2002. szeptember 4.

Névnap: ROZÁLIA Ida, Mór, Móric, Mózes, Muriel, Regina, Róza, , Ruszalka, Tódor névnapja.

Az év 247. napja, a hátralevő napok száma 118.

SZENT ROZÁLIA ÜNNEPE : 09.04.
Szicíliai katolikus szűz. Palermo és a pestises betegek védőszentje. Remeteként élt Palermo közelében, a Monte Pellegrino barlangjában. Mind a bencések, mind a görög egyház előírásait betartotta. 1160 táján halt meg. 1624-ben pestis pusztított Palermóban, és Rozália földi maradványainak körbevitelére a járvány hamarosan megszűnt. A város népe hálából templomot épített Rozália barlangja mellett.

A mai napon történt:

MORSE-TÁVÍRÓ 1837.09.04.
Ezen a napon volt Samuel Morse villamos távírójának első nyilvános bemutatója New Yorkban, nagy sikerrel. A szerkezet tökéletesített változatát Morse 1838-ban készítette el

SZÍNES TELEVÍZIÓ 1940.09.04.
Ezen a napon sikerült a világon először elektronikus úton színes televíziós képet továbbítani. Az amerikai Columbia Broadcasting System (CBS) társaság stúdiójában Peter G. Goldmark magyar származású amerikai mérnök vezetésével fejlesztették ki az új eljárást

MAGYARORSZÁG : 1965.09.04.
Zsivótzky Gyula 73,74 m-es dobásával új világcsúcsot állított fel kalapácsvetésben

A mai napon született:

MALÉTER PÁL
SZÜLETETT: 1917.09.04., Eperjes
MEGHALT: 1958.06.16., Budapest
Katonatiszt, az 1956. évi forradalom és szabadságharc honvédelmi minisztere, mártírja. 1943-ban a keleti frontra került, ahol fogságba esett, majd partizánként harcolt. 1945 után a magyar hadsereg tisztjeként teljesített szolgálatot. 1956. október 31-én a honvédelmi miniszter első helyettesévé nevezték ki, majd november 3-án honvédelmi miniszter lett. November 4-én a szovjetek tárgyalási ajánlattal tőrbe csalták, letartóztatták, és 1958. június 16-án kivégezték. 1989-ben rehabilitálták, és méltó körülmények között újratemették.

SÁNTA FERENC
SZÜLETETT: 1927.09.04., Brassó
Kossuth- és József Attila-díjas író. Kolozsvárott járt gimnáziumba, 1945-ben a debreceni református kollégium diákja volt, de tanulmányait félbehagyta. Megnősült, sokféle foglalkozással próbálkozott, ipari munkás, bányász, katonatiszt lett. 1954-ben az Irodalmi Újságban megjelent első elbeszélésével (Sokan voltunk) az irodalmi élet középpontjába került, az Új Hangban Szabó Pál avatta íróvá. Pályakezdését az irodalomtörténet Móriczéhoz méri, a hasonló szemlélet, a népismeret, népszeretet miatt is. Hamarosan első elbeszéléskötete, a Téli virágzás is napvilágot látott, igazolva a pályakezdéshez fűzött reményeket. 1963-ban jelent meg Az ötödik pecsét című allegorikus regénye, amelynek határhelyzetbe kényszerített hősei a lelkiismeretük parancsát követve választanak az élet és a becsület között. Jelentősek Húsz óra és Az áruló című művei is. Ez utóbbit színpadon Éjszaka címmel játszották. Novellái Isten a szekéren, válogatott írásai Halálnak halála és A szabadság küszöbén címmel jelentek meg. 1987-ben az MDF alapító tagja, 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

A mai nap szülötte még: Dawn FRASER, ausztrál úszó, VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ táncos, koreográfus.

A mai napon halt meg:

GRIEG, Edvard Hagerup
MEGHALT: 1907.09.04., Bergen
SZÜLETETT: 1843.06.15., Bergen
Norvég zeneszerző. Művészetére az egészséges realizmus jellemző, dallamai rövid lélegzetvételűek. Az 1880-as évek végétől Európa-szerte ünnepelték karmesterként, és előadóját. Ibsen Peer Gynt című színpadi művéhez írt zenéjével vált híressé. Zenekari, zongora-, kamara-, valamint kórusműveket komponált.

MÓRICZ ZSIGMOND
MEGHALT: 1942.09.04., Budapest
SZÜLETETT: 1879.07.02., Tiszacsécse
Író, újságíró, szerkesztő, a XX. század magyar realista próza meghatározó egyénisége. A Nyugatban 1908-ban megjelent Hét krajcár című elbeszélése országos elismerést szerzett, és ezzel elnyerte Ady Endre barátságát is. A Nyugat munkatársa lett, majd 1930-1933 között – Babits Mihállyal közösen – a lap főszerkesztője volt. 1939-ben megvette a Kelet Népe című lapot, s azt szerkesztette haláláig. Életművéből kiemelkedik az Erdély-trilógia, a Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és az Árvácska.

SCHWEITZER, Albert
MEGHALT: 1965.09.04., Lambarene (Gabon)
SZÜLETETT: 1875.01.14., Keysersberg
Német polihisztor, orvos, teológus, orgonaművész, zenetudós, író. 1913-ban misszionárius orvos lett Gabonban és Lambarenéban kórházat alapított. Ezért kapta az 1952. évi Nobel-békedíjat, amelyből lepratelepet hozott létre.

NÉMETH LAJOS
MEGHALT: 1991.09.04., Budapest
SZÜLETETT: 1929.12.04., Budapest Széchenyi-díjas művészettörténész. Munkássága során monográfiákban dolgozta fel a XIX-XX. század fordulójának és a XX. század nagy magyar művészeinek életútját, a korszak művészetének stílustörténetét, és a képzőművészet szemléleti változásait. Életművének összefoglalása A magyarországi művészet története című sorozat első kötete, a Magyar művészet 1890-1919