Szinte napra pontosan 299 éve, 1703. njúnius 19-én szokatlanul nagy volt a nsürgés-forgás a Vay-kastélyban Vanján. A közeli Tarpán akkor már kibontották Esze Tamásék a zászlót, s a kurucok megvívták első győztes csatájukat Tiszaújlak és Tiszabecs határában. Hamar híre ment az ütközetnek. S annak is, hogy Rákóczi Ferenc hazatért lengyelországi száműzetéséből, és a kurucok élére állt.
Őt, Munkács hős védőjének, Zrínyi Ilonának fiát várták azon a napon Vajára. A feljegyzések szerint Vay László és Vay Mihály fogadta a vendéget. A krónika érdekes módon nem tesz említést a harmadik Vayról, Ádámról, aki pedig később a fejedelem egyik legbizalmasabb küzdőtársa lett. Abban az időben messze földön a Vay volt a legtekintélyesebb család, s a vajai a legerősebb várkastély. Akkor jó másfél évszázados múlt volt már mögötte, hozzá fogható erődítmény csak ötven kilométernyire, Várdában volt. A felkelés hírére ide zárkózott be Szabolcs vármegye nemessége.
A Vayak kezdetektől Rákóczi mellett álltak, László elvállalta hát a megbízatást. Felkerekedett, hogy elvigye Várdába Rákóczi levelét, amelyben arra buzdítja a nemeseket, hogy csatlakozzanak a felkeléshez. Minden bizonynyal vitte magával a fejedelem brezáni kiáltványát is, mely ma is megrendítő olvasmány. „…minden igaz haza szerető…, minden rendő igaz Magyarokat haza fiuságukra kérjük, s intyük…, hogy édes hazája szabadsága, nemzete mellett az Isten és Törvényünk ellen képtelenül hatalmaskodó…, szabadságunkat hatalmasan foglaló, s fogyasztó, becsületünket tapodó, sónkat, kenyerünket el vevő birodalom ellen fogjon fegyvert”.
Az igazat megvallva, a levélnek és a kiáltványnak, legalábbis eleinte nem volt valami nagy foganatja az óvatos szabolcsi nemesek között. De ez nem tudta megakadályozni azt, hogy a környék népe, a beregiek, zempléniek, szatmáriak ne csatlakozzanak elsőként a szabadságharchoz. És a szabolcsi nemesek habozása azt sem tudta megakadályozni, hogy a nagyságos fejedelem ne jó szívvel gondoljon vissza mindig a Felső-Tisza mentére. S a vajai várkastélyra.
Ha most erre járna megint, ugyancsak meglepődne: teljesen kiforgatva áll az ősi épület. Se személyzet, se bútorzat. Csak a csupasz falak, a legtöbb szobában még azok is leverve. Ám ez a lehető legjobb hír. Az utóbbi évtizedek, de talán az utóbbi két évszázad legjelentősebb felújítási munkái folynak a kastélyban, mely bizony igencsak elhasználódott. Legutoljára 1896 és 1906 között került sor hasonló nagyságrendű munkákra. Az első a millennium, a második Vay Ádám kuruc generális hamvai hazahozatalának éve. A közbülső tíz évben tatarozzák az épületet, újra vakolják a homlokzatokat, új ajtókat s fa lépcsőszerkezetet készítenek, és új díszítést kapnak a belső falak.
Ma ennél is átfogóbb a beavatkozás. A rekonstrukciós terv első ütemében új fűtést és villanyhálózatot, biztonságtechnikát és héjazatot is kap az ország egyik legjelentősebb, reneszánsz elemeket hordozó műemléke. A Széchenyi tervhez csatlakozva százötmillió forint áll az építők rendelkezésére, de egy ilyen ódon épület felújítása közben mindig érhetik meglepetések az embert.
– Az első emeleten például most került elő egy 17. századi pompás stukkó, mely anyagában, díszítésében is egyedülálló – kalauzol bennünket a múzeum vezetője, Molnár Sándor. – Az ilyen meglepetéseknek természetesen örül az ember, csak az a gond, hogy az anyagi lehetőségeink behatároltak. A pénzügyi szakemberek most azon törik a fejüket, honnan teremtsenek elő újabb milliókat a belső falak és a külső homlokzat helyreállítására.
Szerencsére van már gyakorlatuk ebben, hiszen a vajaihoz hasonló műemlék épületek szinte folyamatos felújítást igényelnek. A Vayak ősi fészkét is gyakorta csinosították. A három éve meghirdetett nemzeti örökségvédelmi programhoz kapcsolódva például két pályázatuk is nyert. Az így kapott pénzből tavaly sikerült helyreállítani a várkastély északi tornyát, s a díszterem féltett freskóját. Legalább ennyire látványos megújuláson esett át a porta kapuépülete is, ami rácáfolva a nevére ma már egy szabályos kis kúria képét nyújtja. Azon is túltesz azonban az úgynevezett kiskastély. A XVIII. századi épület régen az istállónak és a cselédházaknak adott helyet, de száz éve a Vayak kellemes lakóotthonná változtatták. Az önkormányzat tulajdonában álló épület néhány éve még tanyai kollégiumként szolgált. A tanyák nagy része azóta megszűnt, de a még meglévő tanyák gyermekeit is iskolabusz szállítja, így a régi épület visszakapta eredeti funkcióját. A kastély, illetve ma már a falu vendégeit szállásolják el itt, meglepően kedvező áron.
Minden bizonnyal jövő nyáron is telt ház lesz, amikor a nagyságos fejedelem háromszáz évvel ezelőtti látogatására emlékeznek majd a vajaiak. Remélhetőleg a kívül-belül megújult várkastélyban.
Kétnapos németországi munkalátogatáson vett részt Sulyok Tamás – sűrű volt a program + videók














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!