A magyar szabadság napja

Az Országgyűlés 2001-ben június utolsó szombatját a magyar szabadság napjává nyilvánította. 11 éve, 1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról; 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön.

Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok azonban a tervezettnél két héttel hamarabb távoztak. A hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg a kivonulást Magyarországról. A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison rakták át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba.

A több mint egy évig tartó művelet során a szovjet fél végig tartotta a „menetrendet”: a katonák naponta egy-egy szerelvényt indítottak útnak a szomszédos ország közeli-távoli vidékeire. A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. Az első, szovjet katonákat szállító katonavonat, amely a Veszprémben szolgálatot teljesített harckocsiezred gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét.

A következő 15 hónap folyamán összesen másfélezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott, a hatalmas mennyiségű eszköz és személy szállítása nagy munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV-nak. Az 1991. június 16-án elindult utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult déli hadseregcsoport parancsnoka, 1991. június 19-én 15 óra 01 perckor a Záhony-csapi hídnál lépte át a magyar határt.

Mindezeknek emléket állítva az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június hónap utolsó szombatját (idén június 29.) a magyar szabadság napjává, június 19-ét pedig – az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt eltávozása napjának emlékére – nemzeti emléknappá nyilvánította.

A megemlékezés részeként országszerte rendezvényeket, a fővárosban Budapesti Búcsú néven több napos programsorozatot tartanak. A gödöllői ünnepségen idén Makovecz Imre veszi át a Magyar Szabadság Napja Alapítvány Szabadság-díját, melyet első alkalommal Nemeskürty István irodalomtörténésznek adományoztak 2000-ben, az elmúlt évben pedig Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök felesége részesült az elismerésben.