Történelmi csúcs: tizenhat, hazánkban megvalósuló amerikai beruházást jelentettek be tavaly

Tavaly 108 projekt valósulhatott meg hazánkban a a Magyar Befektetési Ügynökség (HIPA) segítségével, az így létrejött álláshelyek száma több mint 18 ezer. Az adatokból kiderül: a tavalyi a HIPA több mint egy évtizedes fennállásának harmadik legerősebb éve volt.

Fotó: Sóki Tamás Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A HIPA 2026 elején közzétett beszámolója alapján az előző, 2025-ös évben Magyarországon az ügynökség segítségével 108 projekt jöhetett létre, amelyek beruházási volumene 2700 milliárd forintot ért el. A projektek révén sikerült tovább növelni a munkahelyek számát is, 18 227 új állás jött létre a beruházásoknak köszönhetően. Az eredmények azt mutatják, hogy a tavalyi a HIPA 2014-es fennállása óta a harmadik legerősebb év volt. 

Korábban nem látott mennyiségű kutatás-fejlesztési projekt jött létre a 108 beruházáson belül. A befektetők 14 új kutatás-fejlesztési projektről hoztak pozitív döntést a HIPA segítségével, amelyek együttes beruházási értéke 570 millió eurót tesz ki (270 milliárd forint). Az új beruházások hozzávetőlegesen 600 kutató-fejlesztői munkahelyet teremtenek az országban – világít rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése. 

A projektek között magas volt 2025-ben az üzleti szolgáltató központok (BSC) létrehozására irányuló új beruházások száma is. Összesen 13 ilyen típusú megállapodás jött létre a HIPA égisze alatt, 3236 új munkahelyet biztosítva a főként nyelveket beszélő, diplomás fiatalok számára. 2014 óta a BSC szektoron belül a 2025. évi eredmény tekinthető az eddigi legjobbnak.

Mind a K+F, mind pedig a BSC területeken bejelentett új projektek azt mutatják, hogy 

a nemzetközi befektetők továbbra is magas arányban hajtanak végre Magyarországon a termelési ágazatokban befektetéseket, emellett pedig egyre inkább elmozdulnak az innováció felé is. 

A nemzetgazdaság diverzifikálódását, egyre több erős pilléren nyugvó szerkezetét pedig az jelzi, hogy a biotechnológiától az elektronikáig és az orvostechnikától a csomagolóiparig 17 ágazatban valósulnak meg beruházások a 2025-ben hozott befektetői döntések alapján. Mindez azon nehézségek ellenére is meg tudott valósulni, hogy 2022 óta a közép-kelet-európai térségben jelentősen nőtt a geopolitikai feszültség, valamint, hogy az orosz–ukrán háború hatására számos, nemzetgazdaságot kedvezőtlenül befolyásoló tényező is nehezítette a tőkemegtartást. 

• A kedvező adózási környezet, 
• a munkavállalók magas színvonalú képzettsége, 
• valamint az ösztönző támogatási környezet szintén jótékonyan járult hozzá a 2025-ös és az azt megelőző pozitív eredményekhez a tőkevonzás és beruházásösztönzés területein.

2025-ben a legjelentősebb beruházók Magyarországon a beruházási volumen szerint Kína (3970 millió euró) és Szingapúr volt (794 millió euró). 

A beruházások értéke alapján Kína az összesített volumen csaknem 57 százalékának megfelelő 3,97 milliárd euróval végzett az első helyen. 

A második helyezést 11,4 százalékot jelentő 794 millió euróval elérő Szingapúr és az első ötbe 4,6 százalékos részaránynak megfelelő 324 millió euróval bekerülő Dél-Korea eredményeivel együtt kitűnik, hogy a keleti nyitás politikája 2025-ben is komoly sikert hozott a beruházásösztönzésben. 

A projektek száma lapján jelentős a kínai, az amerikai és a német beruházások száma is, együttesen 31 új programot jegyeztek 2025-ben. 

Jelentős volt az USA beruházási volumene is 2025-ben: a tengerentúlról összesen 480 millió euró értékben jelentettek be 16 új projekteket, amelyek 831 új munkahelyet hoznak létre. Ez az eredmény ugyancsak történelmi csúcsnak tekinthető, egyben jól szemlélteti, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok valóban aranykorukat élik 2025 januárja óta.

Az újonnan létrejövő munkahelyek nagy része 

• az elektronikai iparban (6232) 
• és a járműiparban (3620) összpontosult. 

A lista harmadik helyén a már korábban említett BSC szektor áll, ahol összesen 3200 új állást rögzítettek. 

A támogatott projektek földrajzi elhelyezkedésénél hosszú ideje hangsúlyos az egyensúly kialakítása, megteremtése. A 2025-ös HIPA eredmények alapján a támogatott programok 84 százaléka Budapesten kívül valósul meg, a fejlesztések pedig jóformán az ország egészére kiterjednek. 

Több vármegyében komoly beruházási hullámot eredményez a HIPA tevékenysége: Hajdú-Biharba és Bács-Kiskun vármegyébe például egyaránt kilenc projekt érkezik, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig nyolc projekt valósul meg. Az elmúlt évek során a keleti és déli országrészek egymással összhangba hozása után most a következő időszak feladata a déli vármegyék beruházásösztönzési stratégiájának a fejlesztése. Ebben a folyamatban 2025 fontos szakaszt jelent a HIPA számára, hiszen nemcsak Bács-Kiskunban sikerült jelentősen növelni a beruházási ütemet, hanem Csongrád-Csanádban és Békés vármegyében is, ahová 5-5 projekt érkezik.

Ugyan a HIPA elsődleges feladata, hogy a külföldi tőkeáramlást segítse, de a támogatási rendszer a hazai vállalatok számára is elérhető. 

A tavalyi év során magyar tulajdonosi hátterű vállalatokkal 24 befektetésről állapodott meg az ügynökség. A beruházások 1423 munkahelyet teremtenek, és 540,35 millió euró (mintegy 210 milliárd forint) összesített értéket képviselnek.