Több sebből vérzik Macron terve

A francia elnök vagy nem érti, vagy nem akarja megérteni a különbséget a pornográf oldalak, a közösségi média és a videójátékok között. Emmanuel Macron a napokban lényegében a digitális térre is kiterjedő állami „reformokat” hirdetett. Franciaországban várhatóan már februárban elfogadja a szenátus azt a törvénytervezetet, amelyet a parlament korábban megszavazott, és amely megtiltaná a közösségi média használatát a tizenöt év alattiak számára. A gyakorlati megvalósítás tervei azonban kifejezetten riasztó képet festenek, ráadásul a hatóságok látókörébe már a videójátékok is bekerültek.

Fotó: MAGALI COHEN Forrás: Hans Lucas

Furcsa irányt vett a francia politika, miután a parlament nemrég megszavazta azt a törvénytervezetet, amely megtiltaná a közösségi média használatát a tizenöt év alattiak számára. Emmanuel Macron francia elnök azonban a kivitelezés részleteiről beszélve elszólta magát: a tervek szerint a gyakorlatban minden francia közösségimédia-felhasználónak igazolnia kellene az életkorát, akár biometrikus módszerekkel is.

Macron tervei egy megfigyelőállam irányába is mutathatnak. Fotó: Serge Tenani/Hans Lucas

Sok év után a nyugat-európai országok vezetői is kezdik belátni, hogy a zsugorodó népességű Európában a gyermekvédelem szerepe kiemelkedő. A francia „gyermekvédelem” azonban egészen furcsa irányt vett. A parlament ugyanis nemrég megszavazta azt a törvényjavaslatot, amelyet ha jóváhagy a szenátus, betiltja a közösségi média használatát a tizenöt év alattiak számára. 

Emmanuel Macron a francia gyermekek biztonságáért tett óriási lépésként értékelte a törvény elfogadását, azonban amikor a kivitelezés módjáról kérdezték, a francia elnök lényegében egy megfigyelőállam képét vázolta fel. 

A videóban Macron arról beszél, hogy csak úgy mint korábban a pornóoldalak esetében, úgy most is a személyazonosító okmány segítségével történhetne az életkor ellenőrzése. Ez azonban még nem minden, hiszen a francia elnök állítása szerint vizsgálnak egy más, az Európai Bizottság által is elfogadott alternatívát, amely biometrikus módszerrel, például arcfelismeréssel igazolná a felhasználó korát. 

Ez azonban azt is jelentené, hogy minden francia felhasználó ellenőrizhetővé és nyomon követhetővé válna. Emmanuel Macron szerint mindez nem lenne más, mint a pornóoldalakra már vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése. A francia elnök ezzel láthatóan nem érti – vagy nem akarja megérteni – a különbséget a pornográf oldalak és a közösségi média között: míg az előbbi egy szűk, specifikus célú szolgáltatás, az utóbbi egy általános, széles körben használt platform.

A közösségi média ugyanis a kommunikáció egyik elsődleges eszköze lett manapság, az ehhez kacsolódó egyéb szolgáltatásokról, mint például a „market place” már nem is beszélve. 

Már meg is van Macron gyermekvédelmének következő áldozata 

Emmanuel Macron nagyra törő tervei azonban nem álltak meg itt: a francia elnök nemrég arról beszélt, hogy már vizsgálják a videójátékok gyermekekre gyakorolt hatásait, és amennyiben az eredmények ezt indokolják, ott is hasonló korlátozásokat vezethetnek be. Macront természetesen az internet népe gyorsan elküldte „melegebb éghajlatra”, a történtek azonban ennél jóval komolyabb kérdéseket vetnek fel.

A videójátékok demonizálása nem új keletű jelenség, ám az iparág látványos növekedésével az egykori ellenérzések idővel elhalványulni látszottak. Éppen ezért adódik a kérdés: miért tesz most az elnök időutazást, és miért tér vissza egy rég meghaladott, nonszensz vitához, amely szembemegy egy olyan iparág valóságával, amely mára globális jelentőségében bőven Hollywoodhoz mérhető szereplővé vált?

A szakértők reagáltak a francia elnök kijelentéseire, hangsúlyozva, hogy az elmúlt évtizedekben számos kutatás foglalkozott a kérdéssel, ám ezek egyike sem tudott bizonyítható ok-okozati összefüggést kimutatni a videójátékok és az erőszakos viselkedés között.

Macron tervei mögött azonban egyszerre sejlik fel a valós problémák elfedésének szándéka és egy megfigyelőállam irányába vezető első, veszélyes lépés.

A francia elnök ragtapasza 

A megfigyelőállam fogalmát aligha kell bárkinek is részletesen magyarázni, hiszen minden ilyen jellegű tiltás szükségszerűen együtt jár a felhasználók fokozott adatszolgáltatási kötelezettségével. Uniós szintre emelve mindez valóban egy, az orwelli víziókat idéző világ felé mutatna. A hirtelen felbukkanó francia „gyermekvédelmi” intézkedéseknek azonban van egy másik, legalább ennyire beszédes aspektusa is.

A folyamatos migráció ugyanis együtt járt a bűnözés általános növekedésével, különösen pedig a fiatalkorúak körében tapasztalható bűnelkövetés erősödésével.

Franciaországban nem ritkán tinédzserek követik el az erőszakos bűncselekményeket, ráadásul a radikalizálódásukban nyilvánvalóan szerepet játszik az internet is. Különböző fórumokon és közösségi oldalakon valóban könnyen találhatja magát rossz társaságban egy francia fiatal, különösen akkor, ha mondjuk bevándorló szülők gyerekeként él egy no-go zóna közepén. 

Több esetet is érdemes lehet felidézni a múltból, amikor terrorakciókat készítettek elő, a kommunikációra pedig PS4 konzolokat használtak. 

Emmanuel Macron tehát könnyen lehet, hogy egy létező és valós problémára próbál gyors, látszatmegoldást adni: a fiatalkorúak bűnbandákba történő toborzása valóban nehezebbé válhat, ha bizonyos, jól bejáratott online fórumokhoz nem férnek hozzá. Akár egy megfigyelőállam irányába tett lépésről, akár puszta sebtapaszról van szó, Macron tervei mindenképpen súlyos kockázatokat hordoznak magukban – gazdasági, adatvédelmi és társadalmi értelemben egyaránt. A valódi gyermekvédelmi hatás azonban erősen kérdéses.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: AFP)