Szeptember 24.: Parlamenti összefoglaló (1.)

Napirend előtt szó volt többek közöttDemszky felelősségéről, és az adókról, majd interpellációk, kérdések és azonnali kérdések és válaszok órája következett. Az MSZP szűk érdekpolitikával vádolja a Fideszt; nem függesztették fel Nagy Gábor Tamás mentelmi jogát.

Napirend előtti felszólalások
A közbeszerzés mindenható, hallottuk az elmúlt hónapokban – mondta az országgyűlésben napirend előtt Áder János. A Fidesz frakcióvezetője elmondta: idén áprilisban egy állampolgár letétbe helyezett egy közjegyzőnél egy dokumentumot, amelyben megjósolta, hogy melyik öt cég fogja megnyerni a fővárosi útfelújítási tendereket.

Lefolytak a közbeszerzési eljárások, és az öt cég nyerte meg a különböző tendereket, pont úgy, ahogy az az illető megjósolta – mondta Áder, aki ezek után megkérdezte: hogyan lehetséges az, hogy egy közbeszerzési eljárást előre meg lehet jósolni? Hogyan lehet tízmilliárdos beruházással visszaélni?

A Fidesz frakcióvezetője felvetette Demszky Gábor felelősségét, aki egyszemélyben dönt a fővárosi közbeszerzésekről. Hozzátette: A főpolgármester munkatársa szerint Demszky kampányára vállalkozók adták össze a pénzt. Áder feltette a kérdést: talán azok voltak, akik megnyerték az öt páylázatot?

Áder megkérdezte még: mikor fog Gusztos Péter Demszky házánál tüntetni „Hol a lé” felirattal, mikor fog Kuncze Gábor „Lop Stop” táblát vinni Demszky irodájához? Hol van az ilyen témában olyan érzékeny Keller László? Hogy lehet az, hogy az erről szóló sajtótájékoztatóról nem számolt be pénteken sem a tv2, sem az RTL Klub, sem az m1 hírműsora. Végül megkérdezte: mi a garancia arra, hogy Csillag István gazdasági miniszter nem ezt a módszert követi?

Válaszában Kiss Elemér kancelláriaminiszter közölte: a kérdés nem az ő kompetenciája, a főváros ügyeiről nincsenek részletes információi. Kijelentette: közbeszerzés esetén van jogorvoslati lehetőség. Azt ajánlotta Ádernek, hogy forduljanak bírósághoz és akkor kiderül, mi igaz és mi nem.

A következő napirend előtti felszólaló, Kuncze Gábor, aki az adókkal kapcsolatban szólalt fel, beszéde elején visszautalt Áder felszólalására. Szerinte a volt kormány az elmúlt négy évben több tízmilliárdot vett ki az állampolgárok zsebéből az autópályaépítésnél és ezért Ádernek csöndben kellett volna maradnia.

Napirend előtti felszólalásában Kuncze Gábor a beterjesztett adótörvények kapcsán megjegyezte, a kormány lépéseit az adott keretek között tudja megtenni. Hozzátette, figyelembe kell venni, hogy a 100 napos program jelentős terhet ró a jövő évi büdzsére, ami korlátozza a lehetőségeket. Leszögezte: a kormány, a lehetőségek figyelembevételével, végrehajtja programját.

László Csaba pénzügyminiszter kijelentette, hogy ilyen mértékű személyi jövedelemadóteher-csökkentésre évek óta nem volt példa. Mint mondta, az adóterhek 1998 és 2002 között folyamatosan nőttek. A miniszter arra kérte az Országgyűlést, hogy az adótörvények vitáját november közepéig folytassa le.

Botka László (MSZP) a dél-alföldi régió fejlesztési igényeiről szólt. A képviselő jelezte, hogy az elmúlt időszakban ezt a térséget a folyamatos pozícióromlás jellemezte. Közölte, az ipari termelés 5 százalékkal, a foglalkoztatottság pedig 8 százalékkal csökkent.

Csillag István gazdasági miniszter válaszában jelezte, hogy a kormány csomagba rendezetten kívánja összeállítani az esélyt adó intézkedéseket. Mint mondta, a kabinet nem pótolni, hanem erősíteni kívánja a régiók esetében az esélyhez jutást.

Herényi Károly (MDF) a demokrata fórum tizenöt évvel ezelőtti megalakulására emlékezett napirend előtt. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Demokrata Fórum ma is ugyanazt vallja nemzetről és demokráciáról, mint 1987-ben.

Az elnöklő Dávid Ibolya bejelentette, hogy a kormány a közjogi méltóságok tiszteletdíjáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatát visszavonta és új előterjesztésként a köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezéséről szóló indítványt nyújtott be.

Interpellációk
Az Országgyűlés keddi ülésén interpelláció hangzott el a többi közt az új kistérségi megbízottak kinevezéséről, a leendő antidiszkriminációs törvényről, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyét sújtó felhőszakadás kárainak enyhítéséről és a bírósági illetékek tervezett emeléséről.

Warvasovszky Tihamér (MSZP) emlékeztetett arra, hogy Aba és Székesfehérvár az előző kormány idején szerette volna térítés nélkül megszerezni a börgöndi volt katonai repülőtér tulajdonjogát. Elmondása szerint az előző kormányzattól erre a felvetésükre nem kaptak választ, végül kénytelenek voltak árverésen 280 millió forintért megszerezni a tulajdonjogot.

Warvasovszky Tihamér utalt arra, hogy a szerződés a környezeti károk elhárítását, annak költségeinek viselését az önkormányzatokra hárítja, ez azonban jelentős – Aba számára szinte teljesíthetetlen – terheket ró az érintettekre. A szocialista képviselő arra volt kíváncsi, hogy a kormány tud-e segíteni az önkormányzatoknak.

László Csaba pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a kabinet megvizsgálja a lehetőségeket. Warvasovszky Tihamér a rövid választ elfogadta.

Balsay István (Fidesz) interpellációjában kifogásolta az új kistérségi megbízottak kinevezését. Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány olyan hálózatot alakított ki, amely segítséget nyújt a kistérségeknek és az ottani vállalkozóknak az európai uniós pályázatokon való részvételhez. Elmondása szerint az előző kabinet több diplomával rendelkező, felkészült szakembereket nevezett ki kistérségi megbízottnak, az új kormány azonban a 96 százalékukat „kicserélte”. A fideszes képviselő a Medgyessy-kormány eljárását politikai tisztogatásnak nevezte.

Kiss Elemér tagadta, hogy politikai tisztogatás történt volna. Utalt arra: az Orbán-kormány pályázat nélkül nevezte ki a kistérségi megbízottakat, sokuknak megfelelő szakmai képzettsége sem volt. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter elmondása szerint a pályázat kiírása előtt a kabinet információt kért a társulásoktól és maguktól a megbízottaktól, majd a beérkező adatok alapján hozta meg döntését. A kiírt pályázatra 822-en jelentkeztek, a közülük kiválasztott új megbízottak csak az év végégig kaptak megbízást.

Kiss Elemér ígéretet tett arra, hogy azoknak a megbízottaknak, akik az elkövetkező hónapokban nem felelnek meg, január elsejétől menniük kell.
Balsay István a választ nem fogadta el. Elmondta: több, az Orbán-kormány által kinevezett kistérségi megbízott annak ellenére sem nyert a pályázaton, hogy az érintett települések ajánlólevelével indult ismét a posztért. Az Országgyűlés a választ elfogadta.

Gémesi György (MDF) a gödöllői Grassalkovich-kastélyt felügyelő kht. ügyében interpellált, kifogásolva, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Varga Kálmánt nevezte ki az állam képviselőjének a testületbe. Elmondta: Varga Kálmán – aki korábban miniszteri biztos volt a gödöllői kastélynál – több nyilatkozatot tett, miszerint akkor rendeződhet a kht. 300 millió forintos hitelének ügye, ha távozik az ügyvezetés.

Az ügy előzményei 1997-re nyúlnak vissza, amikor a kht. menedzsmentje a környezetvédelmi alapból 300 millió forintos hitelhez jutott azzal a feltétellel, hogy e mellé felvesz további egymilliárd forint hitelt az épületegyüttes rekonstrukciójának folytatására. Ezt azonban a kht. elmulasztotta, ezért bírósági ítélet kötelezi a 300 millió forint visszafizetésére. Gémesi György kíváncsi volt arra is, hogy Varga Kálmán valóban rendelkezik-e az önéletrajzában szereplő kandidátusi fokozattal.

Kocsi László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára elmondta: a probléma súlyát megérti, de az ügy nem a kultusztárcára, hanem a környezetvédelmi minisztériumra tartozik, hiszen a 300 millió forintos hitelt a környezetvédelmi alap folyósította. Hozzátette: Varga Kálmán éppen a gödöllői kastély történetéből írta disszertációját, amely könyv alakban is megjelent. Gémesi György a választ mellébeszélésnek minősítette és ígéretet tett arra, hogy a jövő héten kérdését felteszi Kóródi Mária környezetvédelmi miniszternek is. Megjegyezte: Varga Kálmán tudományos fokozatának nincs nyoma. Mindezekre való tekintettel a választ nem fogadta el, a parlament azonban elégedett volt az elhangzottakkal.

Fodor Gábor (SZDSZ) arra volt kíváncsi, hogy mikor kerül a parlament elé az antidiszkriminációs törvény. A szabad demokrata képviselő utalt arra: Magyarországon erős az idegenellenesség, és a fogyatékosokat a társadalom csökkent értékű emberként kezeli. A munkaadók nem szívesen foglalkoztatják őket, még olyan munkakörökben sem, amelyeket tökéletesen el tudnak látni – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy a munkaerőpiacon különösen nehéz helyzetben vannak a negyven év felettiek és a nők.

Fodor Gábor szólt arról, hogy a romák hátrányos megkülönböztetése az élet minden területén érvényesül. Leszögezte: demokratikus jogállamban a diszkrimináció egyetlen formája sem elfogadható, ezért szükség van az esélyegyenlőséget garantáló törvényre.

Bárándy Péter igazságügy-miniszter elmondta, hogy az alkotmány tiltja a hátrányos megkülönböztetését. Ennek „lebontása” az alsóbb jogszinteken folyamatban van. Közölte: a célt két módon is meg lehet közelíteni, az egyik éppen ez a folyamat, a másik pedig a szabad demokrata képviselő által szorgalmazott átfogó antidiszkriminációs törvény megalkotása. Bárándy Péter elmondta, hogy már tart a törvényjavaslat koncepciójának kidolgozása, a tervezet az év végén a kormány elé, majd 2003 elején az Országgyűlés elé kerülhet. Fodor Gábor a miniszter válaszát elfogadta.

Ódor Ferenc (Fidesz) azt kifogásolta, hogy a kormány késve és elégtelenül cselekedett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserehát falvait sújtó augusztusi katasztrófa kárainak enyhítése ügyében. A képviselő, aki egyben a megyei helyreállítási és újjáépítési bizottság elnöke is, emlékeztetett: az érintett önkormányzatok több napon át magukra hagyottan próbálták megfékezni a felhőszakadás után hirtelen jött áradást.

Utalt arra is, hogy Szabó György, a szocialisták megyei elnöke teljes kártérítést ígért, és Szili Katalin házelnök is a kormányzat gyors cselekvését helyezte kilátásba. Ódor Ferenc elmondása szerint az önkormányzatok a vis maior alapból kaptak támogatást, de a magánszemélyek kára rendezetlen.

Lamperth Mónika belügyminiszter közölte: a felhőszakadás után azonnal 34 millió forintot utaltak át az önkormányzatoknak, majd a kárfelmérés után a kormány a magánszemélyek számára 296 millió, az önkormányzatoknak 128 millió, az agráriumnak pedig 82 millió forint kártérítést szavazott meg. A belügyi tárca vezetője elmondta, hogy az állami közlekedési hálózat kárenyhítésére 400 millió forint, az önkormányzati utak és hidak helyreállítására 171 millió forint, a vízművek számára 53 millió forint áll rendelkezésre, és további 50 millió forintot lehet a rászorultak megsegítésére fordítani. Ódor László a választ nem fogadta el, a parlament azonban elégedett volt az elhangzottakkal.

Vitányi István (Fidesz) kifogásolta, hogy a kormány bizonyos bírósági illetékek emelését tervezi. Véleménye szerint a kabinet a kétszeresét veszi most el annak, amit az „osztogatással” az emberek zsebébe tett.

László Csaba pénzügyminiszter válaszában jelezte: a kormány nem ígérte azt, hogy az illetékek örökre változatlanok maradnak, a módosításra váró díjak között olyanok is vannak, amelyek 1990-91 óta nem emelkedtek. A pénzügyi tárca vezetője szerint az illetékek átlagosan 11,5 százalékkal emelkednek, ennek nagyságrendje 3 milliárd forint. Répássy Róbert (Fidesz), az interpelláció másik benyújtója a választ nem fogadta el. Az osztogatás után a fosztogatás következik – jelentette ki a fideszes képviselő. Az Országgyűlés elfogadta László Csaba válaszát.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) emlékeztetett: Medgyessy Péter a választási kampány során ígéretet tett arra, hogy a bősi konfliktust vízlépcső építése nélkül rendezi az új kormány.

Elmondása szerint azóta csak annyi történt, hogy az üggyel foglalkozó kormánybiztosságot megszűntették, az iratokat ismeretlen helyre szállították, és ennek nyomán a szlovák fél telefonjaira nem válaszol senki. Turi-Kovács Béla szerint mindez előkészítése lehet „az MSZP által favorizált gátépítésnek”. A képviselő érthetetlennek nevezte, hogy a bősi üggyel összefüggő feladatokat három tárca között osztották fel.

Kiss Elemér válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt négy év során hiába foglalkozott önálló kormánybiztosság Bőssel, érdemi változások nem történtek. A Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter jelezte, hogy a hágai perrel összefüggő feladatok a Külügyminisztériumhoz, a Dunával kapcsolatos szakmai kérdések a környezetvédelmi tárcához tartoznak, az ügyhöz kötődő területfejlesztés pedig a MeH hatásköre.

Pap János (Fidesz), az interpelláció másik benyújtója úgy vélekedett, hogy a kormány azt folytatja, amit 1994 és 1998 között tett, várja, mikor építheti meg a gátat. Duna vagy párthűség? – tette fel a kérdést a Győr-Moson-Sopron megyei kormánypárti képviselőknek. Pap János nem fogadta el a választ, a parlament többsége azonban az igen gombot nyomta meg.

Járvás István (Fidesz) a földtörvény azon módosítását kifogásolta, amely az osztatlan tulajdonú földek esetében a tulajdonostársak elővásárlási jogát erősíti. Elmondása szerint ezzel a módosítással háttérbe szorítják a helyben lakó gazdálkodókat, lehetőséget adnak a spekulációs célú földvásárlásra, végső soron pedig a külföldiek tulajdonszerzésére.

Németh Imre földművelésügyi miniszter szerint a földtörvény eredeti változata kínált lehetőséget a spekulatív vásárlásra, hiszen az a szomszédoknak adott elővásárlási jogot. Hozzátette, a módosítás stabilizálta, kiszámíthatóvá tette a földhaszonbérletet. Németh Imre arra emlékeztette Járvás Istvánt, hogy a fideszes képviselő is megszavazta a módosítást. Ezt az ellenzéki honatya válaszában visszautasította, mondván, nem vett rész a szavazásban. Járvás István a földművelésügyi miniszter válaszát nem fogadta el, az Országgyűlés azonban elégedett volt a hallottakkal.

Lasztovicza Jenő (Fidesz) arra várt választ, hogy a kormány – hasonlóan elődjéhez – kiemelten kívánja-e támogatni a turizmust. Kiss Elemér leszögezte: az idegenforgalmat továbbra is prioritásként kezelik. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter elmondta, hogy az előző kormány a 2002-ben erre a célra rendelkezésre álló forrásokat lekötötte és a jövő évet is megterhelte 10 milliárd forinttal.

Kiss Elemér jelezte, hogy a Medgyessy-kabinet a költségvetés általános tartalékából egymilliárd forintot már átcsoportosított erre a területre. Közlése szerint a kormány a turisztika infrastruktúrájának fejlesztését és a megfelelő gazdasági környezet kialakítását tekinti legfont