Erős hite segítette keresztül a nehézségeken

Már a bejárati ajtó is különleges Tavaszy nNoémi festőművész műtermén: nincs rajta kívül névtábla, csak belülről. A művésznő szelíd iróniával emlékezik arra, hogy tizenöt éve nincs jelzés. Akkor betörtek hozzá, fényes nappal, szerencsére a szomszédok segítségével sikerült elkergetni a műkincstolvajokat.
– Talán ezt a kettősséget, a jó és a rossz küzdelmét fejezi ki a síró és a mosolygó kettős arc az ajtó fölött, ami a színházi élet jelképe is?
– Azt a férjem hajtogatta nekem. De ott van felette a három majom. Három parányi figura, de mondanivalójuk monumentális.
– Nem látok, nem hallok, nem beszélek – ezt jelzi hármasságuk.
– Azt szoktam mondani képeim kapcsán, mert hiszen én is megfestettem ezt a három kis majmot, hogy minden kornak megvan a szépsége. A bölcsesség felé akkor halad legjobban az ember az évek múlásával, amikor már nem lát, nem hall, és akkor már nem is érdemes beszélni.
– A hármas csoport, a jelkép évtizedeken át fontos volt önnek. Ez összefügg az ötvenes években elszenvedett megpróbáltatásokkal?
– Az ötvenes években megtanulta az ember, hogy ha láttam és hallottam is valamit, akkor sem beszélek róla. Fontos lecke volt, hiszen ezzel ellentétes volt az otthoni légkör. Édesapámmal és édesanyámmal, minthogy egyedüli gyerek voltam, mindenről őszintén beszélhettünk. A falakon kívül már más világ volt.
– Tavaszy Noémit úgy emlegetik, mint a Ferencváros festőjét.
– Ott születtem, nevezetes házban, a Gát utca 3.-ban, amely később József Attila révén vált híressé. Nem szégyelltem soha, hogy a szüleim szegények. Édesapám utcaseprő volt a húszas-harmincas években, amikor faluról felkerült a fővárosba. Az utcaseprőség akkor nyugdíjas állás volt, így biztos megélhetést jelentett.
– Itt látom az egyik képen a Gát utca 3-as számú házat.
– 1927-ben születtem. József Attiláék a földszinten laktak, mi az első emeleten. Szoba-konyhás lakásokból állt az épület. A korkülönbség folytán semmilyen kapcsolatom nem volt a híres költővel.
– A korabeli iskolák, ahová járt, adtak-e életre szóló hatásokat?
– Megalapozott hitet kaptam, hiszen egyházi iskolába jártam. Célul tűzték ki nekem, hogy tanítói oklevelet szerezzek, mert látták, hogy jól tanulok és szeretek tanulni.
– Mire gondolt akkor, hogy mi lesz, ha nagy lesz?
– Francia apáca szerettem volna lenni, mert angyali lényeknek láttam a szerzetes nővéreket még kiskoromban. Aztán a szomszédunkba költözött egy fiatal házaspár. A férfi a Józsefvárosi Színház igazgatójának sofőrje volt, és magukkal vittek a színházba. A rivalda elbűvölt. Ekkortól énekes-táncos primadonna akartam lenni, mert nagyon szerettem szerepelni.
– Úgy tudjuk, a színpad segítette abban, hogy megtalálja élete párját, az igazi nagy szerelmet.
– Tavaszy Sándort 1949-ben ismertem meg, 1951-ben vett feleségül. A férjem akkor Mindszenty József hercegprímásnál dolgozott mint levelező. Egyik este eljött, megnézte az előadásunkat, ahol Bakó Márta, Pécsi Sándor játszott. Első látásra megszeretett, de a nevemet se tudta, és így magában elnevezett Noéminek, mert úgy érezte, hogy az vagyok neki, mint az Aranyember című Jókai-regényben Tímár Mihálynak a parányi sziget Noémije. Így aztán később teljesen megváltozott a nevem, hiszen eredetileg Tóth Jolánnak hívtak, de a házasság révén Tavaszy Noémi lettem.
– Tavaszy Sándor neve ma már történelmi, hiszen ő olvasta fel Horthy Miklós proklamációját 1944 októberében.
– Nyomban letartóztatták a nyilasok. A sors iróniája, hogy egy német tiszt szabadította ki, aki francianyelv-tanár volt, és aki férjemmel már hónapokon át franciául beszélgetett a rádióban. Ezt nagyon élvezték, mert így a nyilasok, de még más németek se értették meg őket. Az ÁVH ellenszenvét is kivívta aztán, hogy férjem Mindszentynél dolgozott. Elhurcolták, megverték, vallatták. Még nekem sem merte elmondani, valójában mit is műveltek vele. Hiába volt öt felsőfokú nyelvvizsgája, segédmunkásként kellett megkeresnie a kenyerét.
– Mi adott lelki erőt ahhoz, hogy az igazságtalanságokat, a nehézségeket elviselje?
– Az optimizmus és a hit. Édesapám mindig azt mondta, hogy az igazságnak győznie kell. Csak élje meg az ember. Sorozatokat készítettem Adyról, Kodályról, a Bibliáról. Ezek a lelki üzenetek is segítettek a nehézségek között. Velük jártam végig az országot. Eljutottam Csíksomlyóra is. És ezek a művek megjárták az Egyesült Államokat és Kanadát is, mert tartalmuk miatt a református egyház ezt fontosnak tartotta. Én is úgy vagyok, mint a férjem: hiszek Istenben, de ez az én magánügyem. Az itt, belül van, a szívemben. Erős hitem van, keresztül tudott vinni a nehézségeken , és talán ez ad nekem erőt mindaddig, amíg dolgozni tudok.