A miniszterek úgy vélték: a legnehezebb órák a jelek szerint már elmúltak, a legkeményebb napok azonban most következnek.
Annyi magánember jelentkezett az árvíz sújtotta területek megsegítésére, hogy Ernst Strasser belügyminiszter mindenkit megkért: ne induljanak csak úgy el, hanem előbb kérdezzék meg a különféle forró drótokon, hogy hol tudnak valóban tenni valamit.
Az adakozás pedig olyan mértékű, hogy csak az ORF közszolgálati rádió és az Ö3 rádióadó péntek délig 14 millió eurót gyűjtött össze az árvízkárosultak számára.
Guy Verhofstadt belga kormányfő táviratban biztosította együttérzéséről Wolfgang Schüssel osztrák kancellárt, és szükség esetére támogatást ajánlott fel a belgiumi katasztrófaalapból, míg Romano Prodi, az EU Bizottságának elnöke telefonon ugyancsak együttérzését fejezte ki és jelezte, hogy az EU bizottsága megvizsgál minden olyan lehetőséget, amely pénzügyi támogatást tesz lehetővé a katasztrófa sújtotta területek lakóinak.
Felső-Ausztria tartományban pénteken mindenütt enyhülőben volt a helyzet, s legtöbb helyen megkezdődött a takarítás, már van áram és működnek a telefonok. A tartományban csak az árvízvédelmi létesítményekben mintegy 15 millió euró kár keletkezett, s a helyi kormány döntése szerint átfogó szanálásra és az árvízvédelem kiépítésére készülnek.
Alsó-Ausztriában pénteken mindenütt csökkenőben volt a Duna vízszintje, és megkezdődött az árvíz nyomainak eltakarítása.
A bécsi kikötő, amely csütörtökön még egyméteres víz alatt állt, pénteken részben újra működött, útjainak jó része már járható volt autóval.
Az árvíz sújtotta területeken megtették a szükséges lépéseket az állatok körében lehetséges járványok megelőzésére.
A szakértők szerint az árvíz súlyos csapást jelentett a vadállományra és a halivadékokra. Nem kizárt, hogy egyes régiókban a vadállományban évekre elhúzódó kiesés keletkezik különösen az apróvadaknál, míg az őzek és szarvasok könnyebben menekülnek az árvíz elől, és a veszélyeztetett területeken külön e célra kialakított „szigetek” – magasabbra épített területek – szolgálnak mentésükre.
A Wifo gazdaságkutató intézet szakértői szerint az árvíz az inflációs ráta növekedését és a munkanélküliség csökkenését hozhatja, bár a hatás ágazatonként eltérő, mert míg például az idegenforgalom, a mezőgazdaság és a biztosítási hálózat megsínyli a katasztrófát, addig az építőiparnak fellendülést hozhat. A GDP-re gyakorolt hatás egyelőre nem becsülhető fel, a konjunktúrára az árvíz azonban élénkítő hatással lehet, mivel a költségvetési takarékosság várhatóan fellazul valamelyest.
Budapesten rendezik az ukrán-orosz csúcstalálkozót? Szijjártó Péter válaszol – kövesse velünk élőben
