Lebegjen csak egy kocsikerék nagyságú pizza vagy százüstnyi makaróni az ámuldozó kereskedő lelki szemei előtt – gondolta magában a szóban forgó hazánkfia. De inkább látogassa meg az Ungheria in Primo Piano, vagyis a Magyarország előtérben elnevezésű kulturális évad rendezvényeit. És akkor majd mindenre rájön.
Egyébként jól fogyott a csipke, a mézeskalács és legnagyobb meglepetésre a citera is. Arra ugyanis már csak kevesek mertek gondolni a vásár szervezése közben, hogy ez az ősi magyar hangszer az olaszok szívében feszülő képzeletbeli húrokat is meg tudja rezegtetni. De nekik volt igazuk, no meg azoknak, akik a sátrak közé színpadot állítottak, ahol népzenészek, táncosok, bábszínház- és operettbemutató szórakoztatta a nagyérdeműt.
A gyönyörű szeptemberi nyárban persze hamar kiszáradt a torok, ám szerencsére az egyik sátornál többek között Bakler-féle Kékfrankossal és egyéb nemes magyar borokkal lehetett locsolgatni.
A vásár egyébként csak az egyik eseménye volt a júliusban megnyílt és most csúcspontjára jutott magyar kulturális évadnak. A Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Csárdáskirálynő című darabjával nyitotta meg a Teatro Quirino színpadán a színházi fesztivált. A Kerényi Miklós Gábor rendezte előadás több meglepetéssel is szolgált a közönség magyar részének, hiszen hiányoztak belőle az unalomig ismert slágerek. Ám mint a rendező elmondta a jelenlevő újságíróknak, különféle jogi problémák mellett dramaturgiai okokból is ragaszkodott az eredeti szöveghez. Az ötvenes években átdolgozott – és ma közismertebb – változat ugyanis több helyen megbontja a cselekményt, megoldhatatlan feladatok elé állítva ezzel a színészeket. Az olaszok ebből semmit nem érzékeltek, és felállva tapsoltak, bravóztak hosszú percekig minden előadás végén.
Hasonló sikert aratott a Győri Balett Purím című táncdrámája, amelyben a Budapest Klesmer Band zenél úgy, hogy közben szereplőivé válnak a játéknak. A legnagyobb fegyvertényt azonban a római magyar filmnapok megnyitóján követték el a szervezők. Bereményi Géza állt ki az olasz közönség elé, és annyit mondott:
Nem szeretnék sokat beszélni, szóljon önmagáért a film. De annyit mégis hadd jegyezzek meg, hogy a hamarosan önök elé táruló történet valamennyi eleme pontosan dokumentált. Hiteles feljegyzések támasztják alá a főszereplő minden cselekedetét. Ha önök mégis valami hihetetlent vélnek fölfedezni az elkövetkező percekben, az csakis annak tudható be, hogy ennek az embernek az élete volt hihetetlen.
És ekkor a Cinema Quattro Fontanéban felcsendült a Hídember zenéje, és elkezdődött a varázslat. Nagy volt a tét, hiszen ezt a filmet sokan Magyarországon sem értik. A hangadó értelmiség jó része leragad a költségek, a történelmi hűség vagy a pszichológiai alaposság kritikájánál, és nem látja meg a rendszerváltást megélő hősök mély emberi tragédiáját a történetben. Pedig sütött a vászonról a nagybetűs kérdés: vezethet-e arisztokrata polgári forradalmat, válhat-e a rombolás, a pusztítás vezérévé az, aki hidat akar építeni.
Alapvető kérdések ezek, nemcsak a mai Magyarországon, hanem Olaszországban, Európában, az egész világon. Ezért fogunk sokáig rágódni még gróf Széchenyi István életén szerte az unióban. A filmnapokon egyébként Szomjas György, Szabó István, Sopsits Árpád, Szász János, Enyedi Ildikó, Szabó Ildikó, Tarr Béla, Török Ferenc, Fekete Ibolya, Gothár Péter, Fehér György filmjei láthatók, és egész napos vetítéseken követheti nyomon a közönség Gaál István és Jancsó Miklós munkásságát.
Lapzártánk idején érkezett Rómába a Muzsikás együttes, hogy a zene nyelvén oldjon meg egy jelentős problémát. A következőképpen fogalmazta meg Rubovszky Rita, az évadot szervező Hungarofest Kht. ügyvezetője: – Nem elég azt tudnunk, hogy a kulturális értékeink közül mit szeretnénk megmutatni. Azt is ki kell találnunk, mit fogadnak el abból az olaszok. El kell hoznunk Magyarországot Itáliába, de úgy, hogy az az olaszok számára legyen érdekes.
Nos, erre a magyar muzsika és tánc kiválóan alkalmas, ezért a budapesti Hagyományok Háza szervezésében egész hétvégén néptáncosok tanították a lépéseket az érdeklődőknek, és fellépett a Kaláka együttes is a kézművesvásáron, valamint a Római Magyar Akadémián. A csúcspontja ezeknek a rendezvényeknek minden bizonnyal a Villa Mediciben rendezett magyar táncház lesz, ahol a Muzsikás mellett a Hegedűs együttes is húzza majd a talpalávalót. Erről később számolunk be olvasóinknak.
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
