Azonnali kérdések
Az M3-as autópálya nyomvonala ügyében tett fel azonnali kérdést Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere, országgyűlési képviselő a parlament keddi ülésnapján. Azt szorgalmazta, hogy Debrecen és Nyíregyháza is kapjon autópályát, továbbá, hogy a nyomvonal esetleges módosítása az érintettekkel való egyeztetést követően történjen. László Csaba pénzügyminiszter támogatta Kósa Lajos felvetését, ugyanakkor jelezte: ha szakmai szempontok indokolják a nyomvonal felülvizsgálatát, akkor ez meg fog történni.
Horváth Balázs (MDF) a kormányszóvivő szavait kifogásolta, amelyek szerint – mint mondta – a személycserék sorozatát az indokolja, hogy az állományban a munkaviszonyban tartás feltétele a kormánnyal szembeni lojalitás és az emberi tisztesség. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter leszögezte: a köztisztviselőkkel szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy az esküjüket betartva cselekedjenek.
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) a Millenáris Kht., és a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjének több tízmillió forintos végkielégítését kifogásolta. Kiss Elemér leszögezte: a jövőben a kormány azt tudja tenni, hogy az állami cégek vezetői esetében olyan bérezési politikát folytat, hogy ilyen „hihetetlen nagyságú” összegek egy évi jövedelemként ne fordulhassanak elő.
Révész Máriusz (Fidesz) azt sérelmezte, ahogyan Magyar Bálint oktatási miniszter felmentette posztjáról az oktatási ombudsmant. Az azonnali kérdésre reagáló Magyar Bálint elmondta: Aáry-Tamás Lajos azért kellett felmentenie, hogy az Országos Köznevelési Tanács javaslatára tudja kinevezni az oktatási ombudsmant.
Karsai Péter (MDF) a falugazdász hálózattal kapcsolatos aggályait fogalmazta meg. Németh Imre földművelésügyi miniszter válaszában jelezte: nem fenyegeti veszély a hálózatot, sőt, a rendszer továbbfejlesztésén gondolkodnak.
Gulyás József (SZDSZ) azt kérdezte a gazdasági ésközlekedési minisztertől, hogy mi mennyit ér az MFB-nél, milyen különleges titkokat őriznek a több tízmilliós végkielégítéssel távozó vezetők. Csillag István közölte: más gyakorlatot fognak folytatni, mint az előző kormány, amely egy hét éve hatályban lévő kormányhatározatot törölt el. Ennek lényege az volt, hogy az állami tulajdonban lévő pénzintézetek vezetőire a Munka törvénykönyve szabályai érvényesek. Miután ezt a határozatot eltörölték, módosították a Magyar Fejlesztési Bank vezetésének szerződéseit. A miniszter bejelentette: felkérte az igazgatóság tagjait, hogy vizsgálják meg ezeket a szerződéseket.
Kovácsné Horváth Klára (MSZP) arra várt választ, hogy hová tűntek az állami gazdaságok, illetve a vagyonuk, és milyen intézkedéseket tartanak szükségesnek a már privatizált 12 állami gazdaság esetében, különös tekintettel a Bábolna Rt.-re, amely az elmúlt négy évben jelentős veszteségeket és hitelt halmozott fel. László Csaba pénzügyminiszter elöljáróban kijelentette: a 12 állami gazdaság magánosítása a privatizáció összes hátrányát megvalósította. A tulajdonosok nem rendelkeznek olyan tőkével, hogy hatékonyan tudjanak fejlődni. – Meg kell vizsgálni, hogy a privatizáció a hatályos törvényeknek megfelelt-e – mondta a miniszter. Hozzátette: az a helyzet, ami a Bábolna Rt.-nél kialakult sürgős kormányzati intézkedést követel.
Halász János (Fidesz) a Nemzeti Színház új igazgatója kinevezésének hátterét firtatta, amit puccsszerűnek nevezett. Szerinte a kultuszminiszter saját kijelentésével ellentétben – miszerint június 1-től megbízott igazgató vezeti a színházat és 2003-januárjától, pályázati úton nevezi ki az új igazgatót – június 1-től megtörtént a kinevezés. Néhány nappal később ezt a döntést visszavonta, és pályázat kiírásáról határozott. Kocsi László politikai államtitkár kijelentette: ebben az ügyben nem történt puccs, időben és jogszerűen döntött a miniszter. Morálisan viszont nemcsak a szakmának okozott konfliktust, hanem saját magának is, „ezért kanyarodott vissza eredeti elképzeléséhez.” A politikai államtitkár kiemelte: hosszú idő után először fordult elő, hogy egy miniszter nyilvánosan azt mondja, „úgy látom tévedtem, korrigálom a döntést”.
Balogh László (MDF) azt a kérdést tette fel, hogy miért akarja lehetetlen helyzetbe hozni a miniszterelnök a Magyar Televíziót és a Magyar Rádiót. A politikus szerint a közmédiánál „az egész pályás letámadás helyett az anyagi megtorlás módszere mellett döntött a kormány”, amikor el akarja törölni a televízió üzembentartási díjat, és felmondta az előző kormány kezességvállalását az MTV hitelfelvételére. Az MDF-es politikus szerint a közmédiumok kormánytól való függőségét az jelenti, ha a kabineten múlik, mennyit juttat a közszolgálatnak. Kiss Elemér kancelláriaminiszter kijelentette: függőségi viszony, álságos és burkolt támogatás az adófizetők pénzéből készfizető kezességet vállalni. Hangsúlyozta: az előfizetési díj eltörlése a média törvénymódosításával történhet, és úgy, hogy ne okozzon függőséget.
A Munka törvénykönyve vitája
A munkavállalókkiszolgáltatott helyzetbe kerültek a Munka törvénykönyve legutóbbi, az előző kormányzat idején megvalósított módosítása során; az MSZP-s képviselők által benyújtott törvényjavaslat ezen a helyzeten kíván változtatni – hangsúlyozta Filló Pál (MSZP) az előterjesztők nevében elmondott keddi parlamenti expozéjában. Hozzátette: a javaslat kidolgozói arra törekedtek, hogy a munkaadók és a munkavállalók viszonyában az egyensúly érvényesüljön. Véleménye szerint a munkaadóknak is érdekük, hogy hosszú távon kiszámítható, stabil jogi helyzetben tevékenykedjenek.
Filló Pál leszögezte: a szakszervezetek lehetőségeinek erősítésével nem a baloldal választási támogatását kívánják viszonozni. Mint mondta, ezek a módosítások azért kerültek a javaslatba, mert a gazdaság kiegyensúlyozott működéséhez megfelelő szociális párbeszéd szükséges, és az ilyen párbeszéd elengedhetetlen feltételét jelentik az erős, hatékony érdekképviseletek.
Kiss Péter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárca vezetője a Munka törvénykönyve módosítását célzó törvényjavaslat vitája során elmondta: a kormány egyetért az indítványt előterjesztő 19 MSZP-s képviselő törekvéseivel, s szükségesnek ítéli a javasolt változtatásokat. Mint közölte, a kormány – a javaslatok irányát fenntartva, háromoldalú érdekegyeztetést követően – kész a munkajogi szabályok további korszerűsítésére.
Hozzáfűzte: a kormány szerint alapvető fontosságú, hogy egyensúly legyen a munkavállalók és a munkaadók között. Ehhez szükséges az eleve hátrányosabb munkavállalói pozíciók erősítése. A módosítás egyértelmű üzenete a befektetőkhöz az, hogy kiegyensúlyozott viszonyok alapján a hosszú távú, stabil haszonszerzésre, a „sűrű apró fillérre” építsenek.
A miniszter szerint a kormányzat a jogi szabályozáson túl személyes példamutatással is tehet a kiegyensúlyozottabb viszonyokért. Erre, mint mondta, a közszférában van lehetősége, ahol mint munkáltató szerepel. – A kiegyensúlyozottabb viszonyokat segítheti elő a munkáltatók versenyképességének javítása is. A munkáltatók akkor képesek új munkahelyeket kínálni, érdemben tenni az uniós bérekhez való felzárkózásért, ha csökkennek foglalkoztatási költségeik, javul versenyképességük – fűzte hozzá.
Elmondta: a kormány ezt kívánja elősegíteni azzal is, hogy három lépcsőben nullára csökkenti az egészségügyi hozzájárulást, az alkalmi munkavállalásnál mérsékli a közterheket, bevezeti az egyszerűsített vállalkozói adót és átrendezi a személyi jövedelemadó terheket.
Míg a szocialista párt és az SZDSZ vezérszónoka a munkavállalói kiszolgáltatottság csökkentéseként értékelte a törvényjavaslatot, a Fidesz és az MDF felszólalója arról beszélt, hogy az előterjesztés nem párosult szakmai egyeztetéssel.
Simon Gábor (MSZP) szerint itt az idő, hogy a Munka törvénykönyvének módosításával szociális fordulatot hajtsanak végre, amelyre szerinte társadalmi igény mutatkozik. A szocialista politikus kiemelte, hogy a javaslat alapján megerősödik a szakszervezetek jogosítvány-rendszere, és ennek keretében véleményezési joguk lesz a kollektív szerződések megkötésénél. Szerinte a javaslat teljessé teszi a Munka törvénykönyvét, mivel a munkáltatók és a munkavállalók számára is biztosítja a megbecsülést.
Őry Csaba (Fidesz) napi politikai akcióként értékelte a törvényjavaslatot. Úgy vélte, hogy míg a kódex tavalyi módosítását 1,5 éves szakmai egyeztetés előzte meg, ezúttal ilyen tevékenység egyáltalán nem volt. – Az előterjesztők és a kormány olyan fantomok ellen harcolnak, amelyeket ők maguk találtak ki. Úgy tesznek, mintha a heti két pihenőnap nem lenne benne jelenleg is a törvényben – hangsúlyozta Őry Csaba.
Az ellenzéki képviselő szerint a javaslat az üzemi tanácsok jogosítványainak kiüresítését célozza, pedig a tanácsok semmilyen formában nem korlátozzák a szakszervezetek jogosítványait. Őry Csaba megítélése szerint a nemzetközi elvekkel ellentétes, hogy a javaslat a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményének kötelező megváltását tartalmazza. – Az előterjesztés alkalmatlan a vitára, ezért módosító javaslatot sem terjesztünk be hozzá. Ellenben felkérjük a munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai minisztert, hogy egy új javaslatról egyeztessen a szociális partnerekkel és a szakmával – közölte a Fidesz képviselője.
Béki Gabriella (SZDSZ) arról beszélt, hogy az előző kormány nem konszenzussal, hanem erőből módosította 2001-ben a Munka törvénykönyvét, és ezt kell most korrigálni. Úgy vélte, hogy a tavalyi elhamarkodott módosítás miatt most elsősorban a munkavállalói oldalt és a szakszervezetek jogosítványait kell erősíteni. A képviselő utalt arra, hogy a tárca államtitkára maga mondta a bizottsági ülésen: a szakmai egyeztetések elkezdődtek, folyamatban vannak, ám hamarabb nem lehetett hozzákezdeni, minthogy a kormány felállt.
Balsai István (MDF) szerint a javaslat nem felel meg a Munka törvénykönyve felülvizsgálatához fűzhető elvárásoknak. – Sajnálatos, de a kormány nem vállalta, hogy a munka világát alapvetően érintő kódex módosításával kapcsolatos egyeztetési kötelezettséget betartsa és ne direkt politikai kampány jellegű korrekció történjen – jelentette ki. Az ellenzéki képviselő azt is kifogásolta, hogy egy ágazat alapvető törvényét képező jogszabály nagy terjedelmű módosítását nem a kormány nyújtotta be, hanem képviselők egy csoportja.
Sümeghy Csaba (Fidesz) szerint gyávaság jellemzi a kormányt, mert nem folytatott valódi párbeszédet a Munka törvénykönyve módosítása kapcsán. Kifogásolta, hogy az előterjesztés elfogadása esetén csorbulna az üzemi tanácsok hatásköre.
Kiss Péter munkaügyi miniszter rámutatott: visszatértek az 1997-1998-as gyakorlathoz, tehát érdemi párbeszédet folytattak a munkaadókkal és a munkavállalókkal egyaránt. Filló Pál (MSZP) a módosítás rendelkezései közül kiemelte, hogy a munkahéten biztosított két pihenőnap egyikének vasárnapra kell esnie.
Püski András (MDF) szerint a szocialisták a törvényjavaslat gyors benyújtásával a szakszervezeteknek adják vissza a választások során tőlük kapott kölcsönt. Az ellenzéki képviselő szintén hiányolta a párbeszédet.
Földesi Zoltán (MSZP) szerint a munkavállalók érdekében kell módosítani a Munka törvénykönyvét, mert az a tapasztalat, hogy a rendszerváltozásnak sokkal többen vannak a vesztesei mint a nyertesei. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kormány előtt jól működő szabályok kerültek ki a törvényből. Szólt arról, hogy a Fidesz sajátos logikával viszonyult az érdekegyeztetéshez, amelyet a megbeszélésre redukált, miközben a szakszervezetek folyamatosan visszaszorultak.
Őry Csaba (Fidesz) kétperces hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan szakszervezetek és munkáltató szervezetek, amelyekkel most nem egyeztettek a Munka törvénykönyve módosításáról. Két perces hozzászólásában közölte: nem lehet az európai normákkal ellentétesnek nevezni a törvényt, amelyet a Magyarországról szóló jelentésben megdicsértek Kiss Péter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárca vezetője ezzel szemben kijelentette: nincs olyan szakszervezet és munkáltató szervezet, amellyel ne egyeztettek volna.
Németh Erika (MSZP) szerint az a céljuk, hogy Magyarországon európai viszonyok legyenek a munka világában. Az esélyteremtést tűzték ki célul, valamint a rendezett munkaadói és munkavállalói kapcsolatot. Hangsúlyozta: a szakszervezetek esetében a jogok helyreállításáról van szó.
Bernáth Ildikó (Fidesz) kijelentette, hogy a szegénység elleni küzdelemben és a munkahelyteremtésben egyetért a munkaügyi miniszterrel „bármilyen meglepő is ez a szocialista képviselők számára.” Hozzátette: támogatni fogják a munkahelyteremtő beruházások megvalósítását.
Az MDF a kormány durva támadásáról
A Magyar Demokrata Fórum frakciójának jogi kabinetje visszautasítja azt a durva politikai támadást, amelyet az SZDSZ és az MSZP indított és tart napirenden a magyar ügyészség ellen – áll Horváth Balázs közleményében. A jogi kabinet vezetője leszögezi: konkrét ügyben nem lehet interpellálni a legfőbb ügyészt, különösen akkor nem, ha a feljelentő, vagy feljelentők teszik ezt.
- A Magyar Demokrata Fórum elkötelezett híve és kormányzása idején egyik megteremtője a jogállamnak és a hatalmi ágak egyensúlyának, s ezért minden törvényes eszközzel fellép a szocialista és szabad demokrata frakció minden olyan törekvésével szemben, amelynek most már nyíltan vallott célja az ügyészség és az ítélkezés politikai befolyásolása – áll a közleményben.
Javaslat Kosztolányi mentelmi jogának felfüggesztéséről
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága egy tartózkodás mellett úgy foglalt állást, hogy javasolja az Országgyűlésnek Kosztolányi Dénes (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését – közölte a testület keddi, zárt ülését követően Géczi József Alajos.
A bizottság MSZP-s elnöke elmondta, Kosztolányi Dénes ittas vezetés vétségét követte el. A fideszes politikus márciusban Békés megyében autójával kisodródott az útról, és nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A balesetben más személy nem sérült meg. – Közvádas indítvány esetében a bizottság soha nem mérlegelte az ügyet, és az előző ciklusok döntéseivel megegyezően a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja – mondta Géczi József Alajos.
A testület levette napirendjéről Bánki Erik (Fidesz) gyorshajtásos szabálysértési ügyét, mert a képviselő saját hatáskörében lemondott mentelmi jogáról.
Azzal kapcsolatban, hogy pénteken lejár a jelenlegi és a volt képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének határideje, Géczi
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!