A belga kormányfő a Le Soir értesülése szerint Tony Blair brit miniszterelnökhöz és Jacques Chirac francia elnökhöz intézett levelében vetette fel ezeket az ötleteket a közös európai biztonsági és védelmi politika erősítésére, mert azt szerinte az „újraállamosítás” fenyegeti. Verhofstadt felvetette a két európai nagyhatalomnak, hogy létre kellene hozni egy európai főhadiszállást, megfelelő létszámmal és költségvetéssel. Európai parancsnokság alá kellene rendelni a meglevő vegyes nemzetiségű katonai egységeket, hogy az EU könnyebben tudjon végre vállalkozni katonai beavatkozásra.
Ugyancsak e célból javasolta, hogy a hadiipar terén létre kellene hozni az egységes, összehangolt európai piacot. Végül a NATO-val erősíteni kell az együttműködést, – érvelt a levélben Verhofstadt – de a tizenötök között is létre kellene hozni a szolidaritás bizonyos mechanizmusait. Így „kölcsönös biztonsági garanciát olyan támadás esetére, amely kollektív választ tesz szükségessé, mint például egy nagyarányú terrorista támadás”.
A lap által közölt kiszivárogtatásokból és szövegrészletekből nem derül ki, miként gondolja áthidalni Verhofstadt az EU semleges tagjainak kívülálló magatartását. Dánia kivonta magát a közös kül- és védelmi politikából, Írországban tavaly egyebek közt azért utasították el a népszavazáson a nizzai szerződést, mert egy katonai tömb létrejöttétől féltik a kis szigetországot. Másrészt a Nyugat-Európai Unió lényeges funkcióit már átvette ugyan az EU, de elvben életben maradt a brüsszeli szerződés, amely a tagok kötelességévé teszi a kollektív önvédelmet. A valóságban azonban Nyugat-Európában a kormányok többsége csak a NATO-t tekinti tényleges és hatékony kollektív védelmi szervezetének.
Budapesten rendezik az ukrán-orosz csúcstalálkozót? Szijjártó Péter válaszol – kövesse velünk élőben
