Kossuthra emlékezik Debrecen

Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóján csütörtökön ünnepi közgyűlést tartott a debreceni Református Kollégium Oratóriumában a városi közgyűlés. Kósa Lajos polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy "azt a politikai utat követjük ma is, amit 1848-49-ben kijelöltek számunkra".

A debreceniek Kossuth Lajosra azon a helyen emlékeztek, ahol 1849 januárja és júniusa között szinte naponta megjelent a csaknem folyamatosan ülésező nemzetgyűlésben, s ahogy a rá emlékező Orosz István történészprofesszor fogalmazott: „itt érvelt, buzdította a csüggedőket, ostorozta a gyávákat és megalkuvókat, bátorította azokat, akik nem akarták veszni hagyni a magyar függetlenség és szabadság ügyét”.

A szónok a továbbiakban arról beszélt, hogy Kossuth eszméi ma is hatnak, napjainkban is iránymutatásul szolgálhatnak új demokráciát építő társadalmunkban. Kossuth eszmerendszerének, politikai hitvallásának nagy része ma is követendő példa lehet nemcsak a közéletben, de a mindennapok gyakorlatában is – fogalmazott Orosz István.

A történészprofesszor felidézte Kossuth Lajosnak a haza függetlenségéről, az egyén szabadságáról vallott nézeteit, amit – mint fogalmazott – híven tükröz az a függetlenségi nyilatkozat, amelyről zárt ülésen először a Református Kollégium Oratóriumában, nyilvános ülésen pedig a Nagytemplomban döntött az országgyűlés, „bizonyára nem függetlenül a detronizációt óhajtó debreceni nép fenyegető jelenlététől”.

Orosz István arról is szólt, hogy Kossuth Lajos a függetlenség alapjának a népszuverenitást tekintette. A népfelség polgári eszménye szavakban a XX. századi történetünkben is érvényesült. Kossuth elveinek megvalósulásáról azonban aligha beszélhettünk a német megszállás és a szovjet uralom évei után. Nemzeti önrendelkezésünket csak 1990-ben szereztük vissza, csak az elmúlt 12 évről szólhatunk úgy, hogy a független Magyarországban maradéktalanul érvényesült a nemzeti szuverenitás.

Orosz István végezetül arról beszélt, hogy NATO- csatlakozásunk, illetve az Európai Unióba történő közeli belépésünk is azt fogja jelenti, hogy szuverenitásunk újabb és újabb eleméről kell lemondanunk.

A történészprofesszor megítélése szerint azonban a szuverenitás múltbeli és jövőbeli csorbulásában két döntő különbség van. Az egyik, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában vagy a Varsói Szerződésben önrendelkezésünket idegen hatalom csorbította, s társulásunk nem a népakarat következménye volt, míg a jövőben a népakarat döntéséből mondunk le szuverenitásunk bizonyos elemeiről a társulás érdekében – fogalmazott.

Hozzátette: ezért volt döntő fontosságú, hogy belépésünket a NATO-ba – egyedüliként az új tagok közül – népszavazás előzte meg, s népszavazáson fogunk dönteni az európai uniós tagságról is. Kossuth, aki az emigrációban megalkotta a Dunai Szövetség tervét, maga is tudatában volt annak, hogy az önkéntes államszövetségek létrehozása a népfelség elemeinek megosztásával jár együtt – hangzott el a Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóján tartott debreceni megemlékezésen.