Megszületett az Uniós Nagybizottság közös dokumentuma
Hosszas egyeztetés után megszületett az Uniós Nagybizottság közös dokumentuma, melyet minden parlamenti frakció elfogadott. A dokumentum leszögezi, hogy az alkotmánymódosítás meg fogja előzni a népszavazást, illetve magában foglalja a hazai ipar fejlesztésére vonatkozó szándéknyilatkozatot. A mintegy kétórás késéssel tartott sajtótájékoztatón a teremben maradt kormánypárti frakcióvezetők, a házelnök, és a kormány képviseletében Kovács László külügyminiszter, örömmel értesítette a közvéleményt arról, hogy megszületett az Országgyűlés frissen megalakult Európai Uniós Nagybizottságának közös nyilatkozata, amely kinyilvánítja a négy párt egyetértését és elszántságát az uniós csatlakozás mellett.
A dokumentum többek között tartalmazza, hogy az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításra a csatlakozásról szóló, ügydöntő népszavazásra legkésőbb folyó év végéig kerüljön sor. A nyilatkozat szerint a pártok felkérik a kormányt arra is, hogy a szükséges törvényjavaslatokat mihamarabb a törvény elé terjessze.
Szili Katalin a Nagybizottság vezetője a dokumentum megszületéséről szólva elmondta, Magyarország ezzel ráfordul a célegyenesre, hogy 2004 január elsejétől az Unió tagja lehessen. A házelnök beszámolt arról, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök is megjelent az ülésen és továbbra is részt vesz a bizottság munkájában, éppúgy ahogy a külügyminiszter is, aki folymatosa beszámola majd a csatlakozási folyamat állásáról. A politikus hangsúlyozta: kompromisszum született.
A nagybizottság következő ülését várhatóan novemberben tartja, amikor elsősorban az országjelentésről, a csatlakozási célegyenes menetrendjéről lesz szó.
MSZP: Nem ér a nevem, káposzta a fejem
Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető szerint a mai nap az örömé, hiszen mind a négy párt aláírta a nyilatkozatot, még ha az ellenzék képvieslői titkoltan és szégyellve tették is. Én tíz éves koromban kinőttem a „nem ér a nevem, káposzta a fejem” – ből, remélem ők is kinövik majd – gúnyolódott az MSZP-s politikus.
Kovács László ezzel szemben úgy fogalmazott a Fidesz részéről nem volt, és nem is tapasztalt semmi okot arra, hogy ne történjék meg az aláírás. A külügyminiszter szerint a nyilatkozatban megadott határidő jól illeszkedik a bővítési menetrendbe. Orbán Viktor feltételeiről szólva Kovács az újságírók előtt kifejtette, a hazai iparra vonatkozó kitétel szerepelt az ő programjukban is, de a béremelésre vonatkozó feltételt a kormány nem tudja elfogadni, hiszen ez nem a nemzetközi politika területe.
SZDSZ: Nehéz konszenzus
A szabaddemokrata pártelnök szerint a politikai indulatok viharában ez a konszenzus nehéz volt, de elkerülhetetlen, hiszen a politikusok felelőssége a jövő generációja felé is irányul. Kuncze Gábor azonban rámutatott: a közös nyilatkozattal új időszámítás indult a konszenzusteremtésben.
MDF: Fontos a népszavazás
Balsai István az MDF frakcióvezetője egy későbbi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Magyar Demokrata Fórum szerint az Országgyűlésben képviselt pártok és a kormány közös nyilatkozata Magyarország európai uniós csatlakozásáról minden fontos feltételt tartalmaz, amelyek megteremtése a kormány feladata. Szerinte a dokumentum tartalmazza az ellenzék által megfogalmazott igényeket is, többek között azt, hogy alkotmánymódosításnak kell megelőznie egy ügydöntő népszavazást.
A politikus hangsúlyozta: az ügydöntő népszavazás azért fontos, hogy minden magyar állampolgárnak legyen lehetősége saját szavazatával dönteni e kérdésben. Fontosnak tartotta azt is, hogy a dokumentumba bekerült a kis- és középvállalkozások támogatása, a mezőgazdasági termelők pozícióba hozása, a környezetvédelem, a bérekre és a munkahely-teremtésre vonatkozó intézkedések szükségessége.
Fidesz: Korai az öröm
Örömmel üdvözölte a négypárti konszenzus megszületését a Fidesz részéről Orbán Viktor és a párt frakcióvezetője, Áder János. Csütörtök délutáni sajtótájékoztatójukon a nyilatkozat szövegét bemutatva a politikusok elmondták, üdvözlik a béremelésekre és a hazai gazdaság fejlesztésre vonatkozó pontokat.
Orbán Viktor szerint a kormány álláspontja a béremelésekről azonban még nem tekinthető tárgyalási alapnak. A képviselők ugyanakkor emlékeztettek arra is, hogy az öröm korai, hiszen sok minden múlik a jövő évi költségvetésen is.
A volt miniszterelnök arra a szocialista véleményre, mely szerint nem szabad összekeverni a külpolitikát a belpolitikával, úgy válaszolt, hogy a két kérdést már nem lehet külön kezelni egymástól
Megkezdődött a Kossuth-évforduló ünnepsége
A Magyar Köztársaság állami lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődtek meg csütörtökön Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett központi megemlékezések a fővárosban a Parlament előtti Kossuth téren. A katonai tiszteletadással megtartott ünnepségen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, akik a lobogó felvonása után koszorút helyeztek el a téren álló Kossuth-szobornál.
A meghívottak között jelen voltak kormánytagok, valamint a minisztériumok és nagykövetségek képviselői. Az országos megemlékezések sorában Kossuth Lajos felújított szobrát Budapest XV. kerületében Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter avatta fel, Hiller István, az oktatási tárca politikai államtitkára pedig a XXI. kerületi Kossuth Lajos Műszaki Szakközépiskola alapításának 50. évfordulójára rendezett ünnepségen mondott beszédet.
Költségvetési bizottság ülése
Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága csütörtökön egyhangúlag támogatta Kádár Bélának Magyarország OECD-hez akkreditált nagykövetének a Monetáris Tanács tagjává jelölését. A testület Kádár Bélát kinevezése előtt hallgatta meg.
Kádár Béla meghallgatásán aláhúzta: kedvező üzenet az, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank egyetért a gazdaságpolitika és a monetáris politika következő évekre szóló fő célkitűzéseiben. Így kedvező, hogy az inflációs célokat illetően a kormány és a jegybank között egyetértés alakult ki. A meghallgatást követően Kádár Béla elmondta: az idei év végére a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan 3,5-4 milliárd euró lesz.
A bizottság egyhangúlag támogatta a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Rt. 1997., 1998., 1999., 2000., illetve 2001. évi tevékenységéről szóló beszámolók általános vitára való alkalmasságát. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke az MTI pénzügyi, gazdasági ellenőrzése kapcsán beszámolt arról, hogy a számvevőszék nem talált olyan okot, amely miatt súlyosan el kellene marasztalni a nemzeti hírügynökség gazdálkodását. Úgy vélte viszont, hogy átfogó tulajdonosi felülvizsgálatra van szükség.
OM-ajánlat a jászladányi iskolaügyben
Az Oktatási Minisztérium (OM) egyeztetésre hívta a jászladányi iskolavitában érintetteket, és programot ajánl a kialakult helyzet megoldására. Magyar Bálint miniszter szeptember 24-re a minisztériumba hívta az eltérő szakmai álláspontot képviselő feleket, az önkormányzati iskola és a működés megkezdéséhez szükséges engedéllyel nem rendelkező alapítványi iskola igazgatóját azért, hogy segítsen mindenki számára elfogadható, megnyugtató megoldást találni. A tárca az integrációt segítő, minőségi oktatásfejlesztés komplex csomagját ajánlja a jászladányi önkormányzati iskolának.
Eközben egy héten belül másodszor tartottak félpályás útelzárást a jászladányi Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola bezárása ellen tiltakozó szülők és a velük rokonszenvezők. A tiltakozó megmozdulás fő szervezője, Bagi Zsolt elmondta: az elmúlt hét péntekén megtartott figyelemfelkeltő közúti demonstrációjuk óta semmilyen érdemi változás nem történt az alapítványi iskola érdekében. Hozzátette: igaz, Magyar Bálint oktatási miniszter telefonon megígérte, hogy egy később egyeztetett időpontban hajlandó fogadni a jászladányi „fizetős” iskola mellett kitartó és érvelő szülők képviselőit.
Életveszélyes helyzet Pakson?
A Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője szerint életveszélyes helyzet alakult ki Pakson a két héttel ezelőtt fedél nélkül maradt roma családok ügyében. Horváth Aladár elmondta, hogy szerda este meglátogatta a katasztrófavédelem sátraiban lakó hat roma családot, s véleménye szerint nagyon rossz körülmények között élnek. Úgy vélte: a paksi önkormányzatnak sürgősen biztosítania kell a gyermekes családok, a terhes anyák elhelyezését, mielőtt maradandó károsodást szenvednének. Beszámolt arról, hogy délután Paksra utazik, ahol a problémák megoldása érdekében tárgyalásokat kezd a város és a helyi közigazgatási hivatal vezetőivel.
EU-biztos Budapesten
Magyarország még átmenetileg sem lehet a csatlakozást követően az Európai Unió nettó pénzügyi befizetője; többek között ebben is egyetértett csütörtöki budapesti megbeszélésén Kovács László külügyminiszter és Michaele Schreyer, az Európai Bizottság költségvetésért és pénzügyi ellenőrzésért felelős biztosa. A brüsszeli biztos, aki háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon, nyilatkozatában elmondta: az EU igen kedvező üzenetnek értékeli, hogy a nap folyamán a magyar parlament négy pártja aláírta közös nyilatkozatát a csatlakozás kérdésében.
Medgyessy: Magánügy a gyerekvállalás
Alapelvnek tekintem, hogy mindenkinek magánügye, hány gyermeket vállal. A kormány azt teheti, hogy olyan körülményeket próbál teremteni, amelyek között az emberek egészségesebben élhetnek és bátrabban vállalhatnak gyermeket – jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Népesedési Kormánybizottság első ülésén.
Az újonnan alakult testület elnöke a kormányfő, titkára Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, tagjai között vannak az illetékes tárcák miniszterei és a terület néhány neves szakértője. Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy a mostani kormányzat a demográfiai problémák kezelésében fontosnak tartja a kontinuitást, azaz támaszkodni kíván az eddig elért eredményekre.
Rendkívüli ülés Demszky kampánya miatt
Demszky Gábor főpolgármester jövő péntekre hívta össze a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését, amelyet a napokban az ellenzék kezdeményezett. A rendkívüli ülést egy nappal a jövő heti soros ülés után délután öt órára hívta össze a főpolgármester. A Fidesz-MDF-MKDSZ frakció és a MIÉP képviselőcsoport tagjai azért kezdeményezték a rendkívüli közgyűlést, hogy tisztázzák, költött-e jogszerűtlenül közpénzt a városvezetés a Fővárosi Dugó című újságra. Az ellenzék szerint a kiadvány Demszky Gábor főpolgármester-jelölti kampányának része, ezért közpénzből nem finanszírozható. A városháza sajtóirodája korábban azt közölte, hogy 1999-hez hasonlóan most is az autósok tájékoztatása volt a cél ezzel az újsággal. Szerintük a 3,2 millió forintos előállítási költséget az útépítést végző cégek és a főváros közösen finanszírozták.
MDF elnökségi ülés
A Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége értetlenséggel fogadta, hogy a parlament költségvetési bizottságának ülésén sem a kormány, sem az MSZP-SZDSZ-es többség nem támogatta a minimálnyugdíj minimálbérhez kötését. Herényi Károly, a demokrata fórum szóvivője csütörtök este a testület ülését követően elmondta: az MDF-frakció indítványában azt javasolta, hogy a jelenleg 20 ezer 200 forintos minimálnyugdíjat a mindenkori minimálbér 50 százalékában, jelenleg 25 ezer forintban állapítsák meg.
A szóvivő hangsúlyozta: ezzel az indítvánnyal az MDF folytatni kívánta a polgári kormány idején megkezdett folyamatot, azaz hogy a legszegényebb rétegek nehéz helyzetét megszüntessék. Hozzátette: a javaslat azokra vonatkozott volna, akiknek nyugdíja önhibájukon kívül vagy rövid szolgálati idő, illetve nagyon alacsony jövedelem miatt nem éri el a kívánt összeget. Herényi Károly elmondta, hogy Salamin András, a párt hivatalvezetője közös megegyezéssel megválik e posztjától.
oroszország
Olajipari létesítmény lángolt Oroszországban
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!