A front mögött: Castel szerint árnyaltabb a valóság

A Front legújabb adásában Robert C. Castel szerint a sajtóban „nagy ukrán sikerként” emlegetett terület-visszafoglalás több, egymástól független, kisebb előrelépés összege – miközben Oroszország összességében továbbra is Ukrajna közel ötödét tartja kézen. A biztonságpolitikai tanácsadó a genfi tárgyalásokról, Iránról, az európai nukleáris elrettentés dilemmáiról és a Niger–Franciaország-feszültség tágabb következményeiről is beszélt.

Robert C. Castel és Fekete Rita (Fotó: Magyar Nemzet)

A Front podcastban Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a közelmúlt fronteseményeiről szólva elmondta: a sajtóban emlegetett, mintegy 200 négyzetkilométeres ukrán területnyereség nem egyetlen nagy áttörés eredménye, hanem több frontszakaszon elért kisebb előrelépések összege. 

Kiemelte, hogy a számottevőbb mozgás a zaporizzsjai térségben látható, ahol a terepviszonyok – a sík, gyér növényzetű terület – jelentősen befolyásolják a hadműveleteket. Szerinte ezen a frontszakaszon a korlátozott álcázási és fedezéklehetőségek mindkét fél számára meghatározóak. Úgy véli, 

összességében Oroszország továbbra is Ukrajna csaknem húsz százalékát tartja ellenőrzés alatt.

A fekete-tengeri térségben végrehajtott ukrán csapások kapcsán Castel arról beszélt, hogy az orosz energiaszektorra érdemben inkább a szankciók jelentenek terhet, nem pedig az ukrán mélységi támadások. Úgy fogalmazott: az ukrán csapások volumene szerinte az orosz mélységi támadások töredéke, miközben Oroszország rövid idő alatt nagyságrendileg több támadást képes végrehajtani.

Robert C. Castel (Fotó: MW archívum)

A genfi egyeztetésekről elmondta: 

a tárgyalások több szinten zajlottak, ugyanakkor a forduló végén nem született közös közlemény, ami szerinte arra utal, hogy a lényegi kérdésekben nem történt előrelépés.

 A beszélgetésben érintette az ukrán belpolitikai helyzetet is, kitérve az esetleges választások kérdésére és a háború jövőjéről zajló vitákra.

Szóba került az európai nukleáris elrettentés témája is: az orosz fenyegetésre válaszként felmerülő elképzelésekkel kapcsolatban Castel arról beszélt, hogy 

egy európai nukleáris „ernyő” kiterjesztése komoly biztonságpolitikai és politikai kockázatokat hordozna.

Irán kapcsán a Hormuzi-szoros térségében végrehajtott rakétalövéseket tárgyalási jelzésként értelmezte, ugyanakkor hangsúlyozta: a szoros teljes lezárása Irán gazdasági érdekeivel is ellentétes lenne. Niger ügyében pedig úgy fogalmazott, hogy a Száhel térsége a migráció, az energiaforrások és a terrorfenyegetés miatt Európa számára is egyre fontosabbá válhat, miközben a francia befolyás gyengülése és az orosz–kínai térnyerés új geopolitikai helyzetet teremt a régióban.

Borítókép: Robert C. Castel és Fekete Rita (Fotó: Magyar Nemzet)