Nőhet az energiaár

Elkészült a hatalomátvételre váró szocialista–szabad demokrata koalíció kormányprogramja. A Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentum szerint az új kormány felszámolja a tavaly bevezetett kétéves költségvetési rendszert, és az energiaárak drasztikus emelését tervezi.

Elkészült a hatalomátvételre váró szocialista–szabad demokrata koalíció kormányprogramja. A Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentum szerint az új kormány „a nemzeti sorskérdésekben a nemzeti egyetértésre alapozva állította össze programját, amikor most és mindenkiért” cselekedve egyebek mellett a jólét tartós növekedését eredményező gyors gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtését ígéri. A Medgyessy-program felszámolja a tavaly bevezetett kétéves költségvetési rendszert, és az energiaárak drasztikus emelését tervezi.

Szándéka szerint az új kormány „fordulatot kíván végrehajtani”, ezért „nemzeti jólétet hirdető programot” alkotott, amely lendületet adva a gazdaságnak, csökkenti az adókat. Ezen túlmenően több munkalehetőséget ígér, a béreket az európai színvonalhoz közelíti, megteremti a versenyképes mezőgazdaságot és az átfogó szociális segélyrendszert, eközben jelentősen emeli a családi pótlékot és rendbe teszi az egészségügyet is.

Medgyessyék fordulatot kívánnak végrehajtani a demokratikus intézmények működésében is, hogy azok „ne váljanak egy szűk elit hatalmának eszközévé”. A programban szerepel a tiszta, korrupciómentes közélet megteremtése, a közpénzekkel való elszámoltatás. A kabinet garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét és a társadalmi párbeszéd intézményes működtetését. A dokumentum szerint a kormány „a jogállamiság szavatolása” részeként „azonnal megszünteti a koncepciós adóellenőrzésekkel, a mesterségesen kreált büntetőeljárások indításával a nyomásgyakorlás politikai taktikáját”, feledtetni kívánja „a közhatalommal való visszaélésen nyugvó megfélemlítési törekvéseket”.

A kormány több tízezer civil szervezetet kíván bekapcsolni az európai uniós csatlakozási folyamatba, sőt a törvényalkotásba is. A dokumentum részletesen is ismerteti, hogy ezt miként kívánja megoldani: a kabinet félévente a Magyar Közlönyben közzéteszi féléves munkatervét, a jogszabálytervezetek az interneten is elérhetők lesznek, ráadásul minden egyes – a kormánnyal egyeztetni kívánó – civil csoportosulással felveszik a kapcsolatot.

Az új kormány csak „segítő-kiegészítő” jelleggel lesz jelen a gazdaságban, „megvalósítva a jóléti állam ikertestvérét, az esélyteremtő-esélykiegyenlítő államot”. Mégpedig úgy, hogy „támogatni fogja a kis- és középvállalkozásokat”, de nem teszi őket „passzív kitartottakká”. Ugyanakkor mivel Magyarországnak szüksége van tőkére és csúcstechnológiára, a kormány támogatja a külföldiek befektetéseit, mert a „multinacionális vállalatok jelenléte a magyar gazdaság stabilizáló tényezője”.

A fennmaradt állami vagyon nem válhat a politikai hatalomgyakorlás eszközévé, a különféle hatalmi törekvések anyagi alátámasztójává, a párthívek jutalmazásának eszközévé – áll a Medgyessy-programban.

A korrupcióellenes küzdelem részeként a jövőben az ötszázmillió forintnál több pénzből gazdálkodó intézményeknek kötelezően auditáltatniuk kell majd pénzügyi beszámolóikat, amelyekhez az egymillió forintnál nagyobb öszszegű szerződéseket is csatolniuk kell.

A kormányprogram rögzíti, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt módosul a nemzeti szuverenitás több eleme is, emiatt kétharmados országgyűlési döntésekkel módosítani kell az alkotmányt. A kétharmados jogszabályok közül az EU-csatlakozás miatt a baloldali kabinet változtatna többek között az önkormányzati és a médiatörvényen.

Szociális paradicsom

Homályos fejtegetéseket tartalmaz a szociálpolitikai fejezet: eszerint fokozatosan vezetnék be a 13. havi nyugdíjat, arról azonban nem szól a dokumentum, hogy ez pontosan mit jelent. A választási kampányban még arról lehetett hallani, hogy a kormányzati ciklus első évében mindenki egyheti, a másodikban kétheti, a harmadikban háromheti, az utolsó évben pedig teljes egyhavi plusznyugdíjat kapna. Most azonban annak a lehetősége is felmerült, hogy először nem mindenkinek, hanem csak a legrászorultabbaknak folyósítanának plusznyugdíjat.

A kormányprogram szerint az özvegyi nyugdíjakat – a korábbi ígéreteknek megfelelően – ötven százalékkal megemelnék, és kifizetnék azt az 52 milliárd forintot is, amit szerintük az Orbán-kormány vett el az idősektől 1999-ben azzal, hogy a törvényi előírásoknál kisebb mértékben emelte a nyugellátásokat. Azt viszont nem tudni, hogy ebből a pénzből mindenki ugyanannyit kap-e majd (az MSZP számításai szerint 19 ezer forintot, legalábbis ez hangzott el a kampány alatt – a szerk.), vagy differenciáltan osztanák el a pénzt.

Felügyeleti rendszert is létrehoznának, amely a befizetett járulékok és a költségvetés társadalombiztosítási hozzájárulásainak szakmai felhasználását szavatolná. A kormányprogram leszögezi, hogy a nyugdíjrendszerben a biztosítási elv erőteljesebb érvényesítése mellett nem gyengítenék a szolidáris elemeket. Ezeket nem a nyugdíjrendszer bevételeiből, hanem költségvetési forrásból egészítenék ki. A családtámogatási rendszerben nem tennének különbséget családtípusok és más érdemek szerint.

Ez egybecseng azokkal a korábbi nyilatkozatokkal, amelyek arról szóltak, hogy a támogatások esetén minden gyermeket egyformán fontosnak tekintenének, és az alanyi jogon járó juttatásokat preferálnák. A leendő kormány a családi adókedvezményt fenntartaná, de változtatásokat hajtana végre rajta. Megállítaná a négy éve változatlan összegű családi pótlék további értéktelenedését, és egyszeri nagyobb emelés után folyamatosan gondoskodna az értékállóságról. Az iskolakezdés előtt plusz egyhavi családi pótlékot folyósítanának. A terhesség negyedik hónapjától járó családi pótlékkal megegyező összegű anyasági támogatást ötven százalékkal emelnék.

A leendő kormány szerint nincs jelentős lakáshiány Magyarországon, ezért a használt lakás vásárlását és korszerűsítését az új lakás építésével egyenrangúnak tekintenék. Négy év alatt a szocialisták 25 ezer bérlakás felépítését vállalják, úgy, hogy a már privatizált lakótelepi panellakások egy részét visszavásárolná az állam. A kormány programjából nem derül ki, hogy változik-e a szociálpolitikai támogatás összege, viszont a kedvezményes lakáshitelek megtartását ígéri a Medgyessy-csapat.

Hiába várt ingyengyógyszer

„Hűségjutalom” és „ingyengyógyszer” – ez volt a lakosságot érintő két legkomolyabb kijelentése Medgyessy Péternek, amikor a szocialisták miniszterelnök-jelöltjeként kórházakat keresett fel. A kormányprogram szerint a kórház-konszolidációra évente 150 milliárdot szánnak, az egészségügyi dolgozók bérét pedig az első száz napon belül ötven százalékkal megemelik.

Az ápolási területen dolgozóknak „négyévente járó” hűségjutalomról nem fogalmaz egyértelműen az idevágó fejezet. „Azoknak az ápolást végző egészségügyi dolgozóknak, akik már legalább négy éve ellátják munkakörüket, egyévi bruttó keresetüknek megfelelő” jutalom jár – így a program. Némileg hűtheti a várakozásokat a kifizetés módja, amelyről a szövegben az szerepel: „az összeget a négy év során folyamatosan kifizetjük a jogosultságot elérők számára”.

A kormányprogramban a korábban hangoztatott, több milliárd forintos állami támogatást igénylő ingyengyógyszer-ígéretről csupán annyi szerepel, hogy „a kormány a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések és halálozások visszaszorítását prioritásnak tekinti”.

A kormányprogram gazdaságpolitikát taglaló fejezetéről ugyanaz mondható el, mint amit a korábban nyilvánosságra hozott elemek alapján közölt lapunk: rengeteg új kiadási tétel fedezhető fel, ám ezzel párhuzamosan nemhogy növekedne a bevételi oldal, hanem inkább csökken. A korábban tett ígéretek nagyobb része visszaköszön a programban, de a forrásokat nem jelölték meg, vagy ha igen, finoman szólva is nagyvonalúan.

A költségvetés-politikát tekintve lényeges változás: a múlt évtől bevezetett kétéves költségvetés rendszerét felszámolja az új kormány, és 2003-tól visszaáll a korábbi éves szisztéma, annyi módosulással, hogy négy esztendőre szóló kerettörvényt javasol a kabinet. Jövőre ígéri a program az EU-ban alkalmazott ESA–95-ös elszámolási rendszer bevezetését és a középtávú gazdasági terv kidolgozását. A program évente egy százalékponttal mérsékli az állami újraelosztás mértékét, kilátásba helyezi a GDP-arányos deficit 2,5 százalékra mérséklését, „puritán, takarékos” kiadáspolitika mellett. A dokumentum arra már nem tér ki, hogy ez utóbbi mit jelent.

A kiadásokat növelő tételek – béremelések, egészségügy rendbetétele, belügy, oktatás, egyebek – nagyvonalúan „hazai forrásból” biztosítottak. A központi beruházások – mint például az autópálya-építés – forrásairól már többet is megtudhatunk, hiszen itt a hazaiak mellett EU-pénzek is szerepelnek. Ugyanez vonatkozik az agrár- és a vidékfejlesztésre is. Az agrárpolitika főbb irányai: hatvanmilliárd forintnyi termelési hitel elengedése mindenféle indoklás nélkül, adókedvezmények, és a szocialisták által a kampányban is privilegizált szövetkezetek támogatása.

Az adópolitika az állam vastag pénztárcáját igénylő fejlesztési programmal koránt sincs összhangban: a tervezet egy oldalon belül megszabadítja a büdzsét több száz milliárd forintjától. Néhány korábbról ismert elem: vélhetően 2003-tól eltörlik az egészségügyi hozzájárulást, adómentessé válik a minimálbér, bevezetik az egyszerűsített vállalkozói adót, és általában véve az egész adórendszer egyszerűsödik.

A privatizáció mindamellett, hogy – mint azt 1994–98 között „tapasztaltuk” –, újra „átlátható” lesz, teljesen befejeződik: a stratégiai cégek – például Paks – kivételével szinte minden eladó. A monetáris politikában jelentős változás nem lesz, ugyanakkor a független jegybanknak címezve mintegy dorgálólag jegyzik meg az elérhetőbb inflációs célok megvalósítását. Egyelőre ismeretlen eredetű „növekvő források” gondoskodnak majd a közlekedés, az infrastruktúra fejlesztéséről is: ha mindez a környezetre kevéssé ártalmas módon történik, adókedvezmény is jár.

A gazdaságpolitikai célok olyan homályosak, mint maga a program: az öt-hat százalékos növekedés kilátásba helyezésén kívül csak olyan célokat jelöltek meg, mint például „az életszínvonal jelentős emelése, a modernizáció előrehaladása”. Az infláció további mérséklésének kívánalmáról csak utalás szintjén emlékezik meg a kormányprogram, jóllehet a három százalék körüli – az Európai Monetáris Unió átlagának megfelelő – inflációs mérték elérése feltétele uniós csatlakozásunknak.

A program oktatási fejezetében figyelemre méltó, hogy az új kormányzat ötvenszázalékos pedagógusbér-emelési javaslatával számolva havonta tízezer (évi százhúszezer) forinttal kevesebb juthat a tanároknak, mint amennyit a jelenlegi oktatási tárca által kidolgozott életpályamodell bevezetése jelentett volna. A baloldal ugyan nem tervezi a kerettantervek eltörlését, de megszüntetné monopoljellegüket.

A versenyképes munkaerő című fejezetben az áll: 2004 végére valamennyi iskolában hozzáférhető lesz az internet, az MSZP– SZDSZ ciklus alatt a középiskolá-soknak ingyenessé válik a középfokú nyelvvizsga. A program deklarálja a diákhitel konstrukciójának megtartását és korszerűsítését.

„A kormány gyökeresen demokratikus politikát valósít meg, amely ösztönzi a demokratikus alapértékek és a köztársasági intézmények megerősítését. Egyúttal vállalja a szélsőséges, gyűlöletkeltő, kultúraellenes törekvések visszaszorítását is” – írja a kultúra ügyeivel foglalkozó Alapelvek című fejezet. Leszögezik: visszaállítjuk a művelődés, a kulturális közszolgálat, a média és a művészet autonómiáját. A kormány átalakítaná a Nemzeti Kulturális Alapról szóló jogszabályt, illetve megalkotná a filmtörvényt.

Hátrányban a határon túli magyarok

A kormány külpolitikai programpontjainak felsorolásánál említést érdemel az Európai Unióval kapcsolatos kitétel. A megfogalmazás szerint az EU-hoz mint „domináns gazdasági partnerhez fűződő viszony egészében lezáratlan”, s a leendő tagság meghatározó felté-teleinek alakulása ma még többesélyes. „Az erőviszonyokból és a tárgyalási folyamat jellegéből következik az, hogy a megoldás túlnyomórészt a partnertől függ” – áll a programban, ami az előző kabinet diplomáciájához képest fordulatot jelent: nem egyenlő felek tárgyalásáról szól az EU-csatlakozás kapcsán, hanem már indulásból egy, a tárgyalópartnernél gyengébb pozíciót jelöl ki Magyarország számára.

Ismert: az Orbán-kormány három egyenlő fontosságú diplomáciai pillérként határozta meg az euroatlanti integrációt, a határon túliakhoz fűződő viszonyt és a szomszédságpolitikát. Ezzel szemben az új kormányprogram szerint „Magyarország külpolitikai törekvései ma alapvetően integrációs jellegűek.” A dokumentum külön fejezetet szentel a külpolitikai cselekvés kiemelt területeinek, így a szomszédos és térségbeli országokkal fenntartott kapcsolatoknak. „Magyarország biztonsága, nemzeti érdekeink érvényesítése és térségünk stabilitása szempontjából kulcsfontosságú a szomszédos államokkal ápolt viszonyunk” – fogalmaz a program, hozzátéve, hogy e kapcsolatok kulcselemei az alapszerződések.

A fejezet ötödik pontjában jelenik csak meg a határon túli magyarok kérdése. A megfogalmazás értelmében az új kabinet külpolitikájának „fontos feladata a legjobb feltételek kivívása a szomszédos országokban élő magyarság számára a szülőföldjén való megmaradáshoz és nemzeti identitásának megéléséhez”.

A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése című fejezet kitér az Egyesült Államokkal, illetve az európai közhatalmakkal fenntartott viszonyra, majd külön kiemeli Oroszországot, mint fontos partnert, amely „a belső stabilizálás nehézségeivel küzd, és közben keresi a helyét a nyugati világ szervezeteihez való viszonyában”. A dokumentum szerint „esélyeket tartogathat számunkra a gazdasági együttműködés elmélyítése a FÁK-államokkal, az arab országokkal, Kínával, Japánnal és más kelet-ázsiai sikergazdaságokkal, valamint az úgynevezett fejlődő világból kiemelkedő középhatalmakkal”.

A most felálló kormány megkülönböztetett hangsúlyt helyez majd a bűnügyi hírszerzésre, a felderítőtevékenység és a titkos információgyűjtés intenzitásának növelésére. A program szintén kiemelten kezeli a garanciális szabályok me