Nem lassul a gazdasági növekedés

Megállt a gazdasági növekedés ütemének lassulása; a bruttó hazai termék (GDP) első negyedévi 2,9 százalékos növekedését követően a második negyedévben 3,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt összefoglalójában.

A KSH rámutat: a második negyedévi tendenciaváltozást két évig tartó, lényegében folyamatos ütemcsökkenés előzte meg.

Két évvel korábban negyedévről negyedévre mérséklődött a növekedés. Ezt az irányzatot 2001 első negyedévében egy átmeneti és enyhe élénkülés szakította meg, majd újra négy negyedéven keresztül a növekedés mérséklődése jellemezte a magyar gazdaságot.

Tavalyelőtt, 2000 első negyedévében 6,6 százalékkal, két évvel később 2,9 százalékkal emelkedett a GDP.

A statisztikai hivatal szerint az idei második negyedévben tapasztalt lassú élénkülést lényegében belső gazdasági tényezők magyarázzák.

A KSH szerint a magyar gazdaságban kibontakozó lassú élénkülésben a beruházási és a fogyasztói kereslet egyaránt szerepet játszott. A beruházások volumene az előző negyedévinél lassabban, de a GDP növekedését meghaladóan, 5,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A tavalyi stagnálás után a második negyedévben folytatódott a feldolgozóipari beruházások visszaesése, ugyanakkor a fél év folyamán élénkülés tapasztalható az infrastrukturális ágazatok többségében.

A kiskereskedelmi forgalom volumene – a jövedelmek élénk növekedésével összhangban – az idén 13 százalékkal emelkedett, a tavalyi 6 százalékos növekedéssel szemben. Leggyorsabban a gépjárműeladás emelkedett: 2001 január-júniusban 20 százalékkal, az idén 28 százalékkal nőtt.

Az ipari termelés az első fél évben 1 százalékkal haladta meg a tavalyit. Az időszakon belül némi élénkülés volt tapasztalható. Az első negyedévben 0,6 százalékos, a másodikban 1,6 százalékos, júniusban pedig 3,1 százalékos volt a növekedés az előző év megfelelő időszakához viszonyítva.

Az összefoglaló szerint az ipari termékek iránti belföldi kereslet féléves szinten stagnált, az első negyedévben valamivel kisebb, a másodikban kevéssel nagyobb volt a tavalyinál, júniusban pedig már érzékelhető, 1,6 százalékos növekedés következett be.

A KSH szerint júniusban a végső felhasználási célokat szolgáló termékek belföldi eladása nőtt számottevően. A beruházási javakat előállító ágazatcsoportnál 6 százalékos, a fogyasztási javaknál pedig 4 százalékos volt a növekedés.

Az ipari export az első fél évben 3 százalékkal nőtt, egy igen magas bázishoz képest – áll az összefoglalóban. Tavaly ugyanebben az időszakban 16 százalékos, két évvel korábban pedig 31 százalékos volt a kivitel emelkedése. Az idén az első fél éven belül kissé erősödött a növekedés üteme.

A KSH közlése szerint a folyó fizetési mérleg első félévi hiánya jelentősen emelkedett mind a tavalyihoz, mind a két évvel korábbihoz mérten. Tavalyelőtt, 2000 első fél évében 0,8 milliárd euró, 2001 ugyanezen időszakában 1,0 milliárd, az idén pedig 1,8 milliárd euró volt a deficit. A júniusi, 0,4 milliárd eurós hiány valamivel kisebb a tavalyinál és a 2000. évinél.

A statisztikai hivatal szerint az idei egyenlegromlás elsősorban a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában keletkezett. A szolgáltatások szokásosan aktív egyenlege az idén sokkal, 0,6 milliárd euróval kisebb volt, mint tavaly az első fél évben.

A világtendenciával összhangban az idegenforgalom Magyarországon is visszaesett, így az ebből a tevékenységből eredő bevételtöbblet június végéig 30 százalékkal, 362 millió euróval kisebb a tavalyinál.

Az államháztartás konszolidált hiánya – helyi önkormányzatok nélkül – a Pénzügyminisztérium adatai szerint az év első hét hónapjában 549 milliárd forint volt. A hiány 3,6-szorosa a tavalyinak.

A deficit mintegy 400 milliárd forintot kitevő növekményének több mint 60 százaléka, 241 milliárd forint a központi költségvetésnél keletkezett, a maradék pedig túlnyomó részben a társadalombiztosítási alapoknál.

A KSH szerint ütemcsökkenés jellemezte a fogyasztói árak növekedését a január-júliusi időszakban: míg 2001-ben a növekedés üteme 10,3 százalékot tett ki, addig az idén 5,7 százalékot. A kéthavi dinamika minden fogyasztási csoportban kisebb volt a tavalyinál.

A fogyasztóiár-emelkedés éves rátája kissé tovább csökkent, az árszínvonal a júniusi 4,8 százalék után júliusban 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az előző hónapoknál mérsékeltebb ütem a fogyasztási csoportok többségére jellemző volt, kivéve a szeszes italokat, dohányárukat, ahol csekély mértékben nőtt a ráta, valamint az egyéb cikkeket, üzemanyagokat, ahol érzékelhetőbb volt az emelkedés.