Október 17.: Magyar politikai élet

A Fidesz levele Kiss Elemérhez – A MeH reagálása a Fidesz levelére - Csapody Miklós indítványa a nemzeti lobogó címeréről - MDF-es bírálat a kormány mezőgazdaság-politikája miatt - Az SZDSZ elmegy a 301-es parcellába - Keller László az elfolyt közpénzekről - A Fidesz a felnőttképzésről és a nyelvvizsgáról.

A Fidesz levele Kiss Elemérhez
A Fidesz két országgyűlési képviselője a kistérségi megbízottak leváltása ügyében írásban kért tájékoztatást Kiss Elemértől, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztertől csütörtökön. Bánki Erik és Kékkői Zoltán a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta: betekintést kívánnak nyerni abba, hogy milyen pályázatok érkeztek, valóban indokolt volt-e a kistérségi megbízottak – országos szinten 99 százalékos arányú – leváltása.
- Erre eddig nem teremtett lehetőséget a Miniszterelnöki Hivatal, az illetékes államtitkárság, ezért úgy érezzük, hogy a kormányzatnak van titkolnivalója az ügyben. Gyakorlatilag ezzel elismerik azt, hogy nem szakmai alapon történtek a kinevezések, hanem a pártkapcsolatok figyelembevételével – közölték a képviselők.
A Kiss Elemérhez csütörtökön eljuttatott levelükben azt az értékelést fogalmazták meg a fideszes képviselők, hogy a MeH a kistérségi megbízotti pályázatok elbírálásánál teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a leváltott megbízottak szakmai felkészültségét, munkájának eredményét és a kistérségi önkormányzatokkal fenntartott kitűnő kapcsolatait, gyakran csak az újonnan kinevezettek MSZP-hez fűződő kapcsolatait vették számításba.
Bánki Erik, a Fidesz Baranya megyei elnöke elmondta, hogy Baranya megyében valamennyi megbízottat visszahívtak. – Megbízottaink jó része két vagy több diplomával, nyelvvizsgával rendelkezett, és helyükre gyakran az MSZP holdudvarához kötődő személyeket ültettek – jelentette ki. Kirívó példaként említette Kékkői Zoltán képviselő kerületét, ahol – mint mondta – az MSZP országgyűlési képviselőjelöltjének kampányfőnöke lett a kistérségi megbízott.
Bánki Erik tájékoztatása szerint a jobboldali pártok interpelláltak, kérdést, azonnali kérdést tettek fel a parlamentben, de egyik esetben sem kaptak kielégítő választ, az illetékesek nem indokolták meg a kistérségi megbízottak lecserélését. – Aggódunk, hogy a nyelvtudással, szakmai tapasztalattal és megfelelő végzettséggel nem rendelkező kistérségi megbízottak nem tudnak olyan munkát kifejteni, amely a baranyai térség felzárkóztatása szempontjából komoly eredményekhez vezetne – mondta.
Utalt arra, hogy a terület a délszláv háborúk következében gazdaságilag jelentős mértékben lecsúszott. – Sérelmezzük, hogy három hete válaszra sem méltatták a megkeresésünket – jelentette ki a Fidesz képviselője, s hozzátette, hogy ezzel a kinevezési metodikával megsértették a kistelepüléseket, kistérségeket.
Bánki Erik kijelentette: ha nem kapnak érdemi választ, akkor újabb interpellációkat intéznek a miniszterhez, és javasolni fogják az önkormányzatoknak, kérjenek választ arra, hogy az általuk jónak minősített kistérségi megbízottakat miért kellett lecserélni. – Tehát, ha úgy tetszik, akkor ebből egy népi kezdeményezést fogunk indítani – jelentette ki.


A MeH-reagálása a Fidesz levelére
Nincs új felvetés a fideszes képviselők által a kistérségi megbízottak kapcsán megfogalmazottakban, kérdéseikre már korábban válaszoltunk – mondta Virág Rudolf, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) területfejlesztési politikai államtitkárának titkárságvezetője Bánki Erik és Kékkői Zoltán fideszes országgyűlési képviselők sajtótájékoztatójára reagálva.
Virág Rudolf elmondta: az újonnan kinevezett kistérségi megbízottaknak ez év végéig kell „bizonyítaniuk”, azaz két-három hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy munkájuk alapján döntsenek alkalmasságukról. A politikai államtitkár titkárságvezetője Bánki Erik és Kékkői Zoltán kritikájára reagálva megjegyezte: az előző kormány működése alatt nem pályáztatással választották ki a kistérségi megbízottakat, míg most igen. Hozzátette, ennek körülményei ismertek, amivel a képviselőknek is tisztában kell lenniük. Jelezte, a kiválasztottak képzettségi mutatói jobbak, mint korábban.
Virág Rudolf emlékeztetett: a kistérségi megbízottakkal összefüggésben a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és Nagy Sándor, a területfejlesztésért felelős politikai államtitkár is több alkalommal válaszolt ellenzéki kérdésekre és interpellációkra. Az MTI-t Kiss Elemér titkárságáról úgy tájékoztatták, hogy a miniszter Nagy Sándort jelölte ki a fideszes képviselők levelére történő válaszadásra; amint a levelet megkapták, válaszolnak arra.


Csapody Miklós indítványa a nemzeti lobogó címeréről
Csapody Miklós azt indítványozza, hogy a magyar nemzeti lobogón jelenjen meg köztársaság címere. Az MDF-es országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az alkotmány módosítását célzó, az MDF-frakció által támogatott önálló képviselői indítványát benyújtotta az Országgyűlésnek.
A javaslat az alkotmánynak a Magyar Köztársaság szimbólumairól szóló fejezetét – amely szerint a Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll – kiegészítené azzal, hogy a fehér színű sáv közepén a Magyar Köztársaság címere helyezkedjen el. Csapody Miklós elmondta, hogy most, amikor az európai uniós csatlakozás miatt úgyis módosítani kell az alkotmányt, lehetséges és egyben utolsó alkalomnak tartja, hogy javaslatát elfogadja az Országgyűlés.
A politikus jelezte: az elmúlt 12 év alatt már három ízben, 1995-ben, 1997-ben, és 2000-ben is javasolta az Országgyűlésnek a címer és a zászló egyesítését, azzal az indokkal, hogy a két nemzeti jelképet mind az állami intézmények, mind magánszemélyek szerte a világon együtt használják, tehát egy 10 éve elterjedt gyakorlatot szeretne törvényesíteni.
A politikus jelezte: amennyiben törvényjavaslatát az Országgyűlés elfogadja, módosítani kell – és erre vonatkozó javaslatát is benyújtotta már – a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezéseknek a használatáról szóló 1995. évi törvényt. – Küszöbön álló európai uniós tagságunk miatt is elengedhetetlennek tartom a nemzeti identitásunk szerves részét képező szimbólumok egyesítését, vagyis azt, hogy a Magyar Köztársaság állami címerét is hordozó nemzeti színű zászlóval lépjünk be az unióba – fogalmazott Csapody Miklós.


MDF-es bírálat a kormány mezőgazdaság-politikája miatt
Az MDF elfogadhatatlannak tartja, hogy a jelenlegi kormány a mezőgazdaság egyetlen területén sem tudott hatékony segítséget nyújtani – mondta Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese csütörtökön. A politikus a kormány 60 milliárd forintos mezőgazdasági hitelkonszolidációjával kapcsolatban elmondta: ez az összeg inkább a társas vállalkozásoknak kedvez, amelyeken belül sok életképtelen található, és csak ezek vegetálását segíti a támogatás. Hozzátette, a magán- és családi gazdaságoknál nem halmozódott fel hitelállomány, mert döntő többségük nem kapott hitelt, ugyanis nem volt erre fedezetük.
Font Sándor szerint a tervezett kormányrendelet jelentősen beszűkíti a segítségnyújtást. Az ellenzéki politikus jelezte, a tervezet első változatában csak a 150-180 napon túlra lekötött pénzeket kellett levonni a konszolidálandó hitelösszegből, ez a végleges változatban 30 napra csökkent. – Ilyen, 30 napon túli likvid pénzeszköz nagyon sok van, ezért méltánytalanul le fog csökkenni a pályázatra bejelenthető hitelek nagysága – mondta.
Az MDF-es politikus azt is kifogásolja, hogy a tervezet szerint ha túl sok igény merül fel, akkor mindenkinél arányosan csökkentik a hitelvisszafizetési támogatást, viszont ha nem lesz elég jelentkező, akkor az el nem költött pénz a költségvetésnél marad.


Tüntetés egy óvodáért
Tiltakozó demonstrációt tartott csütörtökön a Ferencvárosi Polgári Védegylet, mert állítása szerint az önkormányzat eladta az Erkel utcai óvoda 100 éves épületét; az értékesítést az önkormányzat cáfolja. Tirts Tamás országgyűlési képviselő, a Ferencvárosi Polgári Védegylet vezetője a helyszínen elmondta: elfogadhatatlan számukra, hogy a rehabilitációs építkezés során megsemmisítsék az óvoda épületét.

A védegylet azt is sérelmezi, hogy az óvodába járó mintegy 140 gyermekeket buszokkal szállítják zöldterületre, mivel az óvoda udvarát a szomszédos építkezés kivitelezői munkaterületként használják. Tirts Tamás közölte: tiltakozásukkal szeretnék elérni, hogy az óvoda épülete megmaradjon, ne bontsák le és ne is értékesítsék.

Bácskai János, a Fidesz-MDF-MKDSZ IX. kerületi polgármesterjelöltje elmondta: véleménye szerint Gegesy Ferenc polgármester tudatosan kívánja leépíteni az óvodát. Gegesy Ferenc, az MSZP és az SZDSZ által ismét támogatott polgármester az MTI érdeklődésére közleményében leszögezte: nem értékesítette az önkormányzat az óvoda épületét és a hozzá tartozó kertet.

A közlés szerint az óvoda épülete már 1995-ben elfogadott és két héttel ezelőtt megújított rendezési tervben is a bontandó épületek listáján szerepelt. Gegesy Ferenc tudatta azt, hogy a szülők többsége támogatja, hogy az óvodából busszal viszik a gyerekeket a zöldbe, ezt bizonyítja 90 szülő aláírása a köszönő levélben.

A Fidesz a felnőttképzésről és a nyelvvizsgáról
A Fidesz-frakció módosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a felnőttképzés tárgyi adómentességének megőrzése érdekében – közölte Révész Máriusz, a parlament oktatási bizottságának fideszes alelnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Az ellenzéki képviselő utalt arra, hogy a választási kampányban az MSZP ingyenes nyelvvizsgát ígért az érettségihez.

Az ígéret nem teljesült, ellenben a kormány a felnőttképzés, ebben a nyelvtanfolyamok díjának tárgyi adómentességi körből való kiemelését javasolja, ami 25 százalékkal drágítaná meg azok árát – tette hozzá. Sió László, az oktatási tárca korábbi politikai államtitkára elmondta: a kérdésről egyeztetni kívánnak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, a nyelviskolák szakmai egyesületével és az Országos Felnőttképzési Tanáccsal.

A Fidesz oktatási tagozatának vezetője kitért arra, hogy az oktatás területén az 50 százalékos béremelésnek talán a fele teljesült. Rámutatott: az emelés nem a bérek egészére, hanem csupán az alapbérekre vonatkozott. Hozzátette, hogy a választások előtt feltétel nélküli növelés ígérete hangzott el, utóbb azonban már csak átlagos emelés történt.

Sió László elmondta: tudnak olyan háromgyerekes pedagógusról, aki a „nagy hűhó” után 12500 forinttal vihet haza többet, egy másik ötgyermekes tanár pedig 13800 forinttal; akadt olyan mérnöktanár is, aki 35 éves munkaviszony után 8,3 százalékos emelést kapott. Kifogásolta, hogy megszüntették a korábbi keresetkiegészítést. Hozzáfűzte, hogy megszűnt a kiemelkedő munkát végzők magasabb javadalmazásának lehetősége, ezáltal becslések szerint 20-25 ezer pedagógusnak 10-15 százalékkal csökkentették a bérét.

Sió László jelezte: jövőre az adójogszabályok alakulása miatt a pedagógusok jelentős része elveszíti alkalmazotti kedvezményét és így „Medgyessy Péterrel azonos mértékben adózik” majd. Kifogásolta azt is, hogy az új kormány „lesöpörte az asztalról” a pedagógus-életpályaprogramot, amivel átlagosan havi 10 ezer forintot „vett ki az óvónők, tanítók, tanárok zsebéből”.

Közölte: a Fidesz a költségvetés tárgyalásakor módosító javaslatot nyújt be, amely a pedagógus-életpályamodell elemeit tartalmazza. Utalt rá, hogy a modell értelmében az osztályfőnöki pótlék havi 20 ezer, az intézményvezetői pótlék 50-100 ezer forint lenne. Sió László az elmúlt napokban a Comenius minőségfejlesztési program kapcsán megjelent hírekről leszögezte: a tanácsadók nemhogy napi, de havi 100 ezer forintos díjazásban sem részesültek.

A Comenius I. intézményi modell kiépítése 18 hónap időtartamú, amihez másfél millió forintos támogatás kapcsolódik. A minőségfejlesztési tevékenységben részt vevő pedagógusok jogszabály szerint havi díjazásban részesültek, összesen 12 milliárd forint értékben. Cáfolta, hogy az oktatási tárca előző vezetése négyéves szerződéseket kötött volna, hiszen a programok átfutási ideje 18, illetve 24 hónap. Hangsúlyozta, hogy az iskolák által kiválasztott tanácsadókkal is ilyen időtartamra kötöttek szerződést.

Sió László ugyanakkor hozzátette: nem értenek egyet azzal, hogy a szaktárca a jövő évtől 300-400 millió forinttal járul hozzá a Soros Alapítvány egyik programjához, miközben több mint ezer iskola vár arra, hogy a Comenius 2000 programba beléphessen. Szerinte ebből az összegből több száz iskolában indulhatna meg a minőségfejlesztés.


Az SZDSZ elmegy a 301-es parcellába
Az SZDSZ országgyűlési frakciója, a párt négy minisztere részvételével a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál tartja október 23-i ünnepi megemlékezését – közölte Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő. Elmondta: a képviselőcsoport tagjai a parlament ünnepi ülését követően látogatnak a 301-es parcellához, ahol többek közt Kuncze Gábor pártelnök és Mécs Imre '56-os halálraítélt, országgyűlési képviselő mond beszédet.

A szabad demokrata ügyvivő reményét fejezte ki, hogy az SZDSZ- frakcióhoz csatlakoznak mindazok, akik – mint fogalmazott – tisztességesen akarnak megemlékezni az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Szavai szerint rossz lenne, ha a jobboldal vagy a szélsőjobb kisajátítaná ezt a napot. Horn Gábor arra kérte a megemlékezésen résztvevőket, hogy vigyenek magukkal egy szál fehér virágot.
Tájékoztatásából kiderült, a parlament ünnepi megemlékezésén a szabad demokraták nevében Pető Iván mond beszédet.

Keller László az elfolyt közpénzekről
Keller László szerint több tízmilliárd forintra becsülhető az az összeg, amelyet az előző kormány úgy költött el, hogy nem tudni, mire fordították a pénzt. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közpénzek felhasználásának ellenőrzéséért felelős politikai államtitkára erről csütörtökön Kecskeméten beszélt. Elmondta: miközben nap mint nap számos gazdálkodó szervezet és intézmény feljelentéséről lehet hallani, július 1-je óta csak a MeH hét nagy ügyben tett feljelentést, döntően az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálataira alapozva.

Közölte: valamennyi ügyben jelenleg is folyik a nyomozás, és úgy vélte, hogy a földművelésügyi tárca háttérintézményeit illető nyomozás pedig rövidesen vádemelési szakba érkezik. Keller László hangsúlyozta: a közvagyon felhasználásának kivizsgálása nem öncélú, ezzel a kormány nem a „Fidesz leszámolására” készült, hanem társadalmi elvárásnak tesz eleget.

Kifejtette: a kormánykoalíció üvegzseb programjának keretében ki akarják terjeszteni az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogkörét minden olyan területre, ahol közpénz felhasználása történik. Másrészt pedig olyan jogszabályi változtatásokat fognak javasolni az eddigi vizsgálatok tapasztalata alapján, hogy üzleti titok ne akadályozhassa meg a közérdekű adatok nyilvánosságra hozását. Megítélése szerint a megelőző kormány „egy olyan működési modell irányába ment el, amivel nem lehet Európa felé menni”.

Keller László hangot adott annak a reményének, hogy az önkormányzatokban, így Kecskeméten is olyan képviselők és polgármesterek lesznek, akik „kevés dolgot adnak az Állami Számvevőszéknek”. Brúszel László, az MSZP polgármesterjelöltje kérdésre válaszolva elmondta: amennyiben Kecskeméten a szocialisták győznek, át fogják tekinteni azokat az ügyeket, amelyekről városszerte beszélnek, így többek között a hulladékdepó üzemeltetésére kötött „zűrzavaros szerződést” felül fogják vizsgálni.