A jelentés szerint az áruforgalom passzívumának egyre kisebb részét tudja ellentételezni a szolgáltatások bevételi többlete. Tavaly a folyó fizetési mérleg adatai szerint az áruforgalom öthavi negatív egyenlege hasonló összegű volt, mint a szolgáltatásokból eredő aktívum, vagyis a reálgazdaság „lényegében” egyensúlyban volt.
Az összefoglaló szerint az idén a szolgáltatások bevételi többlete az ötödét sem fedezi az áruforgalmi hiánynak. Az államháztartás deficitje folyó áron 3,6-szorosa volt a tavaly első félévinek. Az idén június végéig felhalmozott 501 milliárd forintos hiány csaknem akkora, mint az éves előirányzat.
A hiány júniusban 92 milliárd volt, 3,4-szerese a tavaly júniusi deficitnek. A hathavi hiánynövekedés több mint 70 százaléka a központi költségvetésben keletkezett. A központi költségvetés hiánya az év első hat hónapjában a tavalyinak 4,3-szorosára, 360 milliárd forintra emelkedett. Májusban csakúgy, mint az azt megelőző négy hónapban az export dinamikája meghaladta az importét.
A külkereskedelmi mérleg hiánya hónapról-hónapra alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Öt hónap alatt összesen 1,3 milliárd eurós hiány alakult ki, csaknem 400 millióval kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A hiány összege az export 8,5 százalékát tette ki, ez a relatív hiány 3,7 százalékpontos mérséklődése az előző év azonos időszakához képest.
A vizsgált időszakban az infláció mérséklődése folytatódott. Az első félévi áremelkedés üteme valamennyi fogyasztási főcsoportban mérséklődött, a legjelentősebb ütemcsökkenés, 1,8 százalékos az élelmiszereknél volt, de jóval az átlag alatti mértékben drágult a háztartási energia is.
Az összefoglaló szerint a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest májusban 0,5 százalékkal emelkedtek, júniusban pedig 0,4 százalékkal csökkentek. Magyarországon az ipari termelés az év első öt hónapjában gyakorlatilag stagnált, májusban pedig csökkent az előző év azonos időszakához képest. Tavaly január-májusban 10 százalékkal nőtt az ipari termelés. A stagnáló ipari termelésre többek között a világgazdasági trendek adnak magyarázatot – áll az összefoglalóban.
A KSH szerint a májusi visszaesés nagyobb részben abból adódott, hogy az idén kevesebb munkanap volt, mint tavaly. A naptári eltérést kiküszöbölve a csökkenés mértéke nem érte el az 1 százalékot. Az ipar egészére nagy befolyással volt az, hogy korábban a fejlődés motorját képező villamosgép- és műszer-, valamint a járműgyártás sem májusban, sem az első öt hónapban nem tudta elérni a tavalyi szintet.
A jelentés szerint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma nem változott lényegesen. A foglalkoztatottak száma 3,859 millió, a munkanélkülieké 230 ezer fő volt június végén. Az 5,6 százalékos munkanélküliségi ráta is gyakorlatilag megegyezik a 2001 azonos időszakában mérttel.
A fogyasztói kereslet 8,1 százalékos növekedése már az első negyedévben is jelentősen meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) 2,9 százalékos növekedési ütemét. A KSH szerint hosszabb távon – a kilencvenes évtized közepétől számítva – a háztartások fogyasztása összességében lassabban nőtt, mint a GDP.
Magyar Péter
Kocsis Máté: Webernek és Zelenszkijnek nem kell nagy reményeket fűznie Magyar jelöltségéhez + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!