Gyomaendrődön a Bethlen Gábor Szaktképző Iskola kilencedik éve szervezi meg a nemzetközi művésztábort. Az idén július 22. és augusztus 3. között hét országból harmincöt képzőművész jött el, legtávolabbról Argentínából és Indiából érkeztek. Az iskola fenntartója a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, elsősorban agrárképzés folyik a falak között, emellett ipari és szolgáltatói szakmákat is oktatnak. Egy szakképző iskola miért tartja fontosnak a művészeti tábor megszervezését? – fordultunk kérdésünkkel Kovács Károlyhoz.
Az igazgatóhelyettes mondandóját azzal kezdte, egy szakiskola évről évre nyilván akkor vállalja művészeti tábor megszervezését, ha több akar lenni, többet akar adni egyszerű iskolánál, illetve ha részt kíván venni a település kulturális életében. Az okok között felsorolható, hogy a tábor nagyban segíti az iskola tanulóinak esztétikai, művészeti nevelését. A diákok bejönnek nyári gyakorlatra, és meglátva a dolgozó művészeket, érdeklődnek arról, hogy mit is alkotnak? A művészek részvételük, ellátásuk ellenében három-három munkájukat hagyják itt, azok a folyosók, tantermek falára kerülnek, esztétikus környezetet varázsolnak a diákok köré. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az alkotásokat a diákok megbecsülik, még soha nem fordult elő, hogy megrongálták volna őket.
Kovács Károly kitért a Nagyenyeddel való kapcsolatra is. A két település testvérvárossá válásának gondolata az iskolában fogalmazódott meg, és valósággá is lett. A tábor is segíti a barátság elmélyítését. Több művész érkezett a Bethlen Kollégium városából, és a gyomaendrődi művésztábor az augusztus 3-i zárás után augusztus 10-től Nagyenyeden folytatódik. A nagyenyediek kapcsolata révén a gyomaendrődi tábor most egy-egy argentin és indiai művészt láthat vendégül.
Pataj Pál képzőművész, a tábor vezetője mutatta be a tábor lakóinak egy részét, a kora délelőtti időpontban még nem dolgozott mindenki. A művészek a tantermekben vagy a folyosók végén kaptak helyet, a Bulgáriából érkezett Dimiter Kosztadinovval és fiával, Alekszanderrel, aki épp egy ikonon dolgozott, az egyik tanteremben találkoztunk.
– Alekszander a képzőművészeti főiskola ikonfestő szakán végzett – magyarázta Pataj Pál. Az apa a tábor alapítói közé tartozik, hét alkalommal fordult meg itt, a fia harmadszor jött el Gyomaendrődre.
– Miért térnek szívesen vissza a Hármas-Körös partjára? – érdeklődtem az apától. A nyelvi nehézségek leküzdésében Pataj Pál segített.
– Nagyon jók a körülmények, mindent megkapunk az alkotáshoz, jó a társaság is, így mindig jól érezzük itt magunkat – válaszolja a férfi. Mikor arról kérdeztem, hogy milyen munkát tervez aznapra, tétovázott: nála az mindig a pillanattól függ. Magyarázatként Pataj Pál hozzátette, a görögkeleti valláshoz kötődő, abból táplálkozó gondolataikat varázsolják képpé, ezt meditációs folyamatként élik meg, így előre nem is szokták megtervezni.
A másik teremben Kántor János grafikussal találkoztunk, ő az első évtől kezdve a grafikai műhely vezetője. Őt is arról faggattam, mi hozta Gyomaendrődre.
– Ahol megteremtik a minimális feltételeket, és látom a komoly szándékot – mondta a hosszú ősz szakállas grafikus –, oda általában elmegyek. A grafikával életformát akarok tanítani. A mai rohanással, felszínességgel szemben a kézművesség elmélyülést, a felvetődő kérdések átgondolását igényli. Fontos a hely is. Gyomaendrőd a Kner család révén gazdag nyomdaipari, könyvművészeti hagyománnyal rendelkezik, ez is arra késztetett, hogy ide jöjjek. A Kner család után grafikákat készíteni Gyomaendrődön egyszerre megtiszteltetés és óriási kihívás.
– Milyen feltételek között dolgoznak itt?
– A munkakörülmények rendkívül jók. Adott a nyugodt környezet, tisztaság, rend van, ez korunkban ma már nem magától értetődő. Ugyanakkor jó, ha a környezet inspiráló, fontos ez a grafikusok számára is, bár mi a festőkkel ellentétben nem a szabadban dolgozunk.
– Az elmúlt kilenc esztendő alkalmat ad a visszapillantásra…
– Az elmúlt évek azt bizonyították, Gyomaendrődön igénylik a grafikai műhely munkáját. Az elkészült alkotásokat a környezet nagyra becsüli.
A IX. gyomaendrődi nemzetközi művésztáborban született alkotásokból augusztus 3-án a városi képtárban nyílt kiállítás, a tárlat szeptember 29-ig tekinthető meg.
Mélyalom és mélyállam egy halmazban














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!