Szeptember 22.: Magyar politikai élet

Orbán Viktor az uniós csatlakozásról, a polgári körök feladatairól és jövőjéről, és az önkormányzati választásokról; Németh Zsolt közleménye a státustörvényről; Kormányszóvivői tájékoztató az adóról, kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságról; Varga szerint megszegte ígéretét a kormány

Orbán Viktor a Vasárnapi Újságban
Orbán Viktor elmondta az uniós csatlakozásról, hogy az emberek keveset tudnak unióról, de még van idő ezen változtatni. Az Európai Unió gazdasági ésszerűséget és valóságot jelent, súlyos következményei, akár pozitív, akár negatív értelemben, de mindenképpen súlyos következményei lesznek. Orbán véleménye, hogy most már arra a kérdésre kell válaszolni, hogy a csatlakozás után megmaradnak-e a munkahelyek, ki tudják-e fizetni az emelkedő gázszámlákat az emberek, talpon maradnak-e a magyar vállalkozók, mi lesz a gazdákkal?
A csatlakozás aláírásának feltételei közül hármat említett:
- A bérek jelentős emelése, mivel a csatlakozás után jelentősen nőnek majd az árak Magyarországon. Ráadásul olyan területeken, aminek a hatása alól senki sem tudja kivonni magát. Az élelmiszerek árai, valamint a szolgáltatások árai, villany, gáz, kommunális szolgáltatások. A hátralévő másfél évben jelentős béremeléseket kell végrehajtani.
- A vállalkozások támogatása. Magyarországon a kis- és középvállalkozók 2,5 millió embernek adnak kenyérkereseti lehetőséget. Sokkal több embert foglalkoztatnak, sokkal több család fönntartásához járulnak hozzá a magyar kis- és középvállalkozók, mint nagy nemzetközi társaságok.
- A magyar gazdák földvásárlásának támogatása.

A hazai közéletben eluralkodott hangnemmel kapcsolatban a következőket mondta: Ha valaki egy gyűlöletkampányt és áradatot indít el egy országban a politikai életben a kormányon lévőkkel szemben, akkor tudnia kell, hogy nem biztos, hogy ez a választási kampány végével majd megáll, mert ez bizony lerakódik az emberek lelkében és én úgy érzem, hogy ma ilyen időket élünk. Nem ismernek néhányan se Istent, se embert, itt már semmi sem szent, se a család, a Jóisten, se az egyházak.

Németh Zsolt a státustörvényről
Németh Zsolt a a Fidesz alelnöke Felszólította a kormányt, hogy mielőbb biztosítsa a státustörvényben előírt kedvezmények és támogatások fedezetét, mivel a Medgyessy kormány a mai napig nem döntött ebben az ügyben. Az erdélyi magyarság képviselői elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy nincs meg a kellő fedezet a státustörvényben biztosított kedvezményekre és támogatásokra, többek között az oktatási-nevelési támogatásra.

Csurka válasza az Orbán-interjúra
A MIÉP-es szavazókat igazmondással, igaz szavakkal, az igazsággal lehet megszerezni – reagált Csurka István pártelnök Orbán Viktor volt miniszterelnök Vasárnapi Újságban elhangzott interjújára.
A rádióműsorban hallgatói kérdések kapcsán Orbán Viktor elmondta: reményei szerint a jövőben egyre több, korábban a MIÉP-re szavazó ember érzi majd úgy, hogy az élete és problémái számára leginkább megoldást kínáló javaslatokat a Fidesz vagy egy leendő, a „kialakuló egységes jobboldalt magába foglaló uniópárt” nyújtja. – Engem a MIÉP nem érdekel, ellenben minden MIÉP-es érdekel – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: nincs szükség arra, hogy „a MIÉP vezetőihez vagy a MIÉP-hez, mint párthoz viszonyuljak, de minden egyes MIÉP-essel szeretnék beszélő viszonyba kerülni”.
A MIÉP elnöke szerint a volt kormányfőnek el kell mondani azt, hogy a Fidesz megszavazta a kormánytöbbség pótköltségvetését. Csurka István szerint „ha megszavaztuk a baloldal pótköltségvetését, amelyben benne van a föld elherdálásának lehetősége is, illetve a Széchenyi-tervet odaadtuk a multiknak, azt meg kell mondani, mert a MIÉP-esek csak a szándékra nem mennek”. Hozzátette: ideig-óráig be lehet csapni azokat, akik „odamennek”, de tartósan nem. A pártelnök egy hasonlattal élve úgy fogalmazott: ha valaki használt autót akar venni, akkor nem elég a régi tulajdonost, sofőrt kiültetni, hanem ki is kell fizetni őt. – Sajnálom az ilyenfajta nyilatkozatokat – közölte Csurka István.

Átalakul az adórendszer
Szombat esti ülésén véglegesítette a kormány a jövő évi adócsökkentésre vonatkozó javaslatát, amelyet kedden reggel terjeszt a parlament elé – mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő.
László Csaba pénzügyminiszter a törvényjavaslat céljaként a következőket jelölte meg: a lakosság és a vállalkozók adóterheinek csökkentése, az EU csatlakozás miatti jogharmonizáció és az adóadminisztráció egyszerűsítése.
A pénzügyminiszter a vállakozók terheinek csökkentése kapcsán eva-t és a tételes egészségügyi hozzájárulás csökkentését emelte ki.

Varga Mihály szerint a kormány megszegte ígéretét
A kormány az adótörvények területén is megszegte választási ígéretét, hiszen az adókulcsok változatlanok maradtak, ami azt jelenti, hogy az idei év jelentős bérnövekedése következtében az emberek nagy hányada magasabb adósávba kerül, és ez el is viszi a növekedés egy részét, azaz nem járnak jobban – mondta Varga Mihály vasárnap.
A volt pénzügyminiszter, fideszes képviselő szerint úgy tűnik, hogy a kormány egyelőre az államháztartás növekvő kiadásait akarja „betömni” a változatlan adótáblával, ezért nem került sor adóreformra semmilyen tekintetben.
A magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormánydöntést a volt pénzügyminiszter visszalépésként értékelte. Hozzátette: azt adóforintokból kell a központi költségvetésnek pótolnia azt a hiányt, ami az állami nyugdíjalapnál keletkezik, hiszen a magán-nyugdíjpénztárakhoz befizetett pénz onnan hiányzik majd.
Az eva értékhatárnövelése a volt miniszter szerint önmagában helyes lépés, „bár korántsem jelenti azt, hogy valóban egymillióan fogják azt választani, mint ahogy azt a kampány során az MSZP ígérte”.
Varga Mihály véleménye szerint az eva bürokratikus és kötött szabályai nem teszik lehetővé, hogy ez az adózási forma a vállalkozók körében tömegessé váljon. Az árfolyam-nyereségadó eltörlése kapcsán megjegyezte: annak talán Medgyessy Péter miniszterelnök örülhet a legjobban, hiszen a kormányfőnek – vagyonbevallása alapján – 80 millió forintja van értékpapírokban és befektetési jegyben, így nyilván az ő számára különös öröm, hogy ezután nem kell adót fizetnie.

A kormány a Sándor Palotáról, és a kistérségi megbízottakról
A kormány önálló törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek, amely azt az egy rendelkezést mondja ki, hogy a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére a Budai Várban álló Sándor-palota szolgál – közölte Gál J. Zoltán a vasárnapi kormányszóvivői tájékoztatón.
A kormányszóvivő hozzátette: ismert, hogy a kormány a közjogi méltóságok juttatásairól szóló törvény módosításával kívánta rendezni a köztársasági elnök hivatalának elhelyezését.
Mivel ez kétharmados törvény és módosításáról vita bontakozott ki róla a parlamentben, az egész törvényből ezt az egy rendelkezést – önálló és egyszerű többséget igénylő – előterjesztés formájában készítette el a kormány. – Tekintettel arra, hogy olyan kérdésről van szó, amely esetében célszerű lenne a minél nagyobb parlamenti többség elérése, a kormány indokoltnak látta, hogy olyan megoldást válasszon, amely az ellentmondó ellenzéki és köztársasági elnöki igények optimumát célozza meg – magyarázta a szóvivő.
Gál J. Zoltán közölte, hogy az indítvány megfelel a köztársasági elnök igényének a törvényi szabályozás megvalósítása tekintetében.
Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök és hivatalának elhelyezése nem juttatás vagy privilégium, hanem az elnöki feladatkör ellátásának feltételrendszeréhez tartozó kérdés.
A szóvivő bejelentette, hogy a kormány térítésmentesen az önkormányzatok tulajdonába ad néhány olyan ingatlant, amely honvédelmi célra feleslegessé vált. Hozzátette, hogy nagyrészt volt szovjet laktanyákról van szó.
Eszerint többek között Kunmadaras is megkapja a településen található repülőteret.
Gál J. Zoltán közölte, az önkormányzat az így szerzett ingatlant öt évig nem adhatja el, az elidegenítési tilalom alól a pénzügyminiszter adhat felmentést.
A szóvivő bejelentette, hogy a kormány pénteken elfogadta a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely mintegy 1100-1600 milliárd forintnyi fejlesztés sorsáról dönt. Ennek részleteiről később külön tájékoztatót tart a kormányzat.
Gál J. Zoltán közölte, hogy szombaton a Belügyminisztérium politikai államtitkára tárgyalt az érintett önkormányzatok és a megyei közgyűlés elnökeivel a martinsalakos házak tulajdonosainak kárenyhítéséről. Elmondta, hogy a kormány erre a célra a kormányzati tartalékból 450 millió forintot csoportosított át.
A szóvivő közölte: a miniszterelnök arról tájékoztatta a kormányt, hogy magához kérette a kistérségi megbízottak kinevezésével kapcsolatos dokumentációt. – A kormányfő meg kíván győződni arról, hogy rátermett, alkalmas emberek a pályázati feltételeknek megfelelően kerültek a posztra – tette hozzá Gál J. Zoltán.