A tojással kezdem, mint Trump elnök. De nem az árával, hanem inkább a dobozával. A tojástartókon ugyanis néhány éve feltüntetik, hogy a termék miféle tartásból származik, azaz milyen körülmények között töltötte napjait előállítója, tehát a tyúk. Magam őszinte és elkötelezett támogatója vagyok ennek a rendelkezésnek, mert több szempontból sem mindegy.

Van ugye a szabad tartás, ez sajnos ma már ritkább, mint a fehér holló. Az okokat hosszan és szomorúan sorolhatnánk, egyezzünk ki röviden abban, hogy az évek során a mezőgazdaság mezőgazdaság iparrá változott. A sor másik végén találjuk a ketreces tartást. Na, az tényleg brutális. Maga a pokol. Ha valaki járt már ilyen csirke- és tojásgyárban, többé nem vásárol onnan semmit.

Valahol a kettő között helyezkedik el az úgynevezett mélyalmos tartás, ami ugyan meg sem közelíti a boldog csirkék életkörülményeit, de a ketreces horrornál jó néhány fokozattal közelebb jár a vállalhatóhoz. Ez nagyjából úgy néz ki, hogy az állatok az istálló egész területén mozoghatnak, kapirgálhatnak és a tojásokat külön erre a célra kialakított fészkekben tojják. Amennyiben a boltokban található tojásokon lévő kód 2-es számmal kezdődik, a portéka mélyalmos tartásmódból származik. Bármilyen meglepően is hangzik, innen már csak egy ugrás a mélyállam, és nem csak azért, mert csupán néhány hangzó a különbség. 

De mi is az a mélyállam, amiről mostanában egyre több szó esik és már nem az összeesküvés elméletek között, hanem gyakorlati szinten? Sokan összerakták már, én most egy régebbi cikkből idéznék, a házunk tájáról. Botond Bálint 2021. feb­ruár 2-án a következőkre hívta fel a Magyar Nemzet nyájas olvasói­nak szíves figyelmét.

„A liberális ideológiai egységesülés nemzeti és globális szinten is kezelhetetlenné vált […] a mélyállam fogalma az Egyesült Államokkal kapcsolatban került be a politikai közbeszédbe. Nem túl erősen definiált fogalom, de érdemes elgondolkodni azon, hogy mit is érdemes értenünk alatta és milyen értelemben lehetséges használni Magyarországon. A mélyállam nem politikai, hanem szociológiai fogalom, olyan struktúrákat jelöl, amelyek minden társadalomban kialakulnak, ahol banki-tőzsdei alapon lehet újraosztani a társadalom által megtermelt javakat és birtokolni a nem megújuló erőforrásokat. Céljuk az, hogy ellenőrizzék mindazokat a döntéshozói fórumokat, legyenek azok politikaiak, gazdaságiak vagy tudományosak, amelyekben a társadalom hatalmi, gazdasági, kulturális javainak elosztása zajlik. A mélyállami struktúrák nagyon szűkkörű részérdekek érvényesítését szolgálják, demokráciában felfoghatatlan erővel és hatékonysággal, az állam számára észrevehetetlenül vagy megakadályozhatatlanul. Amerikában most az a drámai újdonság, hogy egy ideológiai egységesülés is lezajlott, a szélsőbaloldali újliberalizmus teljesen elfoglalta a mélyállamot is.”