MSZP: rosszul tervezett volt a 2001-es költségvetés
Az MSZP szerint a 2001. év költségvetésének teljesítése az Orbán-kormány deficitjeként értékelhető, azt a megbízhatóság és a kiszámíthatóság helyett a megbízhatatlanság és a hiteltelenség jellemezte. – Nem úgy és nem az teljesült, mint amit terveztek a 2001-es esztendőre, így romlott az üzleti szféra és a lakosság bizalma a mindenkori kormánnyal és költségvetéssel szemben – mondta Veres János, a parlament költségvetési bizottságának szocialista alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A 2001. évi zárszámadás kapcsán tartott értékelésében elmondta: nem az teljesült, ami a büdzsében szerepelt, csökkent a gazdasági növekedés üteme, a tervezett 6 helyett 9,2 százalék volt az infláció éves mértéke és nőtt az állami kötelezettségvállalások összege. Hozzátette, az export, az ipari termelés, valamint a beruházások üteme is csökkenő tendenciát mutatott.
Veres János tájékoztatása szerint a 2001. évi hiány mértéke „nem valóságos”, mert az Állami Számvevőszék megállapította, hogy 2000-ben 90 milliárd forintot nem jogszabályszerűen helyezett letéti számlára az akkori kabinet. Jelezte: 2001-ben több mint 100 milliárd forintra vállalt kifizetési kötelezettséget az Orbán-kormány, ám ezt idén kell teljesíteni. – Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége is korlátozott volt 2001-ben, például az államháztartáson kívüli összegek, így az autópálya-építésre fordított pénzek, ellenőrzését nem tudták elvégezni – jegyezte meg Veres János.
A forint árfolyamsávjának szélesítésével kapcsolatosan rámutatott: forintfelértékelődés következett be, ami a hazai exportőröknek jelentős gazdálkodási nehézségeket okozott. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2001-ben 675 milliárd forint volt az állami kötelezettségvállalások összege, míg 1998-ban csupán 243 milliárd forint. Veres János kritizálta az agrárvállalatok tavalyi privatizációját és az „alultervezett költségvetés” hatásait. Mint mondta, utóbbi eredményeképpen mintegy 27 milliárd forinttal kellett bővíteni a gyógyszerár-támogatási előirányzatot, az idén pedig 46 milliárd forinttal kell megemelni a gyógyszerkassza előirányzatát, hogy teljesíthetőek legyenek a gyógyszerár-támogatási kifizetések.
Fővárosi Közgyűlés: Demszky tartózkodott
Három új díszpolgárról és hat Pro Urbe Budapestért díjazottról döntött csütörtöki cikluszáró soros ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A díszpolgárnak javasolt Agárdy Gábor színművészt egyhangúlag, Soros György amerikai üzletembert és Kertész Ákos írót viszont csak az MSZP-SZDSZ képviselők szavazták meg.
A Pro Urbe elismerésre jelöltek közül egyhangú szavazatot csak Manherz Károly, az ELTE dékán helyettese kapott. Horváth Gábort, a főváros fürdőtársaságának vezérigazgatóját és Tamás Istvánt, a Nemzetközi Üzleti Főiskola főigazgatóját csak az MSZP-SZDSZ képviselők támogatták. Bálint Andrásnak, a Radnóti Színház igazgatójának, Gergely Andrásnak, a Neumann János középiskola igazgatójának és Orbán Istvánnak, az EGIS Gyógyszergyár vezérigazgatójának a kitüntetését néhány ellenzéki képviselő is megszavazta.
Az MTI különböző pártállású képviselőktől megtudta, hogy a kitüntetési ügyekben tartott zárt ülésen új javaslatok nem hangzottak el. Hont András (Fidesz) képviselő viszont kifogásolta, hogy a jutalmazottak jórészt egy szubkultúrát képviselnek.
Még a napirendről folytatott vitában Tirts Tamás, a legnagyobb létszámú Fidesz-MDF-MKDF frakció vezetője kezdeményezte, hogy az elmúlt napokban felszínre került közbeszerzési anomáliákról önálló pontként tárgyaljanak, s ennek keretében hozzanak létre paritásos vizsgálóbizottságot. Tirts Tamás indítványát az MSZP-SZDSZ többség elvetette, de létrehozása mellett volt két szocialista képviselő. Demszky Gábor főpolgármester négy másik SZDSZ-képviselővel együtt tartózkodott a szavazásnál, a szabad demokraták többsége – 12 képviselő, köztük Atkári János főpolgármester-helyettes és Bőhm András frakcióvezető – elutasította az indítványt.
Szinte egyhangúlag több olyan döntést is hozott a közgyűlés, amelyekkel – Schneller István főépítész összegzése szerint – sikerült gátat vetni a zöldterületek további erőteljes beépítésének.
Személyeskedő vita az MTV-ről
A parlament kulturális bizottsága személyeskedéstől sem mentes vita után nem tudott dönteni csütörtöki ülésén a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának tevékenységéről szóló beszámolókról; Pető Iván (SZDSZ) bizottsági elnök az ügyrendi javaslatok körüli patthelyzet miatt elhalasztotta az általános vitára alkalmasság megtárgyalását.
Kósa Ferenc (MSZP) arra tett javaslatot, hogy a bizottság a véleményalkotáshoz szükséges dokumentumok bekéréséig napolja el a tárgyalást, Szalai Annamária (Fidesz) pedig azt indítványozta: ha további vizsgálatokról döntenek, vegyék le a napirendről a beszámoló megvitatását. Egyik javaslat sem kapott többséget, ezért Pető Iván szavazás nélkül úgy döntött, a technikai feltételek létrejöttéig elhalasztja a vitát.
A testület az 1997-től 2000-ig tartó időszak kuratóriumi beszámolóiról – az 1997. év kivételével – úgy határozott, hogy nem veszi tudomásul a korábbi bizottsági állásfoglalásokat. A testület ennek értelmében nem küldi a Ház elé változatlan formában az előző parlamenti bizottság által alkotott határozati javaslatokat, hanem azokat újratárgyalja. A bizottság arról is határozott, hogy a négy évről szóló beszámolókra vonatkozó határozati javaslatokat együtt nyújtja majd be a parlamentnek.
Kósa Ferenc szerint az MTV-ben minden tekintetben drámai helyzet alakult ki; arról kell dönteni, hogy az Országgyűlés mint alapító, mit tehet a televízió folyamatos működőképességének megőrzéséhez. Leszögezte: az előző évi beszámolót a csonka kuratórium csonka beszámolójának tekinti, amelyből hiányoznak másféle megközelítések és amely egyáltalán nem ejt szót bizonyos, a sajtóban közölt jelenségekről, hatalmas összegű végkielégítésekről és tanácsadói díjakról, külső megrendelésekről, vagyonvesztésről, „milliárdokról és tízmilliárdokról”. Mint mondta, a csonka kuratórium működése ellentétes volt a hatályos médiatörvény betűjével és szellemével.
Szabó Zoltán (MSZP) kijelentette, hogy érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a beszámoló általános vitára való alkalmasságát, mert nem kívánja legitimálni az elmúlt években kialakult helyzetet. Szavai szerint szeretnék kibogozni azt, amit a mostani ellenzék korábban összegubancolt a közszolgálati médiumoknál. – Abban reménykedtek, hogy ismét megnyerik a választásokat és mindaz, amit 1998 és 2002 között műveltek, a feledés jótékony homályába vész, de nem így történt – tette hozzá.
Szalai Annamária (Fidesz) viszont úgy vélte, hogy „alibivita” folyik, hiszen a napirendi pont a beszámoló megvitatása. Kósa Ferenc aggályait hiteltelennek nevezve azt mondta: arról is szót kellene ejteni, hogy a volt ellenzék miért nem volt hajlandó tagokat delegálni a kuratóriumba, és hogyan akadályozta meg a köztelevízió konszolidálását.
Bakó Lajos, az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöke elmondta: az Alkotmánybíróság döntése alapján a működőképességet tekintette a legfontosabbnak. Jelentős gazdasági, pénzügyi teljesítménynek nevezte, hogy az MTV Rt. 2002 őszéig működőképes tudott maradni. A vagyonvesztéssel, az állítólagos pazarlással és az előnytelen szerződésekkel kapcsolatban elmondta, hogy 1996-ban a médiatörvény megalkotói úgy vélték, az MTV meg tudja tartani piaci vezető szerepét, azonban a kereskedelmi csatornák belépésével – 1996-ban még előre nem látható módon – drámai módon változott a helyzet. Ezt a reklámbevételek esésével illusztrálta: az 1997-es 15 milliárd forintról 1998-ban 6 milliárd alá, 1999-ben 3 milliárdra csökkentek az ilyen jellegű bevételek. – Az MTV nem kezdett el hirtelen költeni, hanem a bevételei elkanyarodtak, elcsatornázódtak a két kereskedelmi tévé felé – hangzott Bakó Lajos magyarázata.
Pető Iván viszont úgy látja, hogy az MTV nem tett meg mindent versenyképességének megőrzéséhez. Véleménye szerint az MTV reklámbevételei elmaradnak a piaci jelenlétének arányától. Azt is furcsállta, hogy nem az MTV valósította meg azt a lehetőséget, amit a piacképesnek bizonyult Filmmúzeum csatorna az MTV archívumára építve kihasznált. Az SZDSZ-s politikus szerint ma annak meghatározása az elsőrendű feladat, hogy milyen feltételekkel lehetne megteremteni az MTV működésének pénzügyi garanciáit.
ÁSZ-alelnök jelölés: MSZP-Fidesz nézeteltérés
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnökeit jelölő bizottság munkája a Fidesz obstrukciója miatt megrekedt – nyilatkozta Veres János (MSZP), az eseti bizottság elnöke, ugyanakkor Tállai András (Fidesz) szerint nincs szó obstrukcióról, a Fidesz még egyeztet a jelöltekről. Veres János elmondta: a Fidesz bejelentette, hogy az önkormányzati választásokig nem kíván érdemben részt venni a jelölésben. – Nem látok semmiféle összefüggést az önkormányzati választások és az ÁSZ alelnökeinek jelölése között. A két dolog nem kapcsolódik össze, ezért is felháborító, hogy eddig hiába ülésezett a bizottság – mondta a testület elnöke.
Veres János úgy fogalmazott, hogy az MSZP hónapokkal ezelőtt kialakította álláspontját a kérdésben, de nincs mód arra, hogy ezt érdemben is megvitassák a legnagyobb ellenzéki párttal. Mint mondta, ismert a társadalmi és szakmai szervezetek véleménye a jelöltekről, így több alkalmas személy is lenne arra, hogy „a számvevőszéknél jelenleg fennálló, tulajdonképpen alkotmányellenes helyzetet az Országgyűlés helyreállítsa”.
Kérdésre válaszolva kifejtette: meg kell várni az önkormányzati választásokat, majd az azt követő héten ismételten összehívja a bizottság ülését. Veres János reményét fejezte ki, hogy a Fidesz „egyetértő” szavazataival az Országgyűlés elé fogják terjeszteni a szakmai szervezetek által a testületnek ajánlott személyek közül azokat, akiket megfelelőnek találnak.
- Szó sincs semmiféle obstrukcióról, a Fidesz frakciójában eddig még nem alakult ki egységes álláspont a jelöltek személyét illetően – mondta Tállai András, az ÁSZ-alelnököket jelölő parlamenti bizottság alelnöke. Jelezte: október 20-a után frakcióülést tartanak, ahol megállapodnak a jelöltek személyéről. Tállai András úgy tájékoztatott, már korábban kérték a bizottságot, hogy az önkormányzati választások után térjenek vissza a jelölés kérdésére. Az ellenzéki politikus hozzátette: nekik is érdekük, hogy az Állami Számvevőszéknek minél előbb megfelelő alelnökei legyenek.
Rogán Antal: tűzijáték és pénzmosás?
Rogán Antal szerint lehet, hogy pénzmosást hajtott végre a kormányzat, amikor az offshore cégek által birtokolt Multimedia Concerts Kft.-t bízta meg az augusztus 20-i ünnepségek lebonyolításával. Ráadásul a politikus szerint a jelenlegi kabinet ellenzékben még sokallta volna azt az összeget, amelyet most a tűzijátékra költött.
Bort iszik, és vizet prédikál az MSZP és az SZDSZ – mondta Rogán Antal fideszes politikus az augusztus 20-i állami ünnepségek költségei kapcsán. Rogán kifejtette: egy évvel ezelőtt az akkor ellenzékben levő baloldal szerint túl sokat költött a kormányzat az augusztus 20-i tűzijátékra, amelyre elég lenne 30 millió forint. Evvel szemben idén Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerint 495 milliót, míg a kormányhatározat szerint 618,8 millió forintot költöttek el augusztus 20-án – tette hozzá.
Rogán elmondta: a kormány zárt, meghívásos tenderen, „látszattendereztetésen” hirdette meg a tűzijáték lebonyolítását, amelyre 4 céget hívtak meg, az egyiket csak egy nappal a határidő lejárta előtt, így ez a cég már nem tudott ajánlatot tenni. A nyertes Multimedia Concerts Kft. tulajdonosai a Guersney-szigeten bejegyzett off-shore cégek.
A fideszes politikus szerint akár az MSZP és az SZDSZ is bejegyezhette a céget az adóparadicsomban. Lehet, hogy a kormány ezzel a módszerrel az üvegzseb program keretében pénzmosást hajtott végre – közölte Rogán Antal.
A politikus felszólította a kormányt, hozza nyilvánosságra a tűzijáték tételes elszámolását, tegye világossá, miért mond más összeget a kormányszóvivő, mint a kormányhatározat. Rogán szerint a kormánynak nyilvánosságra kellene hozni, kik a tulajdonosai a Multimedia Concerts Kft.-t birtokló off-shore cégeknek. Hozzátette: a kérdéssel kapcsolatban a jövő héten interpellációt nyújt be a parlamentben. Rogán szerint elvárható lenne, hogy ne bizonytalan hátterű cégek kapjaák meg az álami megrendeléseket.
Gál J. Zoltán válasza Rogán Antalnak
Rogán Antal tűzijátékkal kapcsolatos megalapozatlan kijelentéseinek két oka lehet: a tájékozatlanság, illetve az, hogy a Fidesz képtelen belenyugodni abba, hogy véget ért a Happy End-korszak – jelentette ki Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A Fidesz frakcióvezető-helyettese aznapi sajtótájékoztatóján fogalmazta meg az augusztus 20-ról elhalasztott és később megtartott tűzijáték megrendezésével kapcsolatos bírálatait.
Gál J. Zoltán kifejtette, hogy a tűzijáték költségével kapcsolatosan a fideszes politikus által kritizált különbség abból adódik, hogy a július 19-i Határozatok Tárában szereplő több mint 600 millió forint a rendezvény lebonyolítási költségeinek áfával terhelt, bruttó értéke, míg az általa korábban említett 495 millió forint a nettó összeg. Hozzátette, az áfa értéke a jogszabályok szerint a költségvetésben marad. Hangsúlyozta, hogy a 495 millió forint nemcsak a tűzijáték, hanem az egész rendezvénysorozat összköltsége volt, amelyből még 400 település is kapott. – Ez az összeg mintegy 200 millió forinttal kevesebb annál, mint amit az Orbán-kormány tavaly az augusztus 20-i ünnepségre költött – fűzte hozzá Gál J. Zoltán.
Mint mondta, szemben az előző kormány gyakorlatával közbeszerzési eljárással választották ki a Multimedia Concerts Kft.-t a tűzijáték megrendezésére. Hangsúlyozta, a vállalat egy nagyhírű brit cég jogszerűen bejegyzett magyarországi leányvállalata, amely már több mint húsz éve tevékenykedik az országban, és – mint mondta – remek munkát végzett.
A szóvivő azt üzente Rogán Antalnak, hogy ha kíváncsi a cég tulajdonosaira, kérdezze meg párttársait, Orbán Viktort és Deutsch Tamást, mert ez a vállalat szerezte meg 1990-ben a jogot annak a dalnak a felhasználására, amely a Fidesz kampánydala volt. – Ha pedig Rogán Antal off-shore cégek iránt érdeklődik, akkor annak nézzen utána, hogy a tavalyi tűzijátékból megspórolt pénz egy washingtoni postafiókra bejegyzett társasághoz, Wermer András egyik rokonának cégéhez került – tette hozzá Gál J. Zoltán.
A szóvivő kijelentette: Rogán Antalnak nem kell követelnie a költségek nyilvánosságra hozatalát, ugyanis azt a kormány az utolsó számlák beérkezése után, legkésőbb a jövő hét elején tételesen közzé teszi az interneten, mint ahogy azt hónapokkal ezelőtt megígérte. Megjegyezte, hogy az ünnepség végső összköltsége talán még kevesebb is lesz a vártnál.
Az MDF az autópálya-építésekről
Szalai Ádám Marco Rossitól tanulja a szakmát és hisz a változás erejében















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!