1. személyük hitelesítette az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékét,
2. nemzeti példaképeknek számítottak: a kitartás, hazaszeretet és áldozatvállalás mintáinak,
3. hidat képeztek a nemzedékek között: életük összekötötte a reformkori Magyarországot az első világháború és a Trianon utáni nemzedékekkel.
4. vigaszt és reményt adtak: különösen a világháború és a nemzeti traumák idején testesítették meg azt az üzenetet, hogy a legsúlyosabb vereségek után is lehet méltósággal élni és kitartani.
Vidats János indítványa a Pesti Honvéd Menház létrehozására (részlet)
„Teszem ezen indítványomat azon alapon, mert ismerni van szerencsém Pest szabad királyi város képviselő-testületének és az összes testvérvárosi lakosságának az 1848-iki alkotmányhoz való kegyeletes ragaszkodását, ismerni minden hazai, jótékony célra való áldozatkészséget s biztos reményem van ahhoz, hogy az 1848/49-iki szabadságharcban rokkanttá lett honvédek házának telkét Pest szabad királyi várostól ajándékul fogjuk kinyerni. Ismerem Pest város és a haza összes polgárainak minden nemes és szép tettért hevülő lelkesültségét is, s ezért alapos reményem van, hogy az épület anyagokat a téglagyár társulatoktól, részint más buzgó hazafiak adományából ingyen beszerezhetjük, valamint az épület felemeléséhez megkívántató kézműves, kőműves, ács, asztalos, lakatos, üvegesek stb. munkáját díjtalanul megnyerjük.”
Az utolsó tíz életben levő 1848-as honvéd, 1927-ben
Kecskeméten a 94 éves Batka Gáspár, Ócsán a 103 éves Konkoly István, Albertirsán a 95 éves Fluck Gusztáv, a Honvédmenházban a 95 éves Lebó István, Isaszegen a 98 éves Litik Lápot, Dévaványán a 96 éves Nyíri János, Szarvason a 100 éves Szabó Gábor, Nagyszakácsiban a 98 éves Kun Péter, Szécsényben a 95 éves Szőke István és Mátészalkán a 106 éves Khun Jakab. (dr. Holmár István történész adatai)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!