Az esetek többségében mindennek nincs komoly orvosi jelentősége. Ám száz ember közül ötnél – többnyire túlsúlyos, középkorú férfiaknál – a rendkívül hangos horkolás súlyos betegségre, az úgynevezett alvási apnoéra figyelmeztet. Ma már országszerte több helyen, Budapesten, Pécsett, Debrecenben, Szegeden működnek alvásproblémákkal és – diagnosztikával foglalkozó szakrendelések, alváscentrumok. Szakorvosok segítik tanácscsal, vizsgálattal a rászorulókat. Annak az embernek, aki éjszaka, bármilyen testhelyzetben, hangosan horkol, célszerű és érdemes felkeresnie valamelyik intézményt.
A horkolás az úgynevezett alvásbetegségek leggyakoribb fajtája – állítják a szakemberek. Úgy alakul ki, hogy alvás közben a hátracsúszó állkapocs, az izomzat elernyedése, illetve más anatómiai jellemzők együttes hatása szűkületet hoz létre a felső légútban. A kisebb keresztmetszet miatt a belégzett levegő áramlási sebessége megnő, ami a rugalmas garatfal rezgését okozza. Minél jelentősebb a szűkület, annál erőteljesebb a remegés, azaz hangosabb a horkolás.
Alvási apnoé esetén nem jut elegendő oxigén a szervezetbe, így felborul az alvás normális rendje. Lényege, hogy – kizárólag alvás alatt – a felső légút kóros szűkületei vagy a légzés központi idegi szabályozásának zavara miatt a szájgarat tíz másodpercet meghaladó időtartamra elzáródik. Az apnoé nagymértékben hozzájárul a napközbeni álmossághoz, kiválthat magas vérnyomást, megnőhet a szívelégtelenség vagy az infarktus veszélye. A betegségre utal az erős, hangos horkolás, amikor a légzés leáll, majd hirtelen kap levegő után. A nyugodt pihenés helyett a levegővételért folytatott küzdelemben eltelt zavart éjszaka után másnap rendkívüli fáradtság, álmosság következhet, amely rontja a munkavégzés hatékonyságát és a jó kedélyű magánéletet. Járhat a koncentrálóképesség csökkenésével, ingerlékenységgel és feledékenységgel.
Az alvási apnoé gyanújával orvoshoz forduló beteget az alváscentrum laboratóriumában egy-két éjszaka vizsgálják. Testének több pontjára szenzorokat helyeznek, amelyek segítségével folyamatosan vizsgálják az agyhullámokat, a láb- és karmozgásokat, a szívritmust, az izmok mozgását. Könnyű orrmaszkkal például mérhető, milyen hőmérsékletű levegő áramlik ki és be a tüdőből. Ha megállapították a beteg alvási apnoéját, meghatározzák a számára leghatékonyabb terápiát.
A legmegfelelőbb gyógymód alkalmazásával a horkolás vagy teljes egészében gyógyítható, vagy segédeszközzel jobb állapotba hozható. Az általános kezeléshez tartozik a testsúly normalizálása, ugyanis már a fogyás is segít az apnoé kezelésében. Fontos, hogy a beteg lefekvés előtt két órával ne igyon alkoholt. Célszerű lehetőleg mellőzni az altató, a nyugtató és a fájdalomcsillapító használatát, mert a gyógyszerek miatt az apnoé erősebben jelentkezik.
A speciális kezelés során egy folyamatos pozitív légúti nyomást biztosító készülék használatára tanítják meg a beteget. A szájbetét olyan eszköz, amely a szájba helyezve alvás közben megemeli az állkapcsot s megakadályozza a nyelv hátracsúszását. Van, aki eredményesen alkalmazza, van, aki nehézkesnek találja. Gyógyszeres terápiával is tudnak segíteni a tüneteken, bár ez a megoldás a betegek kis hányadánál válik be. Csak végső esetben alkalmaznak műtéti megoldást, olyan rendellenességek esetén – orrsövényferdülés, polip vagy daganatos megbetegedések, megnagyobbodott mandulák –, amelyeken máshogyan nem lehet segíteni.
Hankó Balázs: A magyar kultúra megőrzése szuverenitási kérdés















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!