Éles viták várhatók az EU-tanácsülésen

Nagy tétekre menő, élénk viták várhatók az EU-csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban az uniós külügyminiszterek hétfőn, Luxembourgban tartandó tanácsülésén, amelyen a közvetlen mezőgazdasági támogatások problémája áll a figyelem középpontjában.

MTI
2002. 06. 09. 12:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az általános ügyek tanácsának ülései szinte mindig rendkívül zsúfolt napirend szerint zajlanak, most azonban a csatlakozási tárgyalások állása mellett mindössze egyetlen fontosabb kérdéssel, az amerikai acélvámemelések elleni uniós válaszlépésekkel foglalkoznak a miniszterek.

A tematika megritkítása azzal magyarázható, hogy a hétfői tanácskozás alapvetően a csatlakozási tárgyalások aznap és kedden tartandó miniszteri szintű fordulóinak az előkészítésére szolgál. E két napon (a szokásos ütemezés szerinti gyors egymásutánban) mind a 12 tárgyaló tagjelölt küldöttségével találkoznak a tizenötök, s mindegyikükkel legkevesebb 3-4, de egyesekkel 8-10 tárgyalási témakört is áttekintenek. Ezúttal azonban ezeknek csak a kisebbik részében várható fejezetek ideiglenes lezárása.

Maguknak az uniós külügyminisztereknek a fordulók előkészítésekor három fontosabb részterületen kell egyeztetniük álláspontjukat: a közvetlen agrártámogatásokkal, a mezőgazdasági fejezet állat- és növény-egészségügyi részével, valamint a bővítés első hullámából minden valószínűség szerint kimaradó Bulgária és Románia helyzetével kapcsolatban.

A legforróbb és a legnagyobb érdeklődéssel várt téma a közvetlen kifizetések ügye, valamint ezzel szoros összefüggésben a csatlakozási folyamatnak és a közös agrárpolitika reformjáról folytatandó tárgyalásoknak a viszonya.

Az Európai Bizottság április közepén juttatta el a csatlakozási tárgyalások mezőgazdasági fejezetére vonatkozó közös uniós álláspont tervezetét a tagállamoknak, amelyek azonban mind ez idáig nem tudtak megállapodásra jutni róla. A közvetlen jövedelempótló támogatások ügyében a bizottsági javaslat változatlanul az, hogy ezeket fokozatosan, tízéves átmeneti idő alatt kellene bevezetni az újonnan csatlakozó országokban, amelyek a taggá válásuk utáni első három évben az unióban érvényes támogatási szintek 25, 30, majd 35 százalékát kapnák.

A tizenötök többsége támogatna egy erre a javaslatra épülő közös álláspontot, négy tagállam – Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Svédország – azonban azt szeretné, ha a közvetlen kifizetések ügyét különválasztanák a mezőgazdasági fejezet többi részétől, és csak a tárgyalási folyamat egy későbbi szakaszában vennék ismét elő.

A „négyek” arra hivatkoznak, hogy mivel a bizottsági javaslatok körül szemmel láthatóan nincs egyetértés – sem a tagországok körében, sem a tagországok és a tagjelöltek között -, célszerűbb volna túllépni ezen a problémán, és legalább a fejezet többi részéről megállapodni, mert máskülönben valóban megakadhat a folyamat.

Brüsszeli források szerint valójában attól tartanak, hogy ha most olyan közös álláspontot fogadnak el, amelyben valamilyen módon elismerik és rögzítik a közvetlen kifizetések elvét, az – általuk nem kívánt módon – befolyásolni fogja a közös agrárpolitika jövőjéről folytatandó későbbi vitákat.

Pillanatnyilag e külön-külön is elvi jelentőségű, de egymással szorosan összefüggő két mozzanat egyikében sincs egyetértés a tagállamok között. Van olyan álláspont, amely magát a közvetlen kifizetések elvét sem tekinti az uniós joganyag részének, és olyan is, amely szerint a közös agrárpolitika reformjáról még a bővítés előtt meg kellene állapodni. Ez utóbbi viszont kétségkívül ellentmondana annak az uniós részről ismételten megerősített ígéretnek, amely szerint a csatlakozásnak újabb feltételei már nem lesznek.

A hétfői tanácsülés legfontosabb tétje az, hogy sikerül-e olyan formulát találni, amelyben valamilyen módon feloldhatók ezek a nézetkülönbségek. Ha nem, akkor az agrárfejezetben képviselendő közös álláspont ügye a június 21-22-én esedékes sevillai csúcs elé kerül. Ha pedig az állam- és kormányfők sem jutnak dűlőre, az már a tárgyalási menetrend borulását jelentené, mert az útiterv szerint a tizenötöknek legkésőbb e félév végéig a mezőgazdasági fejezetben is meg kellene határozniuk közös álláspontjukat.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.