Véget ért a Világgazdasági Csúcs

Európa késik a két évvel ezelőtti EU-csúcson kidolgozott úgynevezett lisszaboni agendában megfogalmazott cél - az Egyesült Államokhoz való felzárkózás - teljesítésével - tudták meg egyebek között a Salzburgban számos európai politikai és gazdasági vezető részvételével megtartott, kedden véget ért Világgazdasági Csúcson, ahol kiadták az említett program teljesítésének áttekintését.

A lisszaboni áttekintés nevű dokumentum egyebek között megállapítja, hogy Európa a kitűzött célok teljesítésében nem tarja be a kidolgozott menetrendet, és lassabban zárkózik fel az Egyesült Államokhoz és az OECD többi országaihoz, mint ahogyan azt a portugáliai csúcson remélték.

A felzárkózásra kijelölt nyolc terület közül – információs társadalom, innováció és kutatás, liberalizálás, hálózati iparágak, pénzügyi szolgáltatások, keretfeltételek a vállalatok számára, szociális ügyek és tartós fejlődés – az Egyesült Államok a szociális ügyek kivételével minden területen jobban áll, mint az EU – állapította meg az áttekintés, de megelőzi az Uniót a legfejlettebb országokat tömörítő OECD többi állama is, Svájc, Japán, Ausztrália és Új-Zéland. Egyebek között ezért sem sikerült teljesíteni a kitűzött növekedési célokat, s az amerikai gazdaság még mindig gyorsabban növekszik az európainál – szól a tanulmány.

Az áttekintés vizsgálja a tagjelölt államok helyzetét is a lisszaboni agenda szempontjából, és arra jut, hogy ezek az államok jócskán elmaradnak az Uniótól. Ugyanakkor az élcsoport – Észtország, Csehország és Szlovénia – egyes területeken már megelőzte Görögországot és ezeknek az országoknak várhatóan nem jelent majd gondot, hogy közepes távon felzárkózzon a lisszaboni célok területén a régi tagállamokhoz.

A tanulmány egyik legfontosabb felismerése, hogy Európának nincs közös gazdaságpolitikája és ez gátolja az Amerikához való felzárkózás előrehaladását. A mintegy hétezer résztvevő politikai és gazdasági vezető – köztük 11 állam- és kormányfő – körében széles volt az egyetértés, hogy Európa a jövő kihívásainak csakis nagy erőfeszítésekkel és reformokkal felelhet meg, s gazdasági vonalon főleg a munkaerő-piac rugalmassá tételét, a további deregulációt, a termelékenység növelését és jobb képzést tartják ehhez szükségesnek.

A keleti bővítést illetően a tanácskozás már az első tíz állam csatlakozása utáni helyzet, illetve a következő kör kérdéseit vizsgálta, és Szerbia, Horvátország, Románia és Bulgária államfői világosan kifejtették, hogy céljuk a csatlakozás. Günter Verheugen bővítéssel foglalkozó EU-biztos Románia és Bulgária számára reálisnak nevezte a 2007-es határidőt, a többi aspiránssal szemben azonban visszafogottan nyilatkozott.

Végül a tanácskozáson kedden szó volt a migráció kérdéseiről is és a résztvevők azt vitatták meg, szüksége van-e Európának közös migrációs politikára, de a vitában többnyire csak kérdések vetődtek fel, a megoldások még váratnak magukra.