügyminiszter korábban meg akarta öletni. A Legfőbb Ügyészség áprilisban közleményt adott ki, amely szerint a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal megtagadta a nyomozást Pintér Sándor belügyminiszter ellen, mert a Tasnádi által előadottakat semmilyen érdemi adat, tény nem támasztotta alá.

A védelem az eljárás során mindvégig koncepciósnak és törvénytelennek nevezte a rendőri, ügyészi munkát.
Szikinger István ügyvéd, alkotmányjogász Tasnádi védője a tárgyaláson elmondta: az eljárást az ORFK vezetőjének elhatározásából indították, nem pedig valós bizonyítékok alapján, mégpedig azért, mert védence üzleti vitába keveredett a józsefvárosi piac őrzésével kapcsolatban Pintér Sándorral.

Az ügyvédek elmondták, hogy a terhelő tanúk rendőrségi kihallgatásán nem lehettek jelen, így kérdéseket sem tehettek fel. Ezek a tanúk a bírósági eljárás során vagy visszavonták, vagy megváltoztatták vallomásukat, és így szavahihetetlennek bizonyultak, de az is megesett, hogy egyszerűen nyomuk veszett és a bíróság előtt már nem tettek vallomást.

Az ügyvédek kifogásolták, hogy a sikkasztás és az adócsalás vádpontjai kapcsán az ügyészség egyáltalán nem vett tudomást a bírósági eljárás során bevont új szakértő véleményéről. Egyáltalán, a szakértő létezéséről sem vett tudomást az ügyész a vádbeszéd során, csak mechanikusan ismételgette a vádiratban foglaltakat – fogalmazott perbeszédében az egyik védő. Az ügyvédek szerint a rendőrség tudatosan befolyásolta a tanúkat, és megváltoztatta a jegyzőkönyveket. A nyomozóhatóság aljas belemagyarázásáról van szó – jelentette ki Szikinger István.

Az ügyvédek a tárgyaláson többek között úgy fogalmaztak: ez az ügy a magyar igazságszolgáltatás szégyene. Nem szabadna ítéletet hozni, mert az azt jelentené: „a bíróság megadta magát a rendőri önkénynek”. Ez az ügy a jogállamiság próbaköve. Én bízom abban, hogy a Pest Megyei Bíróság nem teszi ki az országot annak, hogy majdan Strasbourgban állítsanak ki róla elégtelen bizonyítványt – jegyezte meg az egyik védő perbeszédében. Szikinger István védőbeszédében során felidézte, hogy a 2000-ben elhunyt Láposi Lőrinc nyugalmazott rendőrtábornok, aki Tasnádi Péter üzlettársa volt a vádbeli cselekmények idején, végrendeletében azt írta: Tasnádi nem bűnöző, az ügy pedig a jövő rendőrgenerációi szempontjából is igen-igen aggasztó.

Az egyik ügyvéd a tárgyaláson annak a véleményének is hangot adott, hogy a tárgyalás idején a bíróság épületében és akörül felvonuló géppisztolyos, álarcos kommandósok hada leginkább arra utalhat: ebben az ügyben a hatóságoknak van félnivalójuk.

Tasnádi tavaly októberben jogerősen személyiségi jogi pert nyert a Fővárosi Bíróságon Orbán Péter országos rendőrfőkapitánnyal szemben, mert a tábornok a Tv3 1999. október 18-án sugárzott Nap Tv című műsorában többek között azt állította róla: 30 milliós ajánlat érkezett rendőri vezetőkhöz annak érdekében, hogy kiszabaduljon az előzetes letartóztatásból. Az FB ítéletének indoklásában kiemelte, hogy a 30 milliós „beérdeklődés” kapcsán nem indult büntetőeljárás Tasnádi Péter ellen, ennek az állításnak a valóságtartalmát Orbán Péternek bizonyítania kellett volna, ám ő ezt a személyiségi jogi perben meg sem kísérelte.

Tasnádi Péter a PMB előtt az utolsó szó jogán bírálta a rendőrséget és az ügyészséget. Az ellene folyó eljárást koncepciósnak nevezte, és Dreyfus, Mindszenty és Nagy Imre perét, továbbá a bibliai József és Jézus példáját emlegette. A koncepciót Pintér Sándor találta ki, mert gazdasági érdekei úgy kívánták – jegyezte meg Tasnádi. Hozzátette: ennek az eljárásnak köszönheti, hogy 32 hónapja tarják fogva ártatlanul, a vállalkozásait tönkre tették, nem nevelheti két és féléves kislányát, és a legteljesebb elszigeteltségben őrzik, még sétái közben is csak az őrökkel találkozhat. Nem bízom a bíróságban sem – vetette oda a bírónak az utolsó szó jogán Tasnádi Péter, és így folytatta: ön az, aki fogva tart, az én ellenségképem az ön arca, ezzel kelek és ezzel fekszem, merthogy Pintér Sándor mit akar, az egy dolog, de valaki kell, hogy azt végre is hajtsa.

Tasnádi Péter egy napilapot is idézett, amely szerint, ha a Fidesz marad hatalmon, a műanyag lakat is megrozsdásodik rajta, de ha a szocialisták nyerik a választást, kiderül az igazság. Én nem vagyok politikai tényező, és azt sem hiszem, hogy a szocialisták, szabad demokraták fellépnének az érdekemben, de legalább hagyják nyugodtan dolgozni az igazságszolgáltatást – jegyezte meg Tasnádi, aki az utolsó szó jogán egyúttal elnézést is kért mindazoktól, akiket esetleg megbántott szavaival, de mint mondta, feszült idegállapotában ez talán érthető. Egy másik vádlott az utolsó szó jogán egy kínai bölcset idézve úgy fogalmazott: ahol szándék van a büntetésre, ott bizonyíték is lesz.