Bush aláírta a NATO bővítési törvényt

George Bush amerikai elnök hétfőn aláírta azt a törvényt, amely egyfelől szorgalmazza a NATO további kibővítését, másfelől pedig felhatalmazást ad amerikai katonai támogatás nyújtására hét olyan államnak, amely az atlanti szövetséghez való csatlakozásra törekszik.

A NATO novemberi prágai csúcsértekezletén kívánnak döntést hozni arról, hogy mely államokat hívja meg a jelenleg 19 országot tömörítő szövetség a tagok sorába. A hidegháború utáni első bővítési körben, 1997-ben a madridi NATO-értekezleten meghívták, 1999-ben pedig felvették Magyarországot, Lengyelországot és a Cseh Köztársaságot.

Most a tagságra törekvő országok száma tíz, de közülük csak hétnek van reális esélye a felvételre – annak a hétnek, amely számára a Bush által most aláírt törvény egyúttal katonai támogatás folyósítására is felhatalmazást ad. A törvény nem írja elő kategorikusan, hogy e hét országot – és csak ezeket – kell felvenni a NATO-ba a második bővítési körben, de teljesen valószínűtlen, hogy ez a kör most tovább bővülne.

E hét ország: – a minden szempontból problémamentesnek látszó Szlovénia, – aztán a három balti állam (Észtország, Lettország és Litvánia), amelyek NATO-taggá válását megkönnyíti, hogy az oroszok az utóbbi időben felhagytak az ez elleni tiltakozással, – továbbá Románia és Bulgária, amelyek a Balkán stratégiai fontosságának megnövekedésével párhuzamosan jelentős erőfeszítéseket tesznek, és igyekeznek minél tevékenyebb lenni a terrorizmus elleni közös harcban.

Ebbe a körbe tartozik Szlovákia is, amelynek felvételét némiképp kérdésessé teszi, hogy Nyugaton többen tartanak a volt kormányfő, Vladimír Meciar esetleges őszi parlamenti választási győzelmétől, ugyanis széles körben osztott nézet szerint Meciar előző kormányzása alatt Szlovákiában súlyos csorbát szenvedett a demokratikus jogállamiság.

A további három, szintén a NATO-ba törekvő ország – Horvátország, Albánia és Macedónia – esélytelen arra, hogy most felvételt nyerjen az atlanti szövetségbe. A hét esélyesnek megajánlott amerikai támogatási keretösszeg országonként 4,5 és 11,5 millió dollár között mozog: a legkevesebbet Szlovénia, a legtöbbet Románia kaphatja, vagyis az elosztás nem tükröz politikai preferenciákat, inkább az egyes országok nagyságához igazodik.